Orosz József: Az SZDSZ nemet mondott Gyurcsány Ferenc dolgozatára, ám ahogy kitűnik, magára Gyurcsány Ferencre is vonatkozik az állítás, jóllehet azt talán le kell fordítani, hogy a szakértői kormány kijelentés egyenlő-e azzal, hogy ez csakis egy Gyurcsány Ferenc nélküli kormány. Most a Kontra szakértőivel - Magyar Kornélia politológussal, a Progresszív Intézet igazgatójával, illetve Pétervári Zsolt politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezető elemzőjével - a lehetséges forgatókönyveket szeretnénk sorba venni, onnantól kezdve, hogy a miniszterelnök mégis átviszi a Parlamenten a költségvetési törvényt, azon keresztül, hogy úgynevezett szakértői kormány megalakulna. Aztán a lehetséges forgatókönyveket azzal javaslom zárni, hogy előrehozott választások lesznek. És lehet, hogy téved az a cikkíró, aki felveti: Nehogy má' Fodor vigye a vadászpuskát? Először szómagyarázatot szeretnék kérni. Mit jelent az, hogy szakértői kormány? Egyáltalán amikor az SZDSZ elnöke fölveti a szakértői kormány lehetőségét, ez azt jelenti, hogy új kormány mínusz Gyurcsány Ferenc?

Magyar Kornélia: Először is azt gondolom, hogy a szakértői kormány tulajdonképpen egy jól eladható politikai termék. Én magam nem hiszek a szakértői kormány létezésében. Már csak azért sem, mert a politikai rendszerben, a politikai térben nem létezik tisztán szakértői szerep. A politikai rendszernek az az alapvető logikája, hogy hatalomra kerül a politikus vagy ellenzékben marad. És ebben egyébként semmilyen megrettentő és aljas szándék nincsen. Ezt tudomásul kell venni, ez az, ami mozgatja a politikai rendszert. Ez a szakértői kormány, mint termék tulajdonképpen azt az illúziót kelti a szavazókban, hogy létezik a politikától, az érdekharcoktól mentes, kizárólag valamilyen objektív igazság szerint cselekvő testület. De a kormány mint olyan, az egy politikai testület, tehát azok, akik bekerülnek egy kormányba, azok, akik politizálnak, erendendően lehetnek akár szakértők vagy nem szakértők, politikusokká válnak. Tehát ebben az értelemben szerintem ez nem létezik. De lehet arról beszélni, hogy politikusok megpróbálnak valamit ekképpen eladni, ezért a politikai térben kreálódik egy ilyen entitás, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Szerintem egyébként nem jöhet létre szakértői kormány, de nem azért, mert az ellenzéki pártok ne tudnának megegyezni egy pillanatra, amikor létrejön ez a szakértői kormány, hanem azért, mert ott van az MSZP, amelyik nem hiszem, hogy hagyná, hogy a feje fölött létrehozzanak egy új kormányt. Azt gondolom, hogy sokkal előbb fogja az MSZP kezdeményezni, hogy akkor inkább az országgyűlés oszlassa fel magát.

Orosz József: Ami előrehozott választásokat jelent.

Magyar Kornélia: Így van, ezért a Fidesz nehezen tudná azt megmagyarázni, hogy ő ezt miért nem szavazza meg, hiszen az utóbbi másfél évben állandóan ezt ígérte, illetve ezt követelte, hogy legyen előrehozott választás. Tehát ha az MSZP ezzel előjön, azt gondolom, hogy partnerre fog találni a Fideszben.

Orosz József: Az Alkotmány szerint miniszterelnököt úgy lehet váltani, ha konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal úgymond megbuktatják, leváltják. Egy füst alatt persze nem csak új miniszterelnököt, hanem azzal együtt új programot is választ az országgyűlés. Ebből az következik, hogy önmagában nem lehet előrukkolni egy “szakértői” miniszterelnök személyével, hanem írásba is kell adni, mit csinálna ez a szakértői kormány? Meg kell mondania azt is egy kormányprogramban, hogyan szeretné az adócsökkentést, hogyan szeretne kevesebb adót kivetni, és azt sem sumákolhatja el, a kiadási oldalon kitől venne el?

Pétervári Zsolt: A szakértőiség nagyon nehezen fogható meg a politikai térben, tehát éppen ebből adódóan nemigen lehet azt mondani, hogy most van egy szakértői kormány, és annak a programja gyökeresen különbözik bármely más pártalapú kormány programjától. Nehezen tudok olyan szakmailag megalapozott kormányprogramot elképzelni, amelyben tételesen fel vannak sorolva az egyes szakpolitikai programok, és azon belül még részletesebben ki van bontva, hogy mondjuk milyen arányban, milyen konkrét tételeken belül, hol csökkenthetőek a kiadások.

