Alaposan visszavett előrejelzéséből tegnap az Európai Bizottság, amely azt vizionálja, hogy a német és a spanyol gazdaság recessziót él át ebben az évben. Ezt megerősítette az Európai Parlament illetékes bizottsága által szervezett meghallgatáson a luxemburgi Jean-Claude Juncker, az euróövezeti pénzügyminiszterek elnöke. A képviselők előtt ugyanakkor azzal érvelt Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, hogy jövőre azért fokozatosan újra belelendülnek a gazdaságok. Ezt támogathatja, hogy az utóbbi időben csökkenésnek indultak végre az olajárak, így az embereknek több pénzük marad egyéb fogyasztásra, s a világgazdaság is összességében azért nincs rossz állapotban, hála a feltörekvő gazdaságoknak. Joaquín Almunia biztos viszont azt mondta: a növekedés lassulása különösen a második fél évben lesz érezhető, vagyis a nagy uniós gazdaságok nem éppen jó hangulatban kezdik a jövő évet.

Az Európai Bizottság friss prognózisa ugyanis most a nagy gazdaságokról adott képet. E szerint az euróövezet éves összevetésben mindössze 1,3 százalékkal bővül, szemben az áprilisban vélt 1,7 százalékkal. Az Európai Unió huszonhét gazdasága pedig nem kettő, csak 1,4 százalékkal növekszik. S bár ebből a becslésből hiányzik Magyarország is, rossz hír, hogy a fő kereskedelmi partnernek számító Németország a második és a harmadik negyedévben zsugorodik, azaz nemzeti összterméke (GDP) csökkenni fog, magyarán recesszióba süllyed. (Recessziót akkor említenek a közgazdászok, ha egy gazdaságban a GDP két egymást követő negyedévben, de az előző negyedévhez képest negatív értéket mutat. 2008-ban 2007-hez képest ugyanakkor a német gazdaság azért növekszik, méghozzá 1,8 százalékkal.)

Spanyolország a harmadik és a negyedik negyedévben éli át a recessziót, s emiatt éves növekedési üteme 2,2 százalék helyett csak 1,4 százalék lesz. Franciaország éves szinten 1,6 helyett egy, Olaszország 0,5 helyett 0,1 százalékos ütemet diktálhat. Az eurózónán kívüli, s a felmérésbe bevett országok közül Nagy-Britannia is recesszióval néz szembe, éves szinten legfeljebb 1,1 százalékkal bővülhet. Kilóg a sorból Lengyelország, amely kicsit még gyorsít is a bizottság áprilisi előrejelzéséhez képest, s 5,4 százalékos iramban száguldhat.

Az infláció üteme 3,1-ről 3,6 százalékra ugrik fel, Joaquín Almunia szerint fordulóponthoz érkezhettünk, hiszen az energiaárak esése nyilvánvalóan kedvező fejlemény. S hozzátette: egyelőre nem érzékelhető, hogy a magas élelmiszer- és olajárak megjelentek volna a bérkövetelésekben.

A bizottság egyértelműen az amerikai pénzügyi válsággal, a korábban drámaian megemelkedett olajárakkal és néhány európai ingatlanpiac hanyatlásával magyarázza a nagyobb gazdaságok recesszióba hajló állapotát, de óva int a költségvetési lazítástól, "nehogy fölösleges terheket rakjunk a következő nemzedékek nyakába". Almunia azt is elismerte: bár az euró az utóbbi hetekben gyengült, korábbi igen erős árfolyama a dollárral szemben továbbra is fékezheti az exportot, mert a vállalatok csak némi idő eltelte után reagálnak a valutaparitások változására.