Amerika leghíresebb filmes megmérettetésére minden ország évente egy játékfilmet nevezhet, ezek közül a Los Angeles-i Filmakadémia képviselői választják ki január végén azt az ötöt, amely a legjobb idegennyelvű filmnek járó szobrocskáért versenyezhet. A szabályok szerint azok a magyar filmek szálltak ringbe a nevezésért, amelyek hazai mozibemutatója 2007. október 1. és 2008. szeptember 30. között volt.  Tehát ott volt a listán Tarr Béla A londoni férfi és Mundruczó Kornél Delta című, sokak által esélyesnek vélt műve is.

Bár a Bollók Csaba rendezte Iszka utazása kitűnő film, mégis furcsa, hogy végül éppen ezt a művet választotta grémium. Egyrészt viszonylag régi, a tavalyi filmszemlén nyerte meg a szerzői filmes díjat, míg a Delta idén. Előbbi nemzetközi karrierjét a Berlinale Generation (ifjúsági) szekciójában kezdte, Tarr és Mundruczó műve a nagyságrendekkel jelentősebb Cannes-i versenyprogramban debütált, utóbbi még a kritikusok díját is elhozta a világ legfontosabb fesztiváljáról. Ráadásul idén, tehát sokkal jobban benn van a nemzetközi filmes köztudatban. Nem is mellékesen, a tegnapelőtt nyilvánosságra hozott Európai filmdíjra nominált művek között a Delta képviseli Magyarországot.

A magyar nevezésről döntő bizottságba öt szakmai szervezet delegálhat tagot. Az idén a Magyar Filmművészek Szövetségét Stőhr Lóránt (filmkritikus), a Magyar Operatőrök Társaságát (H.S.C.) Márk Iván (operatőr), a Magyar Mozgókép Rendezők Céhét (MRC) Monory-Mész András (filmrendező), a Független Magyar Producerek Szövetségét Váradi Gábor és a Magyar Producerek Szövetségét Temple Réka képviselte. Hogy mi járhatott az ő fejükben a döntés alatt, nem tudhatjuk, mivel a szavazás titkos.

Így maradnak az elméletek. Az egyik vélemény szerint a szakmai szervezetek nem akartak abba a veszélyes játékba belemenni, hogy Tarr Bélát és Mundruczó Kornélt egymással versenyeztessék, így „biztonsági okokból” nevezték Bollók Csabát. Akit nem is mellékesen ezzel egyben kompenzálnak is a tavalyi sérelmeiért: ekkor ugyanis roppant furcsa körülmények között lemaradt az Európa filmdíjak listájáról Ragályi Elemér Nincs kegyelem című művével szemben.

A Magyar Filmunió közleménye szerint a bizottság többségi szavazattal hozta meg döntését: úgy ítélte meg, hogy az Iszka utazása című film indulhat a legnagyobb eséllyel az Oscar-díjért folyó versenyben.  Ám ez sem fogadható el komoly indoknak, mivel pont az Iszka igényli a legnagyobb anyagi befektetést, a három mű közül ez az egyetlen, amelynek nincs nemzetközi forgalmazója, így az alaphangon több tízezer dollárba kerülő Oscar-kampányt teljes mértékben vagy a produkciónak, vagy a magyar államnak kell(ene) fedeznie. Ám, hogy a költségeket ki és hogyan fedezi, arra persze nincs metodika, mert ez a Filmuniónak biztos nem a feladata (nincs is rá költségvetése) – jogszabályi szinten a szituáció jelenleg egyáltalán nincs szabályozva.

És akkor még nem is beszéltünk arról a tényről, hogy az Oscar-díj nem a művészi filmek versenye, a filmakadémia tagjai sokkal jobban szeretik a könynyedebb, ne adj’ isten szórakoztatóbb műveket, így elgondolkoztató, hogy a nevezhető művek listáján lévő Kalandorok vagy A nyomozó például sokkal nagyobb karriert futhatna be ezekben a körökben, mint bármelyik magas művészeti értékekkel bíró remekmű.

A kategóriánkénti jelöltek listáját 2009. január 22-én hozzák nyilvánosságra, az Oscar-díjak ünnepélyes átadására február 22-én 81. alkalommal kerül sor a Los Angeles-i Kodak Theatre-ben.

---

Az első magyar nagyjátékfilm, amit Oscarra jelöltek, Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című műve volt 1969-ben. Tíz évvel később a rendező Magyarok című munkája szintén bekerült a legjobb öt külföldi alkotás közé. A nyolcvanas évek igazi aranykor volt, Szabó István négy mozija került a tűz közelébe: 1982-ben a Mephisto meg is kapta az aranyszobrocskát. 1984-ben Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása című drámája került az aranyszobor közelbe. Animációs rendezőink között is voltak Oscar-jelöltek, Jankovics Marcellt 1975-ben a Sisyphusért nominálták, Rofusz Ferenc pedig el is nyerte 1981-ben az amerikai filmakadémia díját a Légy című etűdjéért. A hivatalos magyarországi nevezések 1990-től kezdve sosem jutottak el a nominációig, köztük olyan művek, mint az Édes Emma, Drága Böbe (Szabó István), a Sose halunk meg (Koltai Róbert), Woyzeck és Wittman fiúk (Szász János), A részleg (Gothár Péter), Torzók (Sopsits Árpád), Hukkle és Taxidermia (Pálfi György), Kontroll (Antal Nimród) vagy a Sorstalanság (Koltai Lajos).