Orosz József: Akkor viszont ennek a szakértői kormánynak az őt megválasztó parlamenti pártok programját kell végrehajtania. Ön olvasta-e már, hogy bármelyik politikus az ellenzékből - kivéve egy kiszivárgott titkos beszélgetésen - legalább a töredékét megmondta volna, hogy egyébként mit képzel el, akár egy szakértői kormány által?

Pétervári Zsolt: Nos éppen ezért mondom, nemcsak most, hanem már nagyon régóta, hogy szakértői kormány ilyen értelemben nem létezik, hiszen az is pártalapú kell, hogy legyen, hiszen nyilvánvaló, hogy a meghatározott számú mandátumra szüksége van folyamatosan az országgyűlésben, tehát milyen szakértői kormány lenne ez? A Fidesz támogatná, és még néhány ellenzéki párt? Hogyan jöhetne ez létre? Tehát én azt hiszem, hogy a szakértői kormány az egy mítosz, leszámítva néhány tényleg kivételes politikai helyzetet. Sehol a világon nincs szakértői kormány. Mindenütt pártalapú kormányok vannak, és ilyen értelemben nem is kell foglalkoznunk azzal a felvetéssel, hogy mi lenne, ha volna egy szakértői kormány, még akkor sem, ha egyébként az SZDSZ lebegteti ezt a kérdést. Vagy előrehozott választás vagy új koalíció.

Orosz József: Akkor a szakértőinek nevezett kormány valójában a mostani értelmezés szerint egy olyan kormány szinonímája, amely lehet bármilyen, csak Gyurcsány nélkül?

Magyar Kornélia: Hát, tulajdonképpen igen, és azért mondom, hogy ez csak egy termék, amit akár így el is lehet adni. Szerintem ebben az ügyben azért ne legyenek illúzióink. Egyetértek anak hangsúlyozásával, hogy pártok vannak, pártprogramok vannak a szakértő kormány mögött, a törvényhozásban folyamatosan biztosítani kell a többségét, meg kell szavazni majd bizonyos indítványokat. Tehát ott világosan kiderülne, hogy valójában ezek a pártok mit képviselnek, amit egyébként eddig még nem tudunk. Tehát, ha megnézzük, hogy a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ miből gondolja fedezni az adócsökkentésnek a kiadási oldalát, akkor láthatjuk, hogy mindeddig erre még nem derült fény. Tehát azt gondolom, hogy nagyon sokan meglepődnének, ha most lenne egy szakértői kormány. Valószínűleg mindenki pozitívan gondol erre, hogy ez majd egy ilyen nagyon jó dolog lesz, amikor majd végre nem politikusok tevékenykednek, hanem szakértők kézbe veszik az ország ügyét, és akkor azt látnánk, hogy egyszercsak egy nagyon kemény megszorító politika jönne emellé, hiszen az a radikális adócsökkentés, amiről a Fidesz is és akár az SZDSZ is beszél, egy kiadáscsökkentő programot is megkövetel, ami nem fogja érintetlenül hagyni a szociális kiadásokat. Tehát szerintem ezt kell látnunk, hogy ha jön egy szakértői kormány, akkor amögött egy ilyen intézkedéssorozatra is számíthatunk. Valószínűleg egyébként nem Orbán Viktor vezetne egy ilyen kormányt, hanem például. egy MNB alelnököt vagy más személyt jelölnének afeladatra. De hát természetesen politikai felhatalmazással végezné azt, amit végez. A Fidesz és az SZDSZ, az MDF, a KDNP és még egy független képviselőnek a felhatalmazásával és szavazatával végezné a dolgát.

 Orosz József: Egy kicsit, ha megengedi leegyszerűsítve az okfejtésüket: a szakértői kormány valami olyasmit jelentene, hogy jóllehet megváltozik az Omnia nevű kávé neve mondjuk Douwe Egberts-re, de a csomag beltartalmából akkor is csak fekete leves főzhető?

Magyar Kornélia: Igen, az eszközök nem változnak, és annak a szükségessége, hogy egy adócsökkentés mögé egy kiadáscsökkentő programot kell tenni, ez nem változik. Ez az alapképlet nem változik.

Orosz József: A szakértői kormány megalakítására most is lehetősége van a parlamenti ellenzéknek? Ezt bármelyik pillanatban meg tudja tenni?

