Makádon bevételt és fejlődést hozott volna a falu életébe a Rév Alapítvány által tervezett 120 fős iskola – a helybéliek egy része szerint. Azzal a céllal hozták volna létre, hogy a községben és Pest megye déli részén felvállalja az autisták és a sajátos nevelésű gyermekek oktatását. A civil szervezet, a szülőknek beígért szeptemberi kezdést azonban már biztosan nem tudja teljesíteni, mert a működési engedély iránti kérelmüket elutasították. Bár erről hivatalosan a megye illetékesei még sem az alapítványt, sem a makádi önkormányzatot nem értesítették, a faluba eljutott hírek szerint az elutasító döntés biztosra vehető. 

A makádiak sajnálják, hogy szeptember elsején nem indulhatott meg a tanítás, már csak azért is, mert az önkormányzat az oktatási intézmény számára bérbe adott épületből minden évben több mint egy millió forintos bevételt remélt. Sajnálják azt is, hogy a faluban és a régióban élő autista gyerekeknek - beláthatatlan ideig - nem tudnak segítséget nyújtani; ők jelenleg szüleikről távol, az ország valamely távoli szegletében, bentlakásos intézményekben nevelkednek, vagy szüleikkel - jobb híján –  ingázni kényszerülnek lakóhelyük és a gyakran igen távol eső, számukra kijelölt oktatási intézmény között.

Azt, hogy az iskola nem nyitotta meg kapuit, a makádiak öt helybéli lakosnak tulajdonítják. Van közöttük tanítónő és vállalkozó, tősgyökeres makádi és újonnan betelepült. Elmondásuk szerint, amikor az „öt fő iskolaellenző” hírét vette, hogy a képviselőtestület 5-3 arányban elfogadta az oktatási intézmény megalapításáról szóló indítványt, azzal kezdték el riogatni a falusiakat, hogy a polgármester bűnöző, drogos, cigány iskolásokat akar letelepíteni a faluban. Egy helybéli, Balogh Sándorné a NOL-nak azt állította: egy idős asszonyt azzal félemlítettek meg, hogy a polgármester olyanokat hoz ide, akik a saját házában fogják meggyilkolni.

„A fogyatékos gyermekek ellen vannak”

A szóbeszéd hatott: 130 tiltakozó aláírás gyűlt össze, melyben a falusiak azt kérték, hogy az iskola ne kapjon működési engedélyt. Később azonban, amikor a polgármester révén megismerték az eredeti elképzeléseket, és rájöttek, hogy saját szomszédaik gyermekei ellen is ágáltak, visszakoztak, és többen bocsánatot kértek az érintett családoktól és a falu első emberétől. Legalább is ezt mondja Baski Gábor. „Ma már biztosan állítom, hogy a falubeliek akarják ezt az iskolát és a képviselőtestület minden tagja megszavazná, ha még egyszer dönteni kellene” –  mondta a NOL-nak a polgármester.

A speciális iskola, megálmodói szerint nyolc éves kortól egészen az első szakma megszerzéséig oktatná a gyerekeket. Makádon elméleti tanulmányait egy-egy turnusban 45 gyerek folytatna a felveendő 120 gyerekből, a többiek ezalatt, vállalkozók mellett – gyakorlati képzésen – vennének részt és sajátítanák el a különböző szakmák fortélyait. Az iskolai oktatás keretén belül szerezhetnék meg a festő, kőműves, ács, asztalos, és cukrász szakmai bizonyítványt.

Az iskola, nem mellesleg egy, Szigetszentmártonban –   jogutód nélkül megszűnt – hasonló típusú oktatási intézmény feladatait is átvette volna. Az ott tanulók egy részét egyébként a makádiak ismerhetik, mert – magyarázta a polgármester - idén nyáron résztvettek például az általános iskola kifestésében, tavaly pedig a református temetőt hozták rendbe.

A faluban többen nem értik, hogy az öt ember miért a cigányokat tüntette fel bűnbakként, mert a NOL által megkérdezettek egybehangzó állítása szerint Makádon egyszerűen nincs cigánykérdés, a magyarok a helybéli roma családokra nem gondolnak cigányként. Balogh Sándorné a NOL-nak elmondta: „mindannyian rendes emberek, az őseik valamikor cigányok voltak, de ma már olyannyira beolvadtak a magyarok közé, hogy fel sem merül a gondolat, hogy cigányként gondoljunk rájuk”. Baloghné szerint az öt ellenző „egyszerűen a fogyatékos emberek ellen van”.

