Az őszi kert királynői címére a dáliák tarthatnak igényt. Sokan temetői hangulata miatt nem szívesen ültetnek kertjükben dáliát, holott éppen a növény sokoldalúság jelzi, hogy képes mindenütt "helytállni". A dália csodálatos, gumós növény, igazából nem a mi éghajlatunkra való, mert a hidegebb hónapokban gumója védelemre szorul. Amikor az első fagyok után megfeketednek leveleik, azonnal hozzá kell látni a felszedés rituáléjához.
Nem kell temetni a dáliát
Rögtön a feketedés után a szárakat úgy kell visszavágni, hogy 10-15 centis rész maradjon meg. Majd ásóvillával (vagy ásóval, de nagyon óvatosan), hogy a gyökerek ne sérüljenek, a földből ki kell emelni a gumókat. A dálianevelés sajátossága az is, hogy gyökerei sérülékenysége miatt a tő környékén a kapálás sem ajánlott, ezért a gyomokat inkább kézzel húzzák ki. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy egy elhibázott kapálás után a tő kipusztul. A kiszedett gumót fejjel lefelé állítva egy hétig kell szárítani, ezalatt a maradék nedvesség távozik belőle. Ekkor tőosztással lehet szaporítani a dáliát. Úgy kell szétszedni a koloncos csomót, hogy új tövenként legalább két erőteljes gumó maradjon. Az optimális teleltetéshez fagymentes helyet kell találni a ládájuknak, amelyben tőzegtakarásban megbújnak a fagyos hónapokban. A tőzegágyat azonban úgy kell elkészíteni, hogy központi rügyük kilátsszon.
A dálianevelésben a teleltetés az egyetlen kritikus időszak, júliustól októberig a kert, a balkon vagy a szobaablak legpompásabb növényének számít. Az alacsony, kis virágú fajták ugyanis a balkonládákban, nagyobb cserepekben is jól érzik magukat. Tavasszal és nyáron nem igényelnek különleges bánásmódot. A dáliák a napos, meleg helyet kedvelik. Jó vízáteresztő talajba kell gumóikat ültetni és rendszeresen öntözni. Ha a virágzás ösztönzését szolgáló tápanyaggal kedveskednek nekik, nem lesznek hálátlanok. A 90 centinél magasabbra megnövő, középmagas és magas dáliákat karózni is kell. Apró, de fontos trükk a dália alakjának beállítása. Az évközi ápolás fontos eleme az oldalbimbók kicsípése. Igazán szép virágokat ugyanis csak a központi, főbimbó hoz. Ha viszont bokros növekedést, több, egyenrangú, bár kisebb virágot akarnak, akkor az ültetés után három héttel a főhajtást ki kell csípni.
Ilyenkor a magas dáliák kötözése és az utolsó tápoldatozás ad munkát a dáliák körül. De ha a virágágyásnál járnak, ne felejtkezzenek meg a már elvirágzott és megcsúnyult évelők talajszintig visszavágásáról. Lehet vetni az olyan hidegtűrő egynyáriakat is, mint a borzaskata, a búzavirág, a kerti szarkaláb, a körömvirág vagy a tatárvirág.
A dália vágott virágnak is hálás. Akkor lesz a leghoszszabb életű, ha kora reggel vágják le a virágot, ugyanis a virágszárak ekkor tartalmazzák a legtöbb nedvességet. A vázában való életet azzal is meg lehet hosszabbítani, ha rézsútos metszlapot készítenek. Ilyenkor ugyanis a szár nem fekszik fel az edény alján, vagyis képes több vizet felvenni. A szárát naponta kell viszszavágni, így amíg a szár el nem fogy, dísze lesz a lakásnak. Ha a vágott dáliát hűvösben tartják, és vizét naponta cserélik, akkor egy hónapig is megmarad. A vízhez néhány csepp citromsavat lehet adagolni.
A jövő héten a díszkertbe való gyümölcstermő növények válogatásáról írunk.