A miniszterelnök zéró toleranciát ígért az adócsalókkal szemben, a Pénzügyminisztérium, illetve a parlament ehhez szigorúbb és vélhetőleg az eddiginél hatékonyabb eszközöket ad majd az APEH kezébe. A figyelmeztetés azonban már most elhangzott a szakértőktől: méltányosan és arányosan kell eljárni, különben könnyen igazságtalansághoz vezethet a zéró tolerancia alkalmazása. Nos, egy lapunk tudomására jutott eset épp azt példázza, lenne még min javítani az arányos és méltányos eljárást illetően az APEH-nél.

Egy magánszemély személyi jövedelemadó-bevallásáról van szó: miután a munkáltatója hibásan töltötte ki a bevalláshoz szükséges igazolást, az adózó szintén rossz sorba írta be a tőle levont és befizetett különadó összegét. A problémáról úgy szerzett tudomást az illető, hogy kapott egy levelet az adóhatóságtól, amelyben közölték vele: a fizetését letiltatták, a gépkocsiját pedig lefoglalták, mivel tartozása van az APEH felé. Egy későbbi levélben hozzátették: végrehajtási eljárást kezdeményeztek két ingatlanára is.

Utólag kiderült, hogy minden rendben volt, csupán a munkáltató által levont különadó összegét írta rossz sorba. A bevallásból tehát úgy tűnt elsőre, mintha az illetőnek még tartozása lenne az adóhivatal felé, pedig a "hiányzó" pénzt a magánszemély munkáltatója - egy állami tulajdonú cég - az utolsó fillérig rendesen átutalta. Mint megtudtuk, az efféle hibát az APEH idén debütált, új bevallási rendszere sem érzékeli, mivel a levont, vagyis befizetett adóelőleg akár nulla forint is lehet. Ettől függetlenül a bevallásokat számszaki szempontból ellenőrzik a felkönyvelés előtt. S mint mondták, ha az öszszeadások és a kivonások ellenőrzése után úgy tűnik, hiány van, a bevallás könnyen a végrehajtási részlegnél köthet ki.

Pedig egy ilyen hiba kiderülne már abból is, ha az adott bevallást kezelő ügyintéző felfedezi a rossz helyre beírt számot, mivel ott éppenséggel nem is szerepelhetett volna akkora összeg. De úgy is kibukott volna a tévedés, ha a munkáltató által beküldött adatokkal összehasonlítják a magánszemély bevallását. Ezt azonban nem tudják megtenni - magyarázták lapunknak az APEH-nél. S hogy biztosan befolyjon a pénz, az adózó el ne tüntesse értékeit, nem feltétlenül hívják be adategyeztetésre, hanem egyből indulhat a végrehajtás. Ám itt sem figyelnek mindenre olyan akkurátusan. Az adott ügyben épp egy nemrég nyugdíjba vonult magánszemély fizetését próbálták letiltatni, vagyis azt nem nézték meg, valóban van-e mit letiltani. Amint az is megválaszolatlan kérdés, hogy a néhány százezres vélt tartozás behajtása miért indokolja több tízmilliós magánvagyon végrehajtásának, illetve lefoglalásának elindítását.

Úgy tudjuk, az ügyet sikerült ugyan tisztázni a hatósággal, de kérdés, mekkora az esélye a hasonló hivatali túlkapások, pontatlanságok elburjánzásának? Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke még nem találkozott hasonló történettel. Mint mondja, normál esetben az adózót behívják adategyeztetésre, vagy legalább kap egy határozatot arról, hogy a bevallása alapján tartozást állapítottak meg nála. Ezzel együtt Zara úgy véli, ha ilyesmi egyszer is előfordul, az baj, mivel máskor is könnyen megeshet.

Várszeghi György, az APEH végrehajtási főosztályának vezetője azt mondta, automatikus lehet az eljárás megindítása az ügyfél előzetes figyelmeztetése nélkül. Cégek tartozása esetében jellemzően a vállalkozói számlára vetnek ki inkasszót, magánszemélyeknél pedig a fizetést tudják letiltatni. Ha ez nem elég, általában akkor jön az ingatlanra, az ingóságra vagy a gépkocsira vonatkozó végrehajtás a közhiteles nyilvántartások (Takarnet, gépjármű-nyilvántartás) alapján. Néha előfordul, hogy okafogyottá válik a végrehajtás, vagyis az adózó befizeti időközben a tartozását. Épp ezért az eljárásokat is az esedékességhez képest 7-8 nappal csúsztatva indítják. Ha már kiadták az inkasszót, és bejön a pénz, a hatóságnak 4-5 napon belül vissza kell vonnia az eljárását és az esetleg jogtalanul levont összeget kamatostul visszafizetni.

A főosztályvezető szerint a feledékenység miatt nem fizető ügyfelek leróják a tartozást, amint tudomást szereznek róla. Ha likviditási probléma áll a háttérben (a cégnek nincs elég pénze), akkor persze nem segít az inkasszó. Ha van reális esély a fizetésre, megállapodnak valamiféle könnyítésben. A több tíz- és százmilliós tartozásoknál azonban általában jön a felszámolás, és alighanem az APEH a tartozás egy-két százalékát kapja csak meg. Az inkasszónak és a lefoglalásnak egyébként van foganatja: a főosztályvezető azt mondja, sokan - értesítés ide vagy oda - egészen addig nem fizetnek, amíg nincs ott a papír a kezükben a lefoglalásról. Ezzel együtt nem az adózók, hanem az adóhivatal jobb felkészültsége - a közhiteles nyilvántartások használata és az informatikai fejlesztések - miatt nő az ilyen eljárások száma. Az idei első hét hónapban például 327 ezer inkasszót indítottak.