Magyar Kornélia: Természetesen, hiszen amióta kisebbségi kormányzásról beszélünk, azóta tudjuk, hogy a parlamenti többséget az ellenzék alkotja. Tehát ha úgy tetszik, az ellenzék akár holnap is meg tudna állapodni egy új miniszterelnökben, hívjuk ezt akár szakértő miniszterelnöknek, vagy nem szakértő miniszterelnöknek. Tehát egy új kormány létre tudna jönni, akár holnap. Ehhez nem kell megvárni valójában a költségvetési törvényt. Nem kell azt megvárni, hogy a miniszterelnök lemondjon, tehát ezt akár holnap is meg tudnák tenni.

Orosz József: Fodor Gábor mit üzen a szocialistáknak? Vajon meghallja Kiss Péter minapi szavait, aki elképzelhetőnek tart egy koalíciót, pontosabban ismét stabil kormányzó többséget szeretne? Fodor Gábor valójában azt mondja, hogy új kormányt szeretne Gyurcsány Ferenc nélkül?

Pétervári Zsolt: Akár ez is benne lehet az elmúlt napok történéseiben, de szerintem nem a szocialistáknak üzen, hanem egy általa kreált liberális szavazótábornak. Ez a liberális szavazótábor szerintem egyébként a szocialista szavazók körében van ma már. Tehát alapvetően tévesen indulnak ki abból az előfeltevésből a liberális politikusok, hogy egy élesen piacelvű és élesen - akár mondhatjuk azt -, antikommunista liberális tábor még lenne. Egy jónéhány évvel korábbi állapotból indulnak ki még most is. Azt hiszik, hogy ha támadják a szocialistákat, akkor azzal lehet a számukra egy szélesebb szavazói célcsoportot megszólítani. Szerintem ezt már koránt sincs így.

Magyar Kornélia: Egy picit vitatkoznék ezzel. Vegyük két részre. Tehát van ez a politikai mező, vagy egy koordináta rendszer, aminek két dimenziója van. Van a gazdasági meg van az ideológiai kulturális. A gazdasági dimenzióban szerintem van tér az SZDSZ számára ahhoz, hogy jobboldali politikát folytasson, hiszen ilyen klasszikusan jobboldali gazdaságpolitikát tulajdonképpen csak az MDF és az SZDSZ képvisel a jelenlegi politikai rendszerben. Ezen túl viszont az ideológiai-kulturális mezőben a jobboldal nagyon-nagyon telített. Tehát azzal, hogy az MSZP-t támadják, tulajdonképpen jobboldali babérokra törekednek. Ott viszont én nem látok az SZDSZ számára terepet. Abban egyetértek Zsolttal, hogy téves a kalkulus, de már csak azért is téves, mert a gazdasági dimenzió a kutatások szerint a magyar választók mozgását, magatartását kevésbé határozza meg, mint a kulturális-ideológiai. Tehát az, hogy milyen gazdasági érdekei vannak, ez kevésbé szempont a pártválasztásnál, mint a kulturális és az érték alapú kötődés. És ott pedig nincsen tér az SZDSZ számára.

Orosz József: Lezárva tehát az első forgatókönyvi variációt, vagyis a szakértői kormány hipotézisét, figyelmükbe ajánlanám a másik hipotézist, az pedig az előrehozott választások. Kornélia, ha megtenné, hogy pár mondatban összefoglalná, mit jelentenek, milyen esetben lehetnek előrehozott választások?

Magyar Kornélia: Előrehozott választás a legegyszerűbben úgy lehet, hogy ha az országgyűlés feloszlatja önmagát.

Orosz József: Milyen többség kell a feloszlatáshoz?

Magyar Kornélia: Egyszerű többség kell hozzá. Tehát ez azt jelenti, hogy 194 szavazatra van szükség.

Orosz József: De ez most is megvan az ellenzék kezében.

Magyar Kornélia: Természetesen megvan. Tehát ezt akár holnap is meg tudnák tenni. De nemcsak az ellenzék kezében, hanem, ha az MSZP úgy dönt, hogy ő nem megy bele abba a játékba, amit az SZDSZ játszani akar, akkor feloszlatja a parlamentet, hiszen a Fidesznek nagyon nehéz lenne kikerülni ezt a javaslatot. Tényleg, ez akár holnap is megtörténhetne.

Orosz József: Magyarán, ha megvan az ellenzéki többség és van egység az ellenzékben, akkor akár holnap feloszlathatná a parlamentet, tehát három hónap múlva előrehozott választások lennének.