A polgármester és a rivális

A polgármester politikai okokkal magyarázza és személye elleni támadásként éli meg az eseményeket. „A vezetőjük, Rab Krisztina a vetélytársamként indult a polgármesteri posztért, és most egy maroknyi társával bujtotta fel a falut. A legszomorúbb az, hogy a céljaik elérése érdekében a Fideszt használják fel, pedig ebben a faluban sosem volt szokás pártpolitikai alapon dönteni. Ha a parlamentet hoznám le nekik a faluba, az is kevés lenne” –  panaszkodott. Hozzátette: - Soha semmit nem tettek a falunkért, ők az örök elégedetlenkedők. Rab Krisztina megélhetési politikus akar lenni, 18 év alatt 13 munkahelyen dolgozott, én még sosem vettem fel a fizetésemet, a vállalkozásomból élek és a számomra járó költségtérítést is bennhagyom az önkormányzat kasszájában. A pénzügyön egyszer kiszámolták: négy év alatt 30 millió forintot spórolok a falunak.
 
A falu vezetője nem adja fel a reményt, bízik abban, hogy az iskolát hamarosan mégis megnyithatják, és ennek következtében a falu lélekszáma is növekedni fog. Szerinte azok a fiatalok, akiket Makádon taníttatnak majd - kedvet kapnak a letelepedéshez, ha látják, hogy mennyit tett értük a falu.

A NOL kérdésére Rab Krisztina, a Thury József Általános Iskola tanítónője elmondta: nem tud arról, hogy a faluban élő idős embereket bűnöző, drogos, cigány gyermekek rémképével riogatták volna. Állítja, hogy Makádon nincs cigánykérdés. Elárulta viszont, hogy szerinte a polgármester hibázott, amikor a falu számára kiadott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet: „a tanulni szándékozó gyermekek névsorát áttekintve úgynevezett etnikum nem várható a faluba”. A tanítónő hangsúlyozta, hogy nem a fogyatékos gyermekek ellen vannak, de szerinte a polgármester nem ad őszinte válaszokat a kérdésekre. A különböző médiumokból szerzett információk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy „a polgármester magatartászavaros, a bűnözés és a kábítószer közelében élő gyermekek tanulását akarja elősegíteni a községben”. Úgy gondolja, hogy Baski Gábor nem képviseli megfelelően a makádi gyerekek érdekeit, és szerinte ezt jól mutatja, hogy a 8 tantermes iskolából 2 tantermet elvett az önkormányzat részére. Kifejtette, hogy az egyre fogyatkozó lakosságlétszámra nem az iskolaalapítás a megfelelő válasz, mert ezek a fiatalok nem makádiak, és azt is nehezményezte, hogy a településen található négy szolgálati lakásból kettőt a Rév Alapítvány két pedagógusának utalt ki, holott az iskola még nem kapta meg a működési engedélyt.

Juhász Ildikó, a RÉV Speciális Szakiskola vezetője a NOL-nak elmondta, hogy egyelőre folyik a hatósági törvényességi eljárás és még nem kapták meg a határozatot, ezért úgy véli, ebben a stádiumban még korai lenne az iskola sorsáról nyilatkozni. Elmondta viszont,  hogy az iskola az oktatási programjában felvállalta az autisták, a hiperaktívak, a tanulásban akadályozottak és/vagy értelmi fogyatékosok nevelését. A gyógypedagógus határozottan visszautasította, hogy drogosokat és bűnözőket szándékoznának nevelni. - Sajnos a magyar társadalomra jellemző, hogy nagyon sok fiatal bűnközelben él, és szüleik megélhetési gondokkal küszködnek. Az elmúlt öt év alatt a vezetésem alatt álló szigetszentmártoni iskolában egyetlen egyszer sem volt kint a rendőrség – magyarázta Juhász Katalin, s még hozzátette: iskolánk mottója mindent elárul rólunk: „ Építés rombolás helyett, közösség banda helyett”.