Tegnap kezdődött Lakiteleken a Magyar Demokrata Fórumból korábban kizárt tagok által alakított Nemzeti Fórum III. országos gyűlése. Lezsák Sándor, a szervezet elnöke bevezetőjében úgy fogalmazott: azért hívták meg az MTA két volt és jelenlegi elnökét, mert azt szeretnék, ha a mostani kormánnyal szemben felsorakozott "új többséget" nemcsak a közös ellenségkép, hanem mindinkább a közös jövőkép tartaná össze.

Glatz Ferenc, az első előadó visszatekintett: 1996-ban, amikor az Akadémia elnöki tisztségére pályázott, az akkori helyzetet a reformkor állapotaihoz hasonlította. A pártállam kötöttségeiből kilépő magyar társadalmat a technikai civilizáció felgyorsulása, a piacgazdaság globálissá válása és az Európai Unió kihívásai várták. Glatz akkor úgy vélte: ebben az új és nehéz helyzetben az Akadémiának stratégiai tanácsadó testületként is működnie kellene. Elnöki ciklusai alatt ezért jelentettek meg számos tanulmányt a társadalom és a gazdaság egyes problémáinak megoldására kidolgozott stratégiáról. Glatz 1996-ban azt a kérdést is feltette: megvannak-e a magyar társadalomban azok a "státusférfiak", akik ezt a folyamatot irányítani képesek. 2008-ban a választ megkaphatja az ember, ha megnézi, hol áll ma a magyar gazdaság és a kormányzat.

Vizi E. Szilveszter, az MTA nemrég leköszönt elnöke a Medián felmérését idézte, amelyben a megkérdezettek az Akadémiát tartották a leghitelesebb magyar intézménynek. Ebben a sorban a kormány a 16. helyre került. Szerinte rendkívül fontos az Akadémia és a hatalom viszonya. Az a helyes, ha az Akadémia autonóm marad, ugyanez vonatkozik az alkotó értelmiségre is. A volt elnök Kodály Zoltánt idézte, aki úgy fogalmazott: az alkotó értelmiség ne legyen a hatalom ágyasa.

Pálinkás József, az MTA jelenlegi elnöke, az Orbán-kormány volt minisztere a politikai döntéshozatal szakmai hátteréről beszélt. Szerinte a szakpolitikák tudományos megalapozottsága ma nem érvényes, mert rendkívül erős a politikai szembenállás, és gyakori a buta politikai kijelentésekből következő helytelen elköteleződés. Pálinkás József akadémiai elnökként is rendkívül fontosnak tartja az oktatás helyzetének javítását. Szerinte az iskolában ma túl sok a szabály, túl sok az elsajátítandó anyag, de túl kevés a motiváció, amely problémamegoldásra, erőfeszítésre tenné alkalmassá a gyerekeket.