Magyar Kornélia: Ez így van. Ha pedig lemondana a miniszterelnök, megnyitna egy játékteret abban, hogy megpróbál vagy az MSZP az SZDSZ-szel kiegyezni egy új miniszterelnök személyében, vagy a mostani ellenzéki pártok megpróbálnak egy új miniszterelnök személyében megegyezni. Erre 30 napjuk lenne. És ha ez nem sikerül, akkor utána 30 nap van a jelölésre, utána pedig 40 nap van a megválasztására. Tehát ez egy 70 napos időintervallum, ami után viszont a köztársasági elnök már kiírhatja az előrehozott választásokat.

Orosz József: Ilyen körülmények és alkotmányos premisszák közepette tisztáztuk, hogy bármelyik pillanatban lehet miniszterelnököt váltani, bármelyik pillanatban föl lehet oszlatni a parlamentet. Ha így van, akkor Fodor Gábor miért nem ezzel, az ellenzéki egység megteremtésével él? Miért nem valóban lép föl egy alkotmányos és gazdasági kibontakozás katalizátoraként, tiszta helyzetet teremteni, tiszta vizet önteni a pohárba, hiszen itt vannak ezek az eszközök. Vagyis akkor ennek fényében hogyan értékeli a fodori SZDSZ-megnyilatkozásokat?

Pétervári Zsolt: Szerintem Fodor Gábor nagyon jól tudja azt, hogy valójában nincs ellenzéki többség a parlamentben. Számszerűen van, csak miután érdekek mozgatják a politikát, láthatjuk, hogy az ellenzéki pártoknak nem ugyanolyan az érdekük, nem ugyanolyan érdekmezőben működnek. Az MDF-nek és az SZDSZ-nek nem érdeke az előrehozott választás. Egyedül a Fidesz-KDNP-nek érdeke a jelenlegi parlamenti erők közül. Ebből adódóan én nem látom igazán azt az ellenzéki egységet, illetve azt a potenciálisan létrejövő ellenzéki egységet, amely  előrehozott választások irányába mozdítaná el a történéseket.

Orosz József: Na de akkor, ha nem az ellenzéknek szól, mert ezzel nem tud ellenzéki egységet teremteni, akkor a nyilatkozatok vagy a politikai statutumok kimenetele az, hogy belehajszolják a parlamentet vagy a szocialista pártot egy szakértői kormányba, vagy belehajszolja mondjuk egy előrehozott választásokba, amely jelen pillanatban azt jelentené, hogy Fodor Gábor egy Fidesz-többségű, Orbán Viktor vezette kormánynak ágyaz meg?

 Magyar Kornélia: Igen, pontosan ezt gondolom, persze azzal együtt, hogy Fodor Gábor biztosan az SZDSZ-nek akar jót, vagyis olyan stratégiát akar követni, hogy az SZDSZ túléljen. Csakhogy, az előbb elmondottak alapján, azt gondolom, hogy ezzel az SZDSZ árnyékra vetül, mert valójában hozzásegíti ahhoz a Fideszt, hogy kormányra kerüljön. Vagy az előrehozott választások okán, vagy azzal, hogy egy ilyen kvázi szakértői kormányban jelenjen meg többségi erőként. A Fidesz lenne az, aki leginkább diktálná az iramot és a tempót.

Orosz József: Ez miért jó Fodor Gábornak?

Magyar Kornélia: Ha azt mondjuk, hogy az MSZP és az SZDSZ újra koalíciót tudna kötni Gyurcsány Ferenc nélkül, az feltétlenül az SZDSZ sikere lenne. Rá tudná venni az MSZP-t arra, hogy megint úgy viselkedjen, ahogyan ő szeretné. Ha nem az MSZP-vel, hanem a többi ellenzéki párttal köt valamilyen koalíciót az SZDSZ, akkor ez valószínűleg azon a stratégián alapszik, hogy van egy másfajta szavazói bázis az SZDSZ számára, mint az eddigi. Azt az előbb elmondtam, hogy szerintem ez miért nem reális, de ez lehet egy törekvés az SZDSZ részéről. Tehát én ezt látom az ő szándékai mögött. Hozzáteszem, hogy Fodor Gábor mostani nyilatkozata, ez a határozott nem, ez inkább Kóka Jánosnak szól, és inkább befelé, a párt irányába szól, az SZDSZ felé, hogy ő tud kemény is lenni. Tehát azt gondolom, hogy nem eszik olyan forrón a kását. Én még most is azt a forgatókönyvet látom legvalószínűbbnek, hogy megegyezik Gyurcsány Ferenc és Fodor Gábor, és lesz egy olyan költségvetés és lesz olyan adótörvény, amire az SZDSZ igent tud mondani.

