Helytelennek tartják az arányt, amely szerint a tervezett megtakarítások kétharmada jut a piac élénkítésére és csak egyharmadnyi a munkavállalók helyzetének javítására. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak úgy fogalmazott: lassan szivárogtatták ki, de végül is napvilágra került, hogy a természetbeni juttatásokat - étkezési jegyeket, az iskolakezdési támogatást, az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást, az internet-előfizetés támogatását és az üdülési csekket - 11 százalékos egészségügyi hozzájárulással tervezi terhelni a kormány. Ennek a hatása alattomos - mondta -, mert az egyre több munkahelyen kialakított úgynevezett kafetéria-rendszer stabilizálódott a szakszervezetek és a munkáltatók közötti bérmegállapodásokban. Ha a természetbeni juttatásokhoz utólag hozzányúlnak, az megváltoztatja a jövedelmi struktúrát, s megnehezíti a béralkukat. Valóban: ha a munkáltató továbbra is 400 ezer forintot szán a természetbeni juttatásokra, a dolgozó abból a tervek megvalósulás esetén már csak 360 ezer forintot lát majd.

Az MSZOSZ elnöke, Pataky Péter attól tart, hogy a munkavállalók rosszul járnak, mert ezt a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást a munkaadók várhatóan levonják a juttatásból. Ezt pedig a szakszervezetek nem fogják támogatni - tette hozzá. Azt ma még nem tudják megmondani a szakszervezetek, hogy meddig mennek el a természetbeni juttatások járulékterhe elleni tiltakozásban. A miniszterelnök által felvázolt elképzelésekből a Liga azt tartja az egyik legfontosabb pozitívumnak, hogy nem kerül veszélybe a közkiadások - különösen a társadalombiztosítási alapok - fedezete, illetve nem sérül a közteherviselés rendje. A konföderáció viszont a tisztességes adófizető vállalkozások és magánszemélyek szempontjából elfogadhatatlannak tartja az adóamnesztiát. A kormánytól azt várják, hogy érdemben kezdődjön meg a vita az érintettekkel a részletekről, annál is inkább, mert úgy látják, a tehercsökkentés arányai elsősorban a munkaadók érdekeit szolgálják.