"A tilalom és a tűrés határán szerveződtünk" - fogalmazott a politikus abból az alkalomból, hogy az MDF az 1987-es lakiteleki találkozó után egy évvel később, 1988. szeptember 3-án, a 2. lakiteleki találkozón alakult meg, mint független társadalmi szervezet. Mint kiemelte, az volt a szándékuk, hogy az MDF olyan mozgósító erő legyen, amely képes az országban gondolatokat és megoldási javaslatokat felszínre hozni.

Az ellenzéki képviselő szerint a közelmúltban lezajlott népszavazás bizonyította, hogy létrejött egy "új többség" az országban, amely nem egy jövőkép, hanem a Gyurcsány-kormány ellenében jött létre.

"Nekünk most az a felelősségünk és feladatunk, hogy ennek az új többségnek, ennek a szövetségnek az asztalára ajánlásokat tegyünk le" - mondta. Hozzátette: ezt szolgálja a Nemzeti Fórum Egyesület harmadik országos gyűlése szeptember 5-én és 6-án Lakiteleken.

A pénteki lakiteleki gyűlésen szakmai vitaindítót tart a Magyar Tudományos Akadémia két volt elnöke, Glatz Ferenc és Vizi E. Szilveszter, illetve az MTA jelenlegi első embere, Pálinkás József is. Glatz Ferenc a vízgazdálkodásról és a vidékpolitikáról beszél, Vizi E. Szilveszter a Mindentudás Egyeteme és az egészségügy helyzetéről, Pálinkás József pedig a közoktatásról tart előadást.

A Nemzeti Fórum rendezvényén Széles Gábor nagyvállalkozó-médiatulajdonos is részt vesz, és gazdaságpolitikai elképzeléseit ismerteti. Lezsák Sándor arról is beszélt, hogy a résztvevők tizennyolc szekcióülésen törvénytervezeteket - például a tanyatörvény tervezetét - készítenek elő, illetve egyéb munkaanyagokat tárgyalnak meg.

A Lakiteleken elfogadott dokumentumokat az országos gyűlés szentesíti október elején, Budapesten.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF), amely húsz évvel ezelőtt, 1988. szeptember 3-án a Bács-Kiskun megyei Lakiteleken alakult meg hivatalosan, a két évtizeddel ezelőtt megindult magyarországi rendszerváltozás egyik vezető politikai ereje volt.

A szervezet alapvetése már egy évvel korábban megtörtént, amikor 1987. szeptember 27-én a Lezsák Sándor lakiteleki kertjében felállított sátorban 181, "a nemzeti sorskérdések iránt fogékony" értelmiségi tanácskozott. A jelenlévők a Kádár-rendszer radikális-demokratikus ellenzékének és az úgynevezett "népi tábornak" a képviselői, valamint az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) reformerei közül kerültek ki. Ez utóbbiak közé tartozott a bevezető beszédet tartó Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront akkori főtitkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, akinek jelenléte legalábbis részben legalizálta a hatalom számára nemkívánatos összejövetelt.

A politikai légkör szabadabbá válása nyomán az 1988. szeptember 3-i második lakiteleki találkozón került sor a mozgalom hivatalos zászlóbontására. Az 1987-es összejövetel népi-nemzeti szárnyához tartozó Bíró Zoltán, Csengey Dénes, Csoóri Sándor, Csurka István,

Fekete Gyula, Für Lajos, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba és Lezsák Sándor alapító-szervezők kezdeményezésére összegyűlt mintegy 370 résztvevő elfogadta a magát független társadalmi szervezetnek és szellemi-politikai mozgalomnak valló Magyar Demokrata Fórum alapítólevelét, amely rögzítette a szerveződés jellegét, feladatait, alapelveit és céljait. A Magyar Demokrata Fórumot 1989. december 11-én jegyezték be hivatalosan önálló pártként. (MTI)