Gyom, amitől keserű lesz a tej

Tüsszög az ország - allergiaszezonban vagyunk, most virágzik leginkább a parlagfű. De egyéb veszély is van: délkeletről terjed egy másik allergizáló növény, a parlagi rézgyom, amely Békés és Csongrád megyében már igen nagy területeken fordul elő.

- Lehetséges, hogy sok embernek, aki úgy tudja, hogy a parlagfűre allergiás, voltaképp a parlagi rézgyom okozza a tüneteit. Vagy mindkettő - mondja Hódi László, a Csongrád Megyei Szakigazgatási Hivatal növény- és talajvédelmi osztályának igazgatója.

Hódi László annak idején a parlagi rézgyomról írta doktori disszertációját, vizsgálva a növény hazai elterjedését, biológiáját, kártételét és a védekezés lehetőségeit.

A parlagi rézgyom közeli rokona a parlagfűnek. Hasonlóan ehhez a növényhez Észak-Amerikából hurcolták be Európába. Itt először 1858-ban figyeltek föl rá Potsdamban. Ma Franciaországtól Oroszországig sokfelé jelen van. Magyarországra feltehetően keletről került, jelenlétét Mezőhegyesen mutatták ki először 1951-ben. Sokáig szinte észrevétlenül vegetált, de az elmúlt években valósággal elborított bizonyos területeket. Jelenleg Békés és Csongrád megye a leginkább fertőzött a rézgyommal, de már Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest megyében is nagy foltokban fordul elő ez a növény. Kisebb mértékben másutt is megtalálható.

- A kiindulási pontok körül évről évre nő a fertőzött terület nagysága - mondja Hódi László, aki 25 éve vizsgálja a különböző gyomfajok állományváltozásának sajátosságait.

Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet megbízott főigazgató-helyettese, az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának vezetője megerősíti: Békés és Csongrád megyében valóban gyakori a parlagi rézgyom - sok esetben a parlagfűvel együtt fejlődik. Pollenjének kimutatása olykor nehézséget okoz, éppen a két növény rokonsága, pollenszemcséik hasonlósága miatt. Igaz, alaposabb vizsgálattal biztonsággal meg lehet különböztetni őket egymástól.

- Azt, hogy Magyarországon milyen mértékben okoz tüneteket, mennyire allergén a parlagi rézgyom, csak feltételezhetjük. Ennek oka az, hogy nálunk nincs kereskedelmi forgalomban olyan reagens, amely kimutatná, hogy az emberi szervezet milyen mértékben kezdett rézgyompollen hatására ellenanyagot termelni - mondja Páldy Anna.

Hódi László viszont a külföldi szakirodalom felhasználásával szerzett - disszertációjában hivatkozott - adatokkal támasztja alá a parlagi rézgyom allergén hatását. Az egyik idézett kutatás eredményei közül a szakember kiemelendőnek tartja: ugyanazon vizsgált csoportban lényegesen magasabb a parlagi rézgyompollen-érzékenyek aránya, mint a parlagfűpollen-érzékenyeké.

A parlagi rézgyommal kapcsolatos érdeklődéseink során többször találkoztunk azzal a tapasztalattal, hogy a világhálón adatokat keresők nem jutnak megfelelő információkhoz e növénnyel és hatásával kapcsolatban. Hódi László erre reagálva azt mondja: a parlagi rézgyomról informálódni akarók dolgát tulajdonképpen egy nyelvi természetű probléma akadályozza. Ugyanis ezt az amerikai eredetű növényt - amelynek a nemzetközileg elfogadott tudományos elnevezése Iva xanthiifolia - az Egyesült Államokban Iva xanthifoliának írják, tehát helytelenül a második szóban csak egy "i" szerepel. Ez a nagyon kicsi eltérés egészen más találatokhoz vezet az interneten, mint a növény helyesen beírt botanikus elnevezése.

- A parlagi rézgyom egyébként mezőgazdasági kárt is okoz - jegyzi meg Hódi László. - Különösen a napraforgót és a kukoricát veszélyezteti. Ezekben a növényi kultúrákban akár 60-80 százalékos terméscsökkenést is előidézhet. Az ellene való védekezés fokozott gondosságot és odafigyelést igényel, ugyanis maga a haszonnövény nem tudja elnyomni ezt a gyomot, mert ugyanolyan magasra megnő, mint a kukorica vagy a napraforgó.

Hódi László szavai szerint a parlagi rézgyom kaszattermésének jelenléte a betakarított termésben - a növény-egészségügyi előírások értelmében - exportkizáró tényező. De van más kártétele is ennek a gyomnak: ha például a szénába kerül, s azt a tehén elfogyasztja, keserű lesz tőle a tej. Bár a parlagi rézgyomnak vannak természetes kártevői - különböző gombabetegségek -, ezek egyszersmind a napraforgó betegségei is, így a biológiai védekezés jelenleg nem megoldható. A vegyszeres védelem azonban hatásos lehet, igaz, a napraforgó és a kukorica esetében más-más készítményeket kell alkalmazni. Az elhanyagolt, úgynevezett romtalajos területen bármilyen engedélyezett szer alkalmazható a parlagi rézgyom ellen - természetesen az érvényes előírások figyelembevételével.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.