A rendszeres koncertlátogatókban felmerülhet a kérdés, hogy a modern telefonok korában van-e még értelme a jegyek hátoldalán olvasható fényképezési tilalomnak. Az is kérdéses persze, vajon rögzítik-e a koncerteket, marad-e róluk felvétel az utókornak.
Felvételtilalom csak a profiknak
Egy-egy koncert látványosabb részénél, az előadó legismertebb slágereinél ma már megszokott a tengernyi világító mobiltelefon látványa a közönség soraiban. Ki-ki készüléke képességeinek megfelelően fényképet, film- vagy hangfelvételt készít. A koncertjegyek hátoldalán ugyan továbbra is olvasható a felirat, hogy mindkettő tilos, de ezt ma már képtelenség betartatni.
- A lemezeladások visszaesése miatt fölértékelődött az élő zene. Az utóbbi néhány évben két-háromszorosára emelkedett a koncertekért kért gázsi összege - mondja Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál szervezője. A neves előadók kínosan ügyelnek arra, hogy fellépésükről ne készülhessen profi kalózfelvétel: ellenőrzik például, hogy ne rögzíthessék a technikailag első osztályú, nagyszínpadi kivetítést. A tévék, a rádiók, az újságok sem vehetnek föl akármit. Egy-egy dalból körülbelül fél percet rögzíthetnek, mivel egész dalokból akár egy válogatást is kiadhatnának.
- A művészek általában továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy fényképeiket, felvételeiket saját maguk adják el drága pénzért, ezért a média csak a koncertek első perceiben készíthet felvételeket. De ma már képtelenség megakadályozni, hogy ezeken kívül is készüljenek fotók, mozgóképek - mondja Borsos László, a Live Nation Hungary ügyvezető igazgatója. Az általuk szervezett koncertekre a professzionális fényképezőgépeket, kamerákat nem engedik bevinni, a műsor alatt pedig külön emberek figyelnek arra, hogy a becsempészett profi gépeket ne használhassák. Más a helyzet a mobilokkal, a pici kamerákkal: ezeket nem lehet kívül tartani. Borsos szerint erre nincs is szükség, mert ezekkel csak rossz minőségű felvételek készülhetnek. Hasonlóan vélekedik erről Gerendai is: amíg nem üzleti indíttatásból készülnek a felvételek, addig tulajdonosuk törvénytisztelő koncertélvezőnek számít.
Vannak olyan művészeti iparágak, ahol a mobiltelefont is életveszélyes fegyvernek tartják. Néhány nagyobb stúdiófilm sajtóvetítésén vagy akár díszbemutatóján rendre összeszedik a telefonokat. Nem baj, ha nincs rajta kamera, a szinkront még leadhatnánk kalóz barátunknak. Igaz, aki ebben utazik, az akár mozijegyet is vehet.
Felmerülhet persze a kérdés, hogy ilyen tiltás mellett van-e esély arra, hogy az adott koncert később is megnézhető legyen, vagy tíz év múlva már csak az emlékekre lehet hagyatkozni. Alapesetben a szervező nem rögzítheti a produkciót, csak akkor, ha erre (kellő fizetség fejében) engedélyt kapott az előadótól. Ám többnyire nem éri meg a koncertfelvétel jogaira is szerződést kötni az együttesekkel, mert az drasztikusan megnöveli a költségeket - mondja Gerendai. Sőt vannak olyan formációk, amelyek egyáltalán nem is szeretnék, ha rögzítené őket valaki. Voltak évek, amikor a Sziget próbálkozott néhány híresebb előadóval, de ahogy Gerendai fogalmaz, a pop-rock műfaj nagyon hisztis. Más a helyzet a dzsessz-, a világzenei vagy a komolyzenei alkotókkal: ők inkább örülnek, ha valaki pluszpublicitást kínál nekik. A magyar zenekarokról nem is beszélve.
Persze akadnak azért "kivételes" helyszínek. A Művészetek Palotáját például eleve úgy építették, hogy ne okozzon nehézséget a koncertek profeszszionális rögzítése - mondja Csonka András vezérigazgató-helyettes. Itt is akadtak már olyan fellépők (például a zongorista Keith Jarrett, a New York-i Szimfonikusok, a Bécsi Filharmonikusok), akik nem járultak hozzá a felvételhez, vagy akik saját hangmérnökkel érkeztek, és a felvételből még másolatot sem hagytak hátra. De a Művészetek Palotája a 2005-ös megnyitó óta a hangversenyek több mint a felét, négyszáznál is több eseményt rögzített már. Kereskedelmi céllal nem adnak ki DVD-t, de a felvételeket készre vágják: a Duna TV-nek már sokat eladtak belőlük (természetesen a jogok tisztázása után), és szívesen vennék, ha az MTV is érdeklődne irántuk.
Csonka szerint boldogan fektetnek be abba is, hogy a MüPa-beli hangversenyek megjelenjenek a Mezzo TV-ben, azaz megveszik a jogokat erre is. Abban is reménykednek, hogy pár éven belül, a digitális televíziózással egyre több tematikus csatorna indul, és akkor eljön majd az ő idejük. Az egyre gyarapodó archívum "termékei" jelenleg csak bejelentkezésre tekinthetők-hallgathatók meg, de tervezik, hogy a számítógépes adatbázis elkészítése után az előcsarnokbeli terminálokon és a honlapjukon is nyilvánossá teszik ezeket a le nem tölthető felvételeket.