Bush a washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen mondott beszédében arról beszélt: az erőszakos cselekmények száma Irakban az utóbbi hónapokban "drámai mértékben" csökkent. Ezáltal a Pentagon erőket csoportosíthat át Afganisztánba, ahol viszont fölerősödtek az iszlamista fegyveres csoportok támadásai az utóbbi két évben. Az elnök elmondta: az amerikai parancsnokok szerint ha a biztonsági helyet tovább javul Irakban, úgy 2009 első felében további csapatcsökkentést lehet végrehajtani.

A 8 ezer fős csökkentés után az Irakban szolgáló amerikai katonák létszáma 138 ezer lesz. Ez még mindig több csapatot jelent annál, mint amennyi a Bush által tavaly elrendelt 30 ezres csapaterősítés előtt az ázsiai országban állomásozott.

A második elnöki mandátumát, nyolcadik hivatali évét töltő Bush rendkívül népszerűtlen. Támogatottsága hónapok óta 30 százalék körül van, nem utolsósorban a népszerűtlen iraki háború miatt. Az elnök közölte: az ellenség Irakban még mindig veszélyes, az elért eredmények törékenyek és visszafordíthatók, de az ottani biztonsági erők egyre inkább képesek lesznek a harcokban az irányító szerep vállalására és a győzelemre.

Bush a Pentagon vezetőinek javaslatára rendeli el, hogy 2009 elején egy 3500-4000 fős harcoló dandárt hagyja el Irakot. Később egy tengerészgyalogos zászlóaljat is kivonnak az arab országból.

A kongresszus csapatkivonást sürgető tagjait bizonyára nem elégíti ki ez a csekély mértékű létszámcsökkentés; a demokraták erőteljesebb kivonást várnak, különösen az erőszak csillapodása miatt. A tavalyi csúcshoz képest mostanra 80 százalékkal csökkent az erőszakcselekmények száma.

A Pentagon jelenleg 15, egyenként 3-5 ezer fős dandárt állomásoztat Irakban, ahol más alakulatokkal együtt összesen 146 ezer amerikai katona szolgál.

Bush mandátuma 2009. január 20-án jár le, így a további csapatcsökkentés menetrendjéről, illetve a valószínű afganisztáni erősítésről már a következő elnök fog dönteni. Barack Obama demokrata párti elnökjelölt korábban jelezte: 16 hónapon belül minden harcoló alakulatot kivonna Irakból. A republikánus elnökjelölt, John McCain nem beszélt kivonási menetrendről és időpontokról, csupán annyit közölt, hogy a hadsereg parancsnokainak tanácsára támaszkodna. Mindketten a katonai létszám növelését szorgalmazzák Afganisztánban. (MTI)