Századvég-Forsense: csökkent a Fidesz, nőtt az MSZP támogatottsága
A felmérés szerint viszonylag magas, 19 százalékos az MSZP kisebbségi kormányzásának a támogatottsága, a koalíció helyreállását a megkérdezettek 20 százaléka támogatta, vagyis a felmérésben résztevők 39 százaléka azt szeretné, ha az MSZP kormányozna tovább.
Azok közül, akik egy MSZP vezette kormányt támogatnának, 27 százaléknyian voltak azok, akik a kabinet élén Gyurcsány Ferencet látnák szívesebben, és 12 százaléknyian voltak azok, akik úgy vélik, jobb lenne, ha új miniszterelnök irányítaná a kormányt, legyen az akár kisebbségi, akár koalíciós. A megkérdezettek 48 százaléka szerint az MSZP képes 2010-ig önállóan kormányozni, és 41 százalékuk vélekedik ezzel ellentétesen.
Ezzel egy időben rekordszintre - 42 százalékra - nőtt azok aránya, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon.
Az augusztus 27-e és szeptember 5-e között felvett adatok szerint a választói aktivitásban nem volt tapasztalható értékelhető változás: a megkérdezettek 59 százaléka állította, hogy biztosan elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat rendeznének, ez mindössze egy százalékponttal magasabb a júliusi értéknél. Jelentősebben emelkedett a pártválasztók aránya: a megkérdezettek 48 százaléka (3 százalékponttal több, mint júliusban) nevezett meg olyan pártot, amelyet támogatna szavazatával. A bizonytalanok aránya két százalékponttal 28 százalékra nőtt, a pártpreferenciájukat eltitkolók aránya viszont egy százalékponttal 20 százalékra csökkent.
Az augusztus végi felmérés szerint a Fidesz támogatottsága júliushoz képest enyhén csökkent, és megegyezik a nyár elején mért 25 százalékos értékkel, az MSZP támogatottsága ugyanakkor 13-ról 18 százalékra emelkedett. Az összes megkérdezett körében mind az SZDSZ, mind az MDF 2 százalékon áll, ami megegyezik a nyár eleji adatokkal.
A biztos szavazó és pártot is választó személyek aránya júliushoz viszonyítva két százalékponttal, 38 százalékra emelkedett. Az ezen a csoporton belüli válaszadók 57 százaléka a Fideszre, 34 százalékuk az MSZP-re szavazna egy most vasárnap esedékes választáson; a korábbi felmérés szerint a Fideszre 65, az MSZP-re 43 százalék szavazott volna.
Az elemzés szerint feltételezhetően az MSZP nem új támogatókat szerzett, hanem a korábban eltávolodott szimpatizánsok egy részét tudta - valószínűleg Gyurcsány Ferenc adócsökkentési programjának bejelentésével - újra maga köré gyűjteni. A miniszterelnök "Megegyezés" című programjának integráló erejét mutathatja az is, hogy a megkérdezettek az olimpiai játékok után az elmúlt hetek legfontosabb eseményeként értékelték a dolgozat megszületését - tették hozzá.
Augusztusban a kérdezettek 62 százaléka ítélte meg negatívan a kormány tevékenységét, ami a júliusi értékhez képest 3 százalékpontos csökkenést jelent. Az ellenzék tevékenységét negatívan megítélők aránya 59 százalék, ami júliushoz képest 3 százalékponttal magasabb érték. A mindkét oldallal elégedetlenek aránya 33 százalékon áll. A csak a kormánnyal elégedetleneké 26 százalékra csökkent, a csak az ellenzéket elmarasztalók aránya pedig továbbra is 24 százalék. A Fidesz szavazói nagyobb arányban, a júliusinál 4 százalékponttal többen, összesen 19 százaléknyian elégedetlenek a saját politikusaik munkájával, az MSZP szavazóinál júliusban 10, augusztusban 12 százalék volt ez az arány.
A megkérdezettek relatív többsége, 46 százaléka továbbra is támogatná a kormány leváltását, és gyakorlatilag változatlan, 32 százalék a kormányt megtartani szándékozók aránya is.
Júniusban 3, a nyár végén pedig 6 százalékkal többen tartották alkalmasabbnak a kormányfői posztra Orbán Viktort, mint Gyurcsány Ferencet. Az augusztusi felmérés szerint a pozícióra a Fidesz elnökét a megkérdezettek 33 százaléka, a jelenlegi kormányfőt pedig 27 százaléka tartja alkalmasabbnak. A válaszadók csaknem harmada, 31 százaléka ugyanakkor a két politikus egyikét sem tekinti alkalmasnak.
A Századvég-Forsense augusztus 27-e és szeptember 5-e között végezte közvélemény-kutatását 1.000 fős reprezentatív mintán. A felmérés hibahatára legfeljebb 3,1 százalékpont.
(MTI)