Az Ike hurrikán a hétvégén Haiti északi részén és a Bahamák közelében lévő Turks és Caicos szigeteken pusztított. A Haitiról érkező jelentése szerint ezúttal 58-an vesztették életüket, s így egy hónap alatt a rendkívül szegény országon áthaladó négy hurrikán, legutóbb egy hete a Gustav, összesen már 319 életet követelt. Turks és Caicos mini-szigeteken a hírügynökségi jelentések szerint az Ike a lakóházak 80 százalékát ledöntötte vagy megrongálta.

Helyi idő szerint vasárnap este érte el a hurrikán Kuba keleti részét. A kubai meteorológiai intézet szerint a keleti Holguin tartományra az Ike “szeme” az  ötös skálán hármas erősségű forgószéllel csapott le, óránkénti 195 kilométeres sebességgel. Baracuánál öt-hat méter magas hullámok ostromolták a tengerparti házakat. Az ítéletidő a keleti országrészben áradásokat okozott, a víz mintegy ezer lakóházat elöntött, közülük kétszáz romba is dőlt. Az Ike az előrejelzések szerint keletről nyugat felé haladva vonul át Kuba felett, és várhatóan kedden hagyja el a szigetországot. A kubai hatóságok az óvintézkedések keretében teljes riadókészültséget rendeltek el, mint 800 ezer embert telepítettek ki a középső és keleti országrészből, köztük külföldi turisták százait Varaderóban.

A Bush kormányzat Floridában szükségállapotot hirdetett. Az amerikai meteorológusok azt feltételezik, hogy az Ike Kubán áthaladva, a hegyek miatt veszít erejéből, ám aztán a tenger fölött ismét erőre kaphat.

 Az egymás követő hurrikánok okozta pusztítás következményei újabb diplomáciai kötélhúzást váltottak ki Kuba és az Egyesült Államok között. A karibi szocialista szigetország miként most az Ike, úgy egy hete a Gustav hurrikán érkezésére is rendkívüli óvintézkedéseket foganatosított. Ennek köszönhetően a Gustav halálos áldozat nélkül vonult végig Kuba nyugati országrészén, ám hatalmas károkat okozott a dohánytermesztéséről ismert Pinar del Rio tartományban, illetve az Ifjúság Szigetén. A felmérések szerint százezer lakóház rongálódott meg.  Fidel Castro egy hete atombomba hatásához hasonlította a pusztítást. A 82 éves vezető, aki betegségére hivatkozva átadta az irányítást öccsének, Raúl Castrónak, most vasárnap újabb, a Granma központi napilapban megjelent írásában, ezúttal már az Ike hurrikán veszélyére figyelmeztetve “harci készültséget” kért a lakosságtól. “Miközben ellenségeink cinikusan a kezeiket dörzsölik, a barátaink, miként ezúttal is megnyilvánult, szép számban voltak készek együttműködni”.  Oroszországból már három hajóval érkezett segélyszállítmány, Hugo Chávez Venezuelája azonnal 18 ezer tonna élelmiszert, és egyéb elsődleges szükségletet kielégítő cikkeket küldött, Kínából és Spanyolországból is jön a támogatás, miként még a kis Kelet-Timor is felajánlott segélyt.

Hiába kezdeményezték azonban Bush elnökhöz címzett levelükben kubai belső ellenzékiek, illetve Floridában kubai-amerikaiak különféle jótékonysági szervezetei, Washington nem hajlandó átmenetileg sem lazítani az embargós intézkedéseken a rendkívüli helyzetre hivatkozva. Az amerikai kormányzat még múlt szerdán a természeti katasztrófában jártas szakértők küldését ajánlotta fel a károk felmérésére. Majd pénteken bejelentette, hogy az Egyesült Államok havannai érdekképviseleti hivatala 100 ezer dolláros kerettel rendelkezik, hogy megfelelő nem kormányzati szervezeteken keresztül közvetlenül juttasson el támogatást a rászorulóknak. A kubai külügyminisztérium a hétvégén jegyzékben köszönte meg a washingtoni együttérzést, ám elhárította a felajánlott szakértőket, mondván ilyen szakemberekkel rendelkeznek. Kuba viszont azt kérte: miután a Gustav okozta károkat követően most az Ike hurrikán közeledik, “etikailag” az lenne az “egyedüli helyes” döntés az amerikai kormányzattól, ha megszüntetné a fél évszázada alkalmazott kereskedelmi és pénzügyi embargót. Így például engedélyezné a hitelre történő élelmiszervásárlást, mert most a hurrikán sújtotta helyzetben elsősorban erre lenne szükség. (Még az első Bush-kormány idején - a Michelle hurrikán pusztítása után - nyitottak egy kiskaput az embargós intézkedéseken: kubai készpénz-fizetés esetében szabaddá vált a mezőgazdasági export. Kuba azóta évente általában 500 millió dollárért vásárol  nagyságrendű azóta.) A havannai jegyzék ugyanakkor nem tesz említést a 100 ezer dollárról, ami persze nem is szólt a kubai kormánynak. A Castro-kormány egyébként visszautasította a washingtoni humanitárius segélyt 2001-ben a Michelle, majd a felajánlott 50 ezer dollárt 2005-ben is a Dennis hurrikán pusztítása után. Miként a washingtoni Fehér Ház sem fogadta el, hogy kubai orvosok segédkezzenek a New Orleans-i katasztrófát követően. 

A kubai jegyzékre elutasító választ adott hétfőn Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter, marokkói látogatásáról. Szerinte nem lenne okos dolog feloldani a Kuba elleni embergót, amíg nem történik elfogadható hatalomváltás a kommunista vezetésű országban. Rice szerint Washington kész segítene egy olyan kubai rendszernek, amely hajlandó szabadon bocsátani a politikai foglyokat, és szabad választásokat rendezni. Ennek azonban semmi jele Kubában - mondta a külügyminiszter újságíróknak.