Az amerikai hadsereg nyújtott harci kiképzést grúz különleges erőknek - írta a szombati Financial Times. A liberális londoni gazdasági-politikai napilap, általa látott toborzási aktákat és amerikai kiképzőkkel készült interjúkat idézve azt írta, hogy a grúz hadsereg különleges alakulatainak nyolcvan kommandósa kapott amerikai kiképzést, néhány hónappal a Dél-Oszétiában végrehajtott grúz katonai akció előtt.

Az értesülés tovább szíthatja az orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin által múlt hónapban megfogalmazott vádakat, amelyek szerint az Egyesült Államok állt a háború kirobbantása mögött - írta a Financial Times. A lap felidézi az amerikai CNN hírtelevízió által Putyinnal készített augusztus végi interjút, amelyben az orosz kormányfő kijelentette: nem csupán arról van szó, hogy az amerikai fél képtelen volt visszatartani a grúz vezetést "ettől a bűnös akciótól (a dél-oszétiai beavatkozástól) ... a grúz hadsereget ténylegesen az amerikai fél fegyverezte fel és képezte ki".

 

A brit lap szerint a kiképzést magas rangú amerikai katonatisztek és két alvállalkozó cég szakértői irányították. Arra ugyanakkor nincs bizonyíték, hogy akár a kiképzők, akár az amerikai védelmi minisztérium tudta volna, hogy az általuk kiképzett grúz kommandósokat majdan a dél-oszétiai támadásban vetik be - áll a cikkben.

A lapnak egy amerikai katonai szóvivő azt mondta: a programmal a kommandósokat eredetileg afganisztáni bevetésre kívánták felkészíteni, a NATO vezette nemzetközi biztonsági erők (ISAF) részeként.

A Financial Times szerint az eset ugyanakkor rávilágít arra, hogy gyakran nem kívánt következményei vannak a külföldi országoknak nyújtott amerikai kiképzési és felszerelési programoknak. A lap szerint a Pentagon által a grúz kommandósok kiképzésével megbízott egyik vállalkozó, az MPRI nevű cég - amely a feladatra egy 15 fős, az amerikai hadsereg különleges alakulatainak volt katonáiból álló csoportot verbuvált - 1995-ben a horvát hadsereg kiképzésére is megbízást kapott, éppen a szerbek lakta Krajina szakadár terület elleni horvát hadjárat előtt. Az invázió során 200 ezer embert űztek el otthonaikból; ez volt a balkán háborúk során elkövetett etnikai tisztogatások egyik legsúlyosabb esete - áll a Financial Times szombati ismertetésében.

A lapnak a Pentagon által a grúz erők kiképzésével megbízott másik cég, az American Systems illetékese telefonon azt mondta: a kiképzés első szakasza januártól áprilisig tartott, és a "különleges erők számára szükséges alapszintű ismeretek" átadására összpontosított. A második, hetvennapos szakasz augusztus 11-én kezdődött volna, de néhány nappal korábban kitört a dél-oszétiai háború.

A NATO egyik brüsszeli szóvivője a Financial Timesnak azt mondta: Grúzia "az elmúlt két év során" felajánlotta, hogy katonákat küld az afganisztáni ISAF-kontingensbe, a misszióhoz azonban mindeddig nem csatlakoztak grúz erők.

A lapnak egy amerikai katonai illetékes felfedte: a grúzok 2006-ban, közvetlenül az Egyesült Államoknak ajánlották fel kommandósok kivezénylését Afganisztánba, különlegesen kiképzett amerikai erők mellé. A forrás szerint az amerikaiak közölték a grúzokkal, hogy a felajánlást a NATO-n keresztül kell megtenni. A NATO üdvözölte az ajánlatot, de közölte Grúziával, hogy katonáinak további kiképzésre van szükségük, a szövetség által megkövetelt színvonal elérése végett - áll a szombati Financial Timesban. Grúzia felfegyverzésével vádolja a Nyugatot Medvegyev

 

 Az orosz elnök azzal vádolta meg szombaton a Nyugatot, hogy a humanitárius segítségnyújtás örvén újra felfegyverzi Grúziát.  

Az államtanács ülésének kezdetén Dmitrij Medvegyev kijelentette, hogy "folytatódik a grúziai rezsim felfegyverzése, például a humanitárius segélyek ürügyén". Bár az Egyesült Államokat nem említette név szerint, úgy fogalmazott, kíváncsi lenne, hogy miként viselkednének a Grúziát felfegyverző országok, ha az orosz haditengerészeti flottát küldenék el humanitárius segéllyel a közelmúltban pusztító erejű hurrikánok által sújtott karibi térségbe.

Az orosz elnök leszögezte: az augusztusi grúziai-orosz háború megmutatta, hogy Oroszországgal a jövőben számolni kell.

 

(MTI)