Két százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest – közölte a KSH. Ez valamivel rosszabb, mint az előzetes becslésben közölt adat. (Az előzetes adatok szerint naptári hatás kiszűrésével 2,1, anélkül 2,2 százalékkal nőtt a teljesítmény - most a Statisztikai Hivatal szerint nincs különbség az adatok között). Az adat így már nem annyira kedvező: az elemzők 1,9 százalékos bővülést vártak korábban, ám az uniós átlagnál azért még mindig sokkal jobb az első negyedévhez mért 0,6 százalékos bővülési ütem. A jobb teljesítmény mögött azonban szinte csak egyetlen ágazat kedvezőbb teljesítménye húzódik meg: a mezőgazdaságé.

A KSH szerint a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 33,8 százalékos növekedését azonban az elmúlt év alacsony szintje és a növénytermelés ez évi kedvező eredményei okozzák. Az ipar, a korábbi dinamikus bővülése után kisebb mértékben, összességében 4,2 százalékkal nőtt, az exportnövekedés lassulása következtében. Az építőipar visszaesése mérséklődött, a hozzáadott érték 6 százalékkal maradt el a tavalyi második negyedévtől - ám ez csak a megkezdődött autópálya-beruházások eredménye, az ipar más ágazatai visszaestek. A növekedést egyedül az állami szektor szolgáltatásinak bővülése segítette még - ám ez is csak bázishatás következménye. A beruházások  továbbra is csökkennek. Ráadásul a friss ipari termelési adatok is rosszak: júliusban 1,8 százalékos visszaesést regisztrált a statisztika – igaz, csak a munkanap-hatások miatt. Miután júliusban eggyel több hétvégi nap volt, mint egy évvel ezelőtt a korrigált index is sokkal rosszabb lett. A termelés összeségében 0,6 százalékkal lett nagyobb, mint korábban.

Semmi meglepő nincs a GDP második negyedévi növekedésében. Sokkal inkább az volt a furcsa, hogy az előzetes adatok meghaladták a most közölt 2 százalékot – nyilatkozta a Népszabadságnak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. - Az év hátralévő részében viszont mind a harmadik, mind a negyedik negyedévben 2,5 százalékos növekedésre számítunk, ez éves szinten 2,2 százalékos bővülést jelentene – tette hozzá. A második félévre vonatkozó vélekedését arra alapozta, hogy várakozásaik szerint a harmadik és a negyedik negyedévben a beruházások üteme gyorsul, de ez csak a gyenge bázisnak köszönhető. Ezzel együtt a magyar gazdaság növekedése még így is messze alatta marad majd a természetes növekedési rátától, ami most 3,5 százalék körül lenne. Ami az adatokból egyértelműen látszik, hogy gazdaságot eddig a mezőgazdaság húzta.

A második negyedéves előzetes GDP adat közlése óta a várakozásoknál gyengébb számok jelentek meg a kiskereskedelmi forgalomról és a beruházások volumenéről is. Ezt figyelembe véve semmi váratlan nincs abban, hogy a bruttó hazai termék növekedéséről szóló számokat végül lefelé korrigálták – jelentette ki Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A részletes adatok egyes elemei nem kis meglepetést okoznak szakmai körökben – folytatta. Miközben ugyanis a kiskereskedelmi forgalom elmaradt az előző évi bázistól, addig a lakossági fogyasztás élénkült. Az egészségügy viszont érthető módon nőtt. Tavaly a második félévben már zajlott a kórházi rendszer átalakítása, ami után egyes helyeken kevesebb ágy maradt. A rövid életű vizitdíj miatt szintén csökkent a kereslet.

Azt a Takarékbank elemzője is hangsúlyozta, hogy a beruházási adatok gyengék, ami nem sok jót sejtet az év hátralévő részére. Nagyban függ a hazai GDP növekedése az európai dekonjuktúra elhúzódásától. Nagy reményeink nem lehetnek: az autóipar forgalma kiábrándító, és a megrendelés állomány is tragikus képet mutat – fogalmazott Suppan Gergely. Ezek miatt sokkal óvatosabb volt, mint a Török Zoltán, szerinte a második félévben alig lesz a mostani két százaléknál nagyobb a bővülés üteme, ezt figyelembe véve pedig éves szinten csupán 2 százalékos növekedéssel számol. Ezen segíthet, ha az év végén a belső kereslet “magára talál” és az uniós források miatt a beruházások is növekednek valamicskét. Azt ugyancsak kiemelte, hogy most a mezőgazdaság a bővülés motorja, ám kétséges, hogy ezt jövőre is hasonló teljesítmény követi majd. Így szerinte túlzóak azok a vélemények, amelyek 2009-re 3 százalékos fejlődést prognosztizálnak, a 2,5-2,6 százalék sokkal reálisabbnak tűnik. 

Az ipari termelés növekedésének lassulása ugyan nem lepte meg az elemzőket, ám annak mértéke gyorsabb volt annál, mint amire számítottak a szakemberek – mondta lapunknak Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint a lassulást egyértelműen az euróövezet visszaesése okozza, s mivel a magyar gazdaság még csak az európai recesszió kezdettét érzékeli, ezért elhúzódó folyamatra, az ipari termelés tartós gyengülésére kell felkészülni. A szakember borúlátó a GDP alakulását illetően is: a bruttó hazai termék második negyedévi kétszázalékos növekedésének felét a rendkívül jól teljesítő, mintegy 30 százalékkal emelkedő mezőgazdasági termelés hozta, ám az igen valószínűtlen, hogy jövőre is ennyivel bővüljön, így nem túl bíztatóak a 2009-es kilátások. Egyelőre nem látszik, hogy a gazdaság mely szegmense húzhatná magával a jövőre a GDP-t, az ipari termelés lassul, a belső kereslet stagnál – mondta Barcza, aki szerint a korábban prognosztizált 3 százalékos jövő évi növekedés bizonytalanná vált és jó, ha 2,5 százalékkal bővül majd a bruttó hazai termék, vagyis nem várható látványos gyorsulás az idei évre várható 2 százalékos gyarapodáshoz képest. Az egyetlen pozitívum, hogy lassan kifut a kormányzati megszorító intézkedések a gazdasági növekedésre gyakorolt fékező hatása – tette hozzá.

Várható volt, hogy az előzetes adathoz képest kisebb lesz a második negyedéves GDP-növekedés, az azonban igen negatív meglepetést jelent, hogy mínuszos lett a nettó export pozíció – mondta lapunknak Németh Dávid, az ING senior elemzője. A behozatali dinamika növekedését a kivitel mérséklődése kíséri, amiben az eurózóna gazdaságainak lassulása érhető tetten. Nem várható érdemi előrelépés a harmadik és a negyedik negyedéves adatokban sem: az ipari termelés stagnál, a lakossági fogyasztás nem változik érdemben, az eurózónában pedig recesszió közeli helyzet várható. Ez utóbbitól ugyan nálunk nem kell tartani, mivel a kivitel mérséklődését ellensúlyozzák az enyhén növekvő mértékű kormányzati beruházások, ám a GDP idén így is összességében 2 százalék körüli mértékben, jövőre pedig optimista becsléssel számolva is legfeljebb 2,8 százalékkal bővülhet.