Az EU-külügyminiszterek vizsgálatot tartanának a grúz-orosz konfliktusról
A magyar diplomácia vezetője elmondta: az esetleges vizsgálat kereteiről egyelőre nem volt szó, de nyilván olyan formát kell találni, amely elfogadható mindegyik félnek, mert a cél az lenne, hogy valóban látni lehessen látni, hogy mi is történt valójában.
A nem hivatalos külügyminiszteri találkozón nagy hangsúlyt kapott, hogy a hatpontos francia béketervet végre kell hajtani Grúziában. A diplomáciai vezetők egyetértettek abban, hogy az uniós csúcsdelegációt vezető Nicolas Sarkozy francia államfő és Dimitrij Medvegyev orosz elnök hétfői újabb találkozójának nyilvánvalóan ez lesz a legkényesebb pontja, hiszen az orosz csapatok visszavonulása az eredeti vonal mögé nem történt meg teljes egészében - hangsúlyozta Göncz Kinga. Hozzátette: nagyon fontos szempontként hangzott el, hogy a humanitárius segítség eljuttatását az arra rászorulóknak biztosítani kell. "Bár sokat javult a helyzet, a kollegák egy része arról számolt be, hogy nem még mindig nem lehet igazán mozogni (a térségben)" - mutatott rá a külügyminiszter.
A diplomácia vezetők megvitatták az orosz békefenntartók helyettesítésére létrehozandó nemzetközi erők kérdését. A magyar miniszter tájékoztatása szerint az EU elkezdte előkészíteni saját polgári jellegű megfigyelő missziójának Grúziába való telepítését, amely egy rendőri, jogállami és emberi jogi szakértőkből álló küldöttség lenne, s amely szorosan együttműködne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőivel. Göncz Kinga szerint elképzelhető, hogy az uniós külügyminiszterek szeptember közepi találkozóján megszülethet a hivatalos döntés.
A külügyminiszterek egyértelmű üzenete Oroszországnak Göncz Kinga szerint, hogy Grúzia területi sérthetetlensége alapelv, de a kommunikációs csatornákat nyitva kell tartani Oroszországgal. Emellett nyomatékos segítséget kell nyújtani Grúziának, amely az anyagi támogatás mellett a kapcsolatok szorosabbra fűzését is jelenti.
A transzatlanti kapcsolatokat illetően az EU-diplomácia vezetői remélik, hogy amíg kiderül, hogy a novemberi amerikai elnökválasztást követően melyik jelölt léphet hivatalba, az unió fel tud készülni a korábbiaknál aktívabb és kiegyensúlyozottabb partnerségre, amely - egymás álláspontjának alaposabb megismeréséhez - gyakoribb és informálisabb konzultációkat kívánna meg.
"A közös értékek alapján kell együttműködnünk. Amerikának és Európának is fontos ez az együttműködés, tudomásul véve, hogy újabb, meghatározó országok jelennek meg a nemzetközi palettán, mint például Kína, India, Brazília" - mutatott rá Göncz Kinga. Az együttműködés kiemelkedő területei: Afganisztán, a nemzetközi terrorizmus elleni harc jegyében, az EU keleti szomszédságpolitikája a közép-ázsiai régióban, valamint a Közel-Kelet. Az Európai Uniónak nagy szerepe van abban, hogy az új amerikai adminisztráció számára prioritás legyen a térség, de ne csak az izraeli-palesztin kérdés, hanem annak az átfogó kezelése, amelybe beletartozik Szíria, Irán, azaz "egy olyanfajta közös gondolkodásra van szükség, amely komplexen kezeli a kérdést" - fogalmazott a miniszter.
"Vannak természetesen különbségek az amerikai és az európai gondolkodásban, de tudatában kell lennünk annak, hogy az értékközösség miatt fontos az együttműködés" - tette hozzá Göncz Kinga.
Göncz Kinga szombaton kétoldalú megbeszélést folytatott macedón kollegájával, aki országa NATO- és EU-tagságához kérte Magyarország támogatását. Az EU a macedón-görög névvita megoldásától teszi függővé, hogy mikor kezdődhetnek meg Macedónia csatlakozási tárgyalásai. A kérdés a magyar álláspont szerint az EU- és a NATO-taggá válás folyamata mellett a Nyugat-Balkán stabilitása szempontjából is fontos lenne, de Göncz Kinga szerint "ennek egyelőre nem látjuk a megoldását". A miniszter jövő héten Görögországba látogat, ahol véleménye szerint a kérdés a görög partnerekkel is fel fog merülni.
(MTI)