Jelenleg az Első Szatmári Almafeldolgozó és Kereskedelmi (Eszat) Kft. mátészalkai üzemében, valamint az Agrana Juice Kft. szabolcsi telephelyein folyik az ipari alma felvásárlása. Az Agrana tartja magát az agrártárca és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) múlt heti megállapodásában rögzített, kilónkénti 9 eurócentnek megfelelő árhoz, vagyis 21,5 forintot fizet a termelőknek. Az osztrák tulajdonban lévő cég - szándékai szerint - 150 ezer tonna almát fog felvásárolni. A Rauch Hungária Kft. fizetett sajtóhirdetésben tudatta a termelőkkel, hogy ilyen áron nem vásárol almát. Az MTI-vel a cég azt közölte: legfeljebb hét eurócentet hajlandó adni a termelőknek; Kardos Gábor, a cég ügyvezető igazgatója szerint ugyanis 15-20 forint az ipari alma reális felvásárlási ára. Az ügyvezető az almasűrítmény alacsony keresletével és rendkívül alacsony, tonnánkénti 800-850 eurós árával indokolta a lépést - amely voltaképp a nehezen kötött megállapodás felmondását jelenti.

A magyar tulajdonban lévő feldolgozók közül egyedül a mátészalkai Eszat Kft. indította meg a felvásárlást. Szombat óta 15 forintos kilónkénti áron veszi át szerződéses partnereitől az almát (ez 7 eurócent alatti felvásárlási árat jelent). Filep László ügyvezető igazgató munkatársunknak elmondta, szerdáig folyik a felvásárlás. Napi ezer tonna almát fogadnak. Az igazgató hozzátette, felajánlották beszállítóiknak, ha később a sűrítmény értékesítési ára emelkedik, akkor a magasabb árból az alapanyagra eső áremelkedést visszaosztják. A múlt héten Gráf József miniszternek felvetették, hogy a válságos helyzetből egyfajta kiutat jelentene, ha az állam, saját kockázatára, valamilyen cégen keresztül megvásárolná a sűrítményt olyan áron, amely lehetővé tenné, hogy a termelők megkaphassák a 30 forint körüli árat. Erre azonban a miniszter válasza az volt, hogy az alma nem tartozik az intervenciós termékek közé, ugyanis a magyar feldolgozók tulajdonképpen az ipari alma interveniálását kérték.

Az Eszat Kft. tárgyalásokat kezdett a legjelentősebb termelői értékesítő szövetkezetekkel. Javaslata szerint a termelőkkel közös kockázatvállalással feldolgoznák az almát, és a sűrítmény értékesítése után osztoznának a jövedelmen. A javaslatról még a héten tájékoztatják Gráf József földművelésügyi minisztert, azzal a nem titkolt szándékkel, hogy anyagi támogatást szerezzenek ehhez a konstrukcióhoz.

A mátészalkai feldolgozó vezetője egy írásos nyilatkozatot is eljuttatott az MTI-hez, amelyben egyebek között azt állította, "a Magosz gazdasági dilettantizmusról tett tanúbizonyságot a tárgyalásokon (...), hiszen azt nem lehet megengedni, hogy csak az Agranával szerződött termelők járjanak jól, más gazdálkodók pedig kevesebbet kapjanak az almáért".

Minderről Budai Gyula, a Magosz szövetségi igazgatója elmondta, hogy szervezetük a gazdák érdekeit tartja szem előtt, s nem a korábban rossz gazdasági döntéseket hozó üzemek tulajdonosainak, vezetőinek nyerészkedését segíti elő. Emlékeztetett arra is, hogy nem sikerült arról adatokat szerezniük, hogy a magyar feldolgozók mekkora tételben raktároznak kínai almasűrítményt, amit a jobb minőségű hazai almából készült termékkel javítanak fel, s így értékesítik a piacon.

 

Az agrártárca megoldást keres 

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) nyitott minden olyan megoldásra, ami azt szolgálja, hogy egyetlen szem alma se maradjon a fákon a gyümölcsöskertekben - jelentette ki érdeklődésünkre Dékány András, az agrártárca szóvivője. Törekszenek arra, hogy mind a termelők, mind a feldolgozók számára a lehető legkedvezőbb feltételek mellett oldódjon meg az almaválság. Azt azonban hozzátette, hogy a tárca lehetőségei behatároltak, hiszen sem az Európai Unió, sem a gazdasági verseny szabályai ellen nem véthetnek. Abban tudnak például segíteni, hogy a tavalyi fagykár miatt keletkezett növényvédelmi többletköltségeket kifizetik a gazdáknak, illetve nem engednek be az országba külföldi ipari almát feldolgozásra, amíg a helyzet megnyugtató módon nem rendeződik.