Az Alkotmánybíróság (AB) várhatóan szeptember második felében kezdi meg az Albert házaspárnak a több-biztosítós egészségügyi modell elleni népszavazást elrendelő parlamenti határozatával szemben benyújtott kifogások tárgyalását. Információnk szerint október elején határozatot is hirdetnek. Így az államfő már november közepére kitűzheti a referendumot - feltéve, hogy az AB így akarja. Nem kizárt azonban, hogy - saját korábbi határozataira hivatkozva - a testület a beadványoknak helyt ad.
Elbukhat az Albert-féle népszavazás
Ez esetben nem lesz népszavazás. Az AB egy ez év márciusi határozatában utalt ugyanis arra, hogy minden kezdeményezésnél vizsgálni kell a rendeltetésszerű joggyakorlás, illetve a népszavazás alkotmányos rendeltetésének kérdését. Vagyis: referendumot csak olyan tárgyban lehet tartani, amely "állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópolgárát, és annak eredményeként az Országgyűlést kötelező döntés születik, amely országgyűlési döntéssé, törvénnyé válva hosszabb távon meghatározza a polgárok jogait".
Az Albert házaspár azt kérdezné: "Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?". Miután a szükséges aláírásokat összegyűjtötték, a parlament - mérlegelési lehetőség hiányában - a népszavazás elrendeléséről határozott, bár az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényt már korábban visszavonták. Ma ilyen jogszabály-módosítás egyáltalán nincs napirenden, így nehezen értelmezhető, hogy a referendum eredményeként a parlamentnek milyen döntést kellene hoznia. Valószínűleg semmilyet, tehát kérdéses, hogy ebben az esetben mi is a népszavazás alkotmányos rendeltetése.
De ha mégis lenne népszavazás, az államfő eddigi gyakorlata alapján arra lehet következtetni, hogy azt a lehető legkorábbi időpontra tenné, ami a döntés kihirdetése utáni 41. nap.
Ráadásul egy 2004-es AB-határozat nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy amennyiben a helyzet változik, a testület egy adott népszavazásról kialakított korábbi álláspontját módosítsa. Most éppen ez a helyzet: Alberték kezdeményezését korábban átengedték, ám azóta a referendum - a törvény visszavonása miatt - okafogyottá vált. Még markánsabban fogalmazott az AB idén áprilisban. E szerint "eldöntendő kérdés hiányában (...) nincs helye népszavazás kezdeményezésének". a testület kimondta azt is: a referendumnak nem lehet csupán az a célja, hogy valamilyen ügyben hároméves törvényalkotási moratóriumot kényszerítsen ki. Ennél több értelme pedig a mostani népszavazásnak nem lenne.
Úgy tudjuk, hogy a testülethez beterjesztett kifogások is részben ezeken a döntéseken alapszanak. Kormánypárti körökben ezért úgy vélik, ha az alkotmánybírák konzekvensen járnak el, és ragaszkodnak a korábbi alapelveikhez, esély van rá, hogy helyt adnak a népszavazásról szóló parlamenti határozat ellen benyújtott indítványoknak. Egy ilyen határozatnak egyébként ma már nem lenne politikai hatása, de megtakarítana négymilliárd forintot.
