Azért folytatnám, mert értek hozzá - nyilatkozta lapunknak Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. A Fidesz, amely egyedül nem támogatja Cselényi pályáztatás nélküli újrázását, feltárja ellenkezése okait. Más források szerint az ellenzéki párt nyomásgyakorlással is próbálja elvenni Cselényi kedvét a hosszabbítástól.
Sok bába közt elvész a Duna?
- Lehet, hogy nagyképűen hangzik, de azért vállalnám újabb négy évre a Duna vezetését, mert az a rögeszmém, hogy értek hozzá; hogy ízig-vérig televíziós vagyok; mert Erdélyből származom, és így "érzékenyítve vagyok" mindenféle kisebbségi kérdés és az összmagyar kérdések iránt - mondja a Népszabadságnak Cselényi László. Szerinte a nézők is elégedettek munkájával - példaként hozza fel, hogy az erdélyi egyetemi ifjúság körében a Duna a legnézettebb csatorna.
Kérdésünkre, hogy inkább polgári attitűdökkel rendelkező alkotóként mit szól hozzá, hogy épp a Fidesz tesz keresztbe automatikus tisztújításának, az elnök azt mondja: nonszensznek tartja, és sajnálja, hogy a politikai alakulatok párttévékben gondolkodnak. A Fidesz magatartását Cselényi nem kívánta minősíteni, de azt ajánlotta az ellenzéki pártnak: kérdezzék a kisebbségben és főleg a szórványban élő magyarokat a Duna Televízióról, "akkor nem akarnak és nem is mernek majd belerúgni".
Nos, a legnagyobb ellenzéki párt - legalábbis a Hungária Televízió Közalapítvány ellenőrző testületének fideszes elnöke, Veress László szerint - nagyon is innen nézi és bírálja a Duna Televízió állapotait. Az elnöki minőségében nyilatkozó Veress elsősorban a tulajdonosi testületen (kuratóriumon) kéri számon egy olyan szakmai szempontrendszer kidolgozását, amely választ adna az alábbi kérdésekre: Milyen arányban szóljon a Duna TV a határon kívüli és belüli magyarokhoz? Milyen arányban legyen jelen a műsorfolyamban a szórakoztatás, a közszolgálat és a kultúra? Milyen körülményekkel vállalható az észak-amerikai és az ausztrál sugárzás, mi ennek a haszna és az értéke? Veress szerint minderre ma nincs világos útmutatás a csatornánál, és ezt szerinte az ÁSZ is kifogásolta jelentésében.
Egy másik, név nélkül nyilatkozó fideszes forrásunk azt is elmondja, "mi fáj valójában" az ellenzéknek. E szerint a nemzet televíziójának titulált intézményben a határon túli magyar alkotóműhelyekkel való együttműködést szétzilálták, az egész határon túli ügy leértékelődött. További vádak: identitászavar, bulvárosítás, a világos brand, a márka hiánya. Ugyanakkor Cselényi mentségére elismeri: évek óta súlyos alulfinanszírozottsággal kénytelen dolgozni.
A szakember egyébként meglehetős keserűséggel beszél arról, hogy "a kuratórium elnökségében működő MSZP- SZDSZ-Fidesz-koalíció" jogszerűen bár, de bármit megtehet. Éppen ezért érthetetlen a Fideszben, miért nem írnak ki pályázatot az elnöki tisztségre; annak Cselényi újraválasztására vajmi kevés hatása lenne, de a megmérettetés, a verseny erősítené az elnököt és programját.
Egy másik, a kuratóriumhoz közeli személy szerint a legnagyobb ellenzéki párt informális nyomásgyakorlással is próbálja eltántorítani Cselényit terveitől; úgy tudja, megüzenték az elnöknek, hogy "egy Fidesz- kormány idején 24 óráig maradna a csatorna élén". Szerinte a Fidesznek különösen fáj, hogy Cselényi nem adta felügyeletük alá a hírterületet, és nem állt erőteljesebben Szász Jenő pártjára az RMDSZ-szel szemben a legutóbbi romániai helyhatósági választás kampányában.
Másfelől közelítve, de ugyancsak a Duna Televízió jövőjét féltve mondja azt Pálfy G. István, a kuratóriumi elnökség MDF által jelölt tagja, hogy nem kell pályázat. Ezt egyfelől feleslegessé teszi az a magas szintű bizalom, amit mind a kuratórium elnökségében, mind a civilekkel kiegészült "nagykuratóriumban" élvez a Cselényi-féle vezetés, éppen az eredményei miatt. Más megfontolások szerint: míg a hosszabbításhoz megvan az elnökségben a kétharmados akarat, ez a többség korántsem lenne biztos egy elnöki pályázat esetén. - A pályázat kiírására jók lennénk, de eredményessé tételére már nem biztos - fogalmazza meg aggodalmait Pálfy, arra utalva, hogy egy ilyen helyzetben megsokszorozódna az érdekeltek száma, és megnövekedne a politikai beavatkozás lehetősége is. Az MDF-es kurátor úgy látja: középtávon a csatorna létét veszélyeztetné egy ex-lex, elnök nélküli állapot.
A napokban elterjedt hírek szerint az utolsó pillanatban - esetleg a kuratóriumi elnökség mostani szándéka ellenére - az MSZP és akár az SZDSZ is kihátrálhat Cselényi mögül, és a pályáztatás mellett teszi le a voksot. Pető Iván, az SZDSZ médiapolitikusa, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke lapunknak pártja nevében kategorikusan cáfolta ezt a forgatókönyvet. - A Duna Televízió megítélésünk szerint jobb, mint eddig bármikor, a nagy többséget maga mögött tudó elnöknél pedig nincs jobb megoldás. Mandur Lászlót, az MSZP médiapolitikusát lapzártáig nem sikerült elérni.