Cáfolta a kormány azt a hírt, miszerint azt terveznék, hogy jövőre büntetést kelljen fizetnie annak a vásárlónak, akinél nincs ott a számla a korábban kifizetett értékesebb termékről vagy szolgáltatásról. Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-nek azt mondta, nem tervezik a számlatartási kötelezettség bevezetését, inkább a cégek számlaadási kötelezettségét akarják erősíteni, pontosítani. A szóvivő szerint tárgyalt a kérdésről a kormány, ám még beletelik néhány hétbe, mire eldönti, mit szeretne tenni a gazdaságfehérítés érdekében.

A jelenlegi elképzelések szerint a változások elsősorban a vállalkozásokat érintenék, és nem a magánszemélyeket - hangoztatta Daróczi. A terv többek között a készpénzforgalom csökkentése lenne, mivel az átutalásnak, a kártyás fizetésnek és a csekknek nyoma van, ellenőrizhető. A magánszemélyeket mindez akkor érintheti, ha nagy értékű vagy luxusjellegű vásárlást, utazást terveznek. Értékhatárt nem jelölt meg a kormányszóvivő.

A kiszivárgott tervek között szerepelt, hogy az evás, ekhós vállalkozóknak (vagyis az átalányadózóknak) is kellene számlát gyűjteniük. A népszerű adónemeket megszüntetni nem akarja a kormány, az viszont, hogy nem kell számlát kérniük, a számlaadás mellőzésére ösztönözheti üzleti partnereiket.

A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében felmerült: a fizetéseket, a szociális támogatást és az újonnan nyugdíjba menők járandóságát is számlára utalnák, kivéve a kis összegeket, és ha nincs a településén bankautomata. A cégek az egymás közötti pénzforgalmat - bizonyos kivételektől eltekintve - szintén csak bankon keresztül intézhetnék, valamint tagi kölcsönt is csak átutalással nyújthatna valaki a cégének.

Bár a lapunk által megkérdezett adószakértők eltérően vélekednek a kiszivárgott tervekről, annyi bizonyos: a kormánynak, ha valóban nekivág a készpénzforgalom szűkítésének, ügyelnie kell az alkotmányosságra és az életszerűségre. Voltak már korábban is erre vonatkozó elképzelések, de azok nem mentek át az alkotmánybírósági szűrőn. Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke szerint volt olyan terv is, hogy a nem átutalásos fizetéssel kiegyenlített számla áfatartalmát nem lehetett volna levonni, illetve költségként elszámolni az összeget. A szakértő ezzel együtt indokoltnak tartaná - már biztonsági okból is - előírni azt, hogy a nagyobb ingatlanvásárlásokat ne lehessen tízmilliókat érő borítékokkal intézni. A cégeket ugyanakkor szerinte csak ösztönözni szabadna az átutalásos fizetésre, szankcionálni nem. Már csak azért sem, mert nálunk nincs meg az a minimális bizalom a vállalkozók között, ami ahhoz kell, hogy adott esetben a leszállított árut ne helyben, hanem később, utalással fizessék meg.

Az állítólagos kormányzati tervek között számos szigorítás szerepel még. Ilyen például a házipénztár megszüntetésének ötlete. Ez azt jelentené, hogy a vállalkozók (a kereskedőkön kívül) nem használhatnának készpénzt, az irodaszerért vagy épp a tárgyalásra vásárolt üdítőért is csak kártyával lehetne fizetni. Persze lenne ennek más hozadéka is, ma ugyanis sokan csak papíron duzzasztják fel cégük házipénztárát, míg az a valóságban üres (a vállalkozásból kivett pénz nem a pénztárban van, hanem elköltötték, akár magáncélra). A terv ezt a kiskaput bezárná, igaz, Zara szerint van másik: ki lehet adni elszámolásra is pénzt az ügyvezetőnek vagy a beszerzőnek - a szakértő úgy véli, ezt akkor lehet csak jól ellenőrizni, ha mindent csak bankon keresztül lehet bonyolítani. Akármi is lesz a javaslat, nem árt emlékezni arra, hogy a házipénztáradó bevezetésének ötlete is megjárta az Alkotmánybíróságot, és nem élte túl a próbát.

A feketefoglalkoztatással és a számlaadás elmulasztásával kapcsolatos szigorításokkal alapvetően egyetértenek a szakértők. Feketefoglalkoztatásért nemcsak a cég tulajdonosa, hanem a bérügyekért felelős alkalmazott és az érintett foglalkoztatott közvetlen felettese is bírságolható lenne. Az pedig, akit feketemunkán kapnak, elveszíthetné szociális juttatását és/vagy rokkantnyugdíját, ha kap ilyet. A számlaadás elmulasztásáért az eddigieknél szigorúbban büntethetnék az eladót is (most 10-50 ezer forint lehet a bírság), a notórius számlahanyagolók esetében pedig olyan ellenőrzési eljárást vezetnének be, amely könnyítheti az APEH és nehezítheti a vállalkozó dolgát, mivel utóbbinak kellene bizonyítania az igazát a hatóság becslésével szemben. Emellett az adóbírság emelésén is gondolkozik a kormány.

László Csaba, a KPMG partnere azt mondja: a rendkívüli helyzetek - és a magyarországi feketegazdaság aránya ilyen - rendkívüli megoldásokat igényelhetnek, ezért elfogadható a tervezett szigor, ha a hatóság méltányosan és arányosan jár el. Vagyis egy többezres céget egyetlen - akár feledékenységből ejtett - hibáért nem zárnak ki például a közbeszerzésekből. A szakértő szerint van helye a bérezésért felelős munkatársak és vezetők személyi felelősségének, igaz, az szinte biztos, hogy komoly konfliktusokat okozna cégen belül egy ilyen szabály bevezetése. Ráadásul egy nagyobb társaságnál korántsem biztos, hogy a személyi ügyekért felelős igazgató minden alkalmazott jogviszonyával is tisztában van. Zara László úgy véli: csak a munkáltatói jogok gyakorlóját szabadna büntetni, egy beosztottat semmiképp. A keményebb szankciókat egyébként ő is jónak találja, ám mindez csak akkor hat, ha nem kampányszerű ellenőrzések vannak, mert arra a vállalkozók jó része fel tud készülni.

Azt még nem tudni, hogy mindez elég lehet-e a Gyurcsány Ferenc által vázolt adótervekhez szükséges nagyjából 900 milliárd forint előteremtésére három év alatt. László Csaba szerint azt még a konkrét szabályok ismeretében is nehéz lenne megmondani. Ezzel együtt a most megismert elképzelésekből kiindulva az valószínűsíthető, hogy egy bizonyos vállalkozói réteget durván "eltalálhatnak" az új intézkedések, a fehéredés első körben nekik kerülhet nagyon sokba. Már ha átmennek a tervek a parlamenten.