Bakuban, Tbilisziben, majd innen továbbutazva Kijevben Amerika-barát országok vezetőivel találkozik. Bár az utat régóta, még jóval a grúz-orosz válság kirobbanása előtt tervezni kezdték, a háború adja igazi aktualitását. Cheney „indokolatlan támadásnak” nevezte az orosz inváziót.

- A fő szempont ugyanaz lesz a három fővárosban: világos és egyszerű üzenet, miszerint az Egyesült Államoknak mély és maradandó érdeke fűződik a világ ezen részének jólétéhez és biztonságához – nyilatkozta John Hannah, Cheney nemzetbiztonsági tanácsadója. Mark Parris, az USA volt ankarai nagykövete, jelenleg a washingtoni Brookings Intézet munkatársa pedig a Bloombergnek azt mondta: „Cheney küldetése, hogy ’erősítse ezen országok vezetőinek a gerincét’. Tudni akarják, mik az Egyesült Államok tervei, mire számíthatnak, és meg akarnak győződni arról, hogy Oroszország nem terpeszkedhet el még jobban a térségben.” Megfigyelők ugyanakkor látják a washingtoni döntéshozók megosztottságát is: a „realisták” nem tagadják, hogy a grúzok (vagy bárki más) melletti akármilyen kiállás sem homályosítja el a Moszkvához fűződő amerikai (és európai) kapcsolatrendszert, az egymásra utaltság szükségszerűségét.

A másik szál az alelnöki vizitben energiapolitikai. – Cheney tudatában van az energia fontosságával, és az út legalább annyira szól a kelet-nyugati szállítási folyosókról, mint a katonai fenyegetésről – fogalmazott Ariel Cohen, a Heritage Alapítvány Oroszország-szakértője. A világ nyersolajforgalmának 1,5 százaléka, napi 850 ezer hordó folyik át az oroszokat elkerülő Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezetéken. Mihail Szaakasvili grúz, illetve Viktor Juscsenko ukrán államfővel tárgyalva a hivatalából januárban távozó Cheney várhatóan a két exszovjet tagköztársaság NATO-törelvéseit is támogatja majd. Az áprilisi atlanti csúcson még mindketten csak biztató szavakat könyvelhettek el.