Hivatalosan a lengyel kormánytényezők még "nem tudnak" arról, hogy kiderítette volna-e az ügyészség a titkos CIA-börtönök tényét. Pedig egy tegnapi cikk szerint az ügyészségnek bizonyítéka van arra, hogy az évtized első felében létezett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökségnek (CIA) egy titkos létesítménye az országban - jelentette a Gazeta Wyborcza liberális napilap.

A lengyelországi és vélhetően romániai CIA-börtönről már 2005 óta tudni lehet. Írt erről a tekintélyes The Washington Post és a The New York Times is. Az utóbbi lap megnevezte azt a CIA-ügynököt, aki itt szedte ki az információkat Halid Sejk Mohamedből, az előzőleg megkínzott al-Kaida-vezetőből. A bizonyíték a lengyel felderítés egy kétoldalas feljegyzése, amely a publikációk kapcsán született. Ezt a lap forrásai látták. A GW írása szerint a feljegyzés megerősíti, hogy 2002-ben az akkori baloldali miniszterelnök, Leszek Miller kormánya megállapodott arról az amerikaikkal, hogy azok tranzitrepülőtérként használhatják az északkelet-lengyelországi Szymany repülőterét és a közelében lévő Stqre Kiejkuty hírszerzőbázist, ahol a gépek személyzete és utasai időzhetnek. Kínzásról, börtönről, kihallgatásról természetesen nincs szó a feljegyzésben.

A különböző színezetű lengyel kormányok eddig határozottan tagadták ezt, miközben azt több fotó is bizonyította, hogy CIA-gépek vendégeskedtek a félreeső lengyel tóvidéken. A botrány már régen készülődött, és pár hete bejelentették, hogy az ügyészség nyomozást kezdett. A GW cikke szerint a feljegyzést 2006-ban Zbigniew Wassermann, az akkori jobboldali kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere megmutatta Zbigniew Ziobro igazságügy-miniszternek, aki egyben legfőbb ügyész is volt. A találkozón jelen volt az akkori országos ügyész, Janusz Kaczmarek is. Wassermann és Kaczmarek a hivatalos titokra hivatkozva nem nyilatkozik a feljegyzés tartalmáról, de nem tagadja annak létezését. Az ügy kínos, mert a legfőbb ügyésznek hivatali kötelessége lett volna, hogy azonnal nyomozást indítson. Egyebek között vizsgálnia kellett volna, hogy bírói döntés nélkül két napnál hosszabb ideig tartottak-e fogva embereket lengyel földön. Ha a kihallgatást idegen állam képviselője végezte el, akkor lengyel köztisztviselőnek, hivatásos katonának is jelen kellett volna lennie. Ha a lengyel hatóságok olyan alkut kötöttek, amelyek ellentétesek ezzel, akkor az törvénysértő volt, és ezért az Állambíróság előtt kell felelniük. Büntetőjogilag felelősek azok is, akik tudtak a törvénysértésről, de nem léptek fel ellene.

Az ügy felelősei között ott lehet Aleksander Kwasniewski volt baloldali elnök, Leszek Miller egykori kormányfő, akiknek hivatali ideje alatt az amerikaiknak átadták a létesítményeket. De felelősségre vonhatók a későbbi jobboldali kormányok vezetői és tagjai, valamint Lech Kaczynski jelenlegi elnök is, ha bebizonyosodik, hogy tudtak a mazuriai kínzókamrákról. A volt politikusok most csak azt ismerik el, hogy a Szymany repteret pihenőhelyként használták, és ezt (Kwasniewski) a terrorizmus elleni harc követelményeivel indokolják. Wassermann volt miniszter szerint az elnöknek és a kormányfőnek tudnia kellett az ügyről.