Több hónapos aktatologatás után az V–XIII. kerületi ügyészség jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének gyanújával nyomozást rendelt el a 2006-os budapesti útfelújításokra pályázaton elnyert állami források felhasználásával összefüggésben feltárt szabálytalanságok miatt.

A Fővárosi Önkormányzat 2006-ban 129 útszakasz felújításának támogatására nyújtott be pályázatot a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Hivatalhoz, végül 126 út-felújításra összesen 4,48 milliárd forintnyi támogatást kapott. Ebből 553 millió forint felhasználását utólagosan szabálytalannak ítélték.

A belső vizsgálatok egyebek közt azt állapították meg, hogy a főváros – a pályázati kiírásban foglaltakkal ellentétben – csak becsült adatokkal pályázott. Kis túlzással bár, de hasra ütéssel „állapították meg” a felújítandó útfelület nagyságát. Ezzel – amellett, hogy a szabálytalan pályázattal elnyert támogatást kamatostól vissza kellett fizetni – a fővárosi ellenzék szerint a pályázat kiírásában és lebonyolításában közreműködők elkövetették az öt év szabadságvesztéssel fenyegetett jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettét.

György István, a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának fideszes elnöke és Papcsák Ferenc, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság alelnöke is e bűncselekmény gyanújával tett feljelentést ismeretlen tettesek ellen a Központi Nyomozó Főügyészségnél, ahonnan – hatáskörhiányra hivatkozva – tovább küldték feljelentésüket a Fővárosi Főügyészségre, onnan még tovább az V–XIII. kerületi ügyészségre. Az ügyészség feljelentés-kiegészítést rendelt el.

A VPOP Közép-Magyarországi Régiós Nyomozó Hivatala júliusban elutasította a feljelentést. Indoklásuk szerint az abban leírt bűncselekmény a rendelkezésükre álló adatok alapján nem állapítható meg. A vámnyomozók ugyanakkor úgy ítélték meg, az ügyben felvetődik a csalás gyanúja. A botrány kirobbanása után elrendelt vizsgálatok egyike ugyanis feltárta, hogy a főváros el nem végzett munkákat is kifizetett a szabálytalanul felhasznált állami támogatásból.

A vámnyomozók úgy érveltek: ha az el nem végzett munka kifizetését a vállalkozók az önkormányzat megtévesztésével érték el, csalást követtek el. Ha az önkormányzat nem a tőle elvárható gondossággal járt el, felvetődhet a hűtlen kezelés gyanúja. A nyomozóhivatal felkérte az ÁSZ-t a vitatott beruházások vizsgálatára; a számvevők vállalták volna a munkát.

Csalás miatt azonban a rendőrség jogosult nyomozni, ezért az iratokat továbbküldték a BRFK-nak. A BRFK elfogultságot jelentett be, s már tovább küldte volna az aktákat a Nemzeti Nyomozó Irodának, amikor a kerületi ügyészség a feljelentők panaszának helyt adva, a nyomozás megindítására utasította a vámnyomozókat. A 2006-os fővárosi útfelújításokkal összefüggésben így most szakértők bevonásával nyomoz a vámőrség, miközben párhuzamosan vizsgálódik az ÁSZ is.