„A fórum új elnökének tudomásul kell vennie, hogy egy demokratikus, modern, az európai keresztény humanizmus elveit valló gyűjtőpártban a pártelnök csak első az egyenlők között. Nem mitikus, tévedhetetlen vezér, hanem olyan vezető, akinek van határozott elképzelése a jövőről…” – így jellemzi az MDF ideális elnökét Almássy Kornél, aki a napokban elkészítette és az MDFválasztmánynak is megküldte elnöki programját. Ennek címe: Új lendület és tenni akarás.

A 12 oldalas dokumentum bevezetésben Dávid Ibolya kihívója figyelmeztet: az MDF a választók többségében „kis befolyással bíró párt” benyomását kelti, úgy tűnik, „az MDF sodródik az eseményekkel ahelyett, hogy alakítaná azokat”. Almássy szerint a kizárólag a pártelnökasszonyra épített kampány 2006ban sikeres volt, de most már több kell ahhoz, hogy a társadalom elhiggye: az MDF-nek van olyan programja, amellyel „bármely pillanatban magára vállalja egy esetleges kormányzás felelősségét”.

– Retorika volt tehát, de hitelesség és a pártvezető mögött érzékelhető hátország, erős szervezet nem. Ezért a pártnak nincs, s ha minden így marad, nem is lehet komoly támogatottsága – írja Almássy Kornél, aki szerint „az MDF nem lehet fundamentalista, de éles eszmei ellentétben kell állnia a ma uralkodó neoliberális és harmadik utas szociáldemokrata nézetekkel, ami a kormányzati együttműködés szinte minden formáját kizárja”.

A magántulajdon elsődleges támogatása; vállalkozói-adófizetői társadalom; erős, intelligens állam; korrupció elleni harc; munka biztosítása; nagyarányú adócsökkentés magyar és multinacionális cégek számára – e címszavakkal jellemezhetők az alelnök gazdasági-társadalmi programtézisei. „Nem elég a súlytalan retorika, több kell ennél, koherens gazdasági program”. (Az MDF által sulykolt örökösödési illeték, azaz a „haláladó” eltörlését a program nem említi.) Mindemellett szociális juttatást csak a rászorulóknak biztosítana, az alanyi jogon való támogatási rendszert pedig megszüntetné.

Almássy síkra száll az EU és NATO-elkötelezettségünk mellett, a határon túli magyarság kapcsán az „autonómiapártiság” és a kettős állampolgárság mellett teszi le a voksot. A szerző szerint a MDF-nek uniós színtéren, de a magyar Parlamentben is az agrárfinanszírozásra, illetve a helyi anomáliákra kell felhívni a figyelmet – máskülönben az EP-választásokon az MDF kudarcra ítéltetik.

Almássy Kornél a párt szervezeti korszerűsítése kapcsán súlyos kritikát fogalmaz meg: „az MDF belső demokratikus élete romokban hever”. Szerinte „az sem fordulhat elő, hogy a helyi vezetők sajtóból értesülnek az MDF elképzeléseiről”, épp ezért visszahozná a „beszélgetős” politikai kultúrát. „Perbeszédek helyett újra párbeszédektől legyen hangos a Fórum! – szólít fel.

Az alelnök szerint az MDF lényegében médiapárt, elszakadt a társadalomtól, „nincsenek civil kapaszkodói, csak kétes kapcsolatai”. Külön passzus szól a Tisztelet Társaságáról. Dávid Ibolya kihívója programjában is megerősíti: a TTvel kötendő szövetséggel az MDF zsákutcába manőverezi magát, mert ha nem nő a támogatottsága, kieshet az Országgyűlésből, ha nő, akkor kisebbségbe kerül saját frakciójában.

Az elnökválasztás „utánról” Almássy azt írja: a kisebbségben lévőknek is el kell fogadniuk az eredményt. Az MDF szétszakítása nem lehet senkinek a célja.