Orosz József: Azt üzeni Fodor Gábor vajon a szocialistáknak, hogy válasszatok: vagy akartok előrehozott választást vagy szakértői kormányt Fidesz-többséggel Orbán Viktorostul, vagy menesztitek Gyurcsány Ferencet, és alkossunk újra koalíciót, mert arra hajlandók lennénk?

Magyar Kornélia: Nem ennyire egyoldalú azért a zsarolási potenciál, de szerintem sokkal keményebb ostor az MSZP kezében az, hogy ő tudja azt mondani az SZDSZ-nek, hogy nem oda Buda, hiszen ha nagyon ugráltok, akkor lesz ebből még előrehozott választás is. Szerintem azért az SZDSZ-nek most nagyon rizikós játék lenne belemenni a közeljövőben egy előrehozott választásba. Tehát szerintem az erős fegyver az MSZP kezében van ebben az ügyben.

Orosz József: De hát most aránylag jól áll az SZDSZ, ha nem is tündököl, de egy kampánnyal talán átvinné a parlamenti küszöböt.

Magyar Kornélia: Ez csak egy hipotézis. A kis pártokat nem lehet mérni. Az, hogy éppen 4%-ot mérnek vagy 2%-ot mérnek,  miközben lehet, hogy 2%-os hibahatárral méri az a közvéleménykutató cég, az nem jelent semmit. Ebben nagyon nagy a bizonytalansági tényező.

Orosz József: A harmadik lehetséges forgatókönyv, hogy a költségvetés átmegy a parlamenten. Ezek elfogadásához nem minősített, hanem egyszerű többség szükségeltetik, ami azt jelenti, hogy aki éppen bent van a parlamentben, ahhoz képest kell a kormányoldalnak, a szocialistáknak többséget teremteniük. Ennek mekkora a valószínűsége? Egyáltalán, bármelyik három forgatókönyv közül lehet-e itt és most szeptember 1-jén bármilyen valószínűségi sorrendet felállítani?

Pétervári Zsolt: Én jelenleg ezt a harmadikat tartanám a legvalószínűbbnek. Ne feledjük azt el, hogy a szocialisták nagyon megnyerték a 2006-os választást. Tehát nagyon nagy frakcióval rendelkeznek, sokkal nagyobbal, mint a megelőzően. Nagyon jók a pozícióik. Mindössze 6 mandátumra van szükségük. Ezt nagyon könnyen meg lehet szerezni a többséghez.

Orosz József: Hogyan?

 Pétervári Zsolt: Azzal, hogy az SZDSZ frakciója nem egységes. Ezzel nemigen számolnak az elemzők, vagy nagyon ritkán számolnak ezzel.

Orosz József: Azt jelenti ez a 6 mandátum tehát, hogy mindenféle rissz-rossz pletykák szerint megveszik majd zsebből ezt a 6 képviselőt?

Pétervári Zsolt: Én nem mondanám így, hogy megveszik.

Orosz József: Vagy elég, ha egyszerűen nem mennek be a szavazásra?

Pétervári Zsolt: Akár elég, ha nem mennek be, de miután nem egységes az SZDSZ frakció, nagyon könnyen el tudom azt képzelni, hogy néhány képviselő éppen azért szavaz át, mert elégségesnek tartja az adócsökkentés arányát, vagy esetleg azért szavaz át, mert el akarja kerülni az előrehozott választást. Ne feledjük el, hogy itt képviselői egzisztenciákról is szó van. Tehát itt nincs arról szó, hogy most itt megvásárolnák kilóra a képviselőket. Egyszerűen a helyzet hozza, hogy 6 mandátumot nagyon könnyű szerezni. Abból eredően, hogy a többséghez mindössze 6 mandátumra van szükség, ez tulajdonképpen nem egy elvesztett helyzet az MSZP szempontjából.

Magyar Kornélia: Ennek mindenesetre azért bizonyára meglesznek a következményei. Tehát ha 6 képviselő kiszakad kvázi az SZDSZ-ből és megszavazza a költségvetést, vagy 10 képviselő nem megy be - ugye, itt nem elég a 6, a törvény elfogadásához 10 képviselő távolmaradása szükséges - és átmegy a költségvetés és az adótörvény. Ennek a következménye egyrészt presztízsveszteség Fodornak, hiszen nem sikerült egyben tartani a frakciót, és így felmerül a kisgazdásodás veszélye. De lehet egy olyan forgatókönyv is, hogy egy Mécs-effektus fog beindulni, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen ezt a 6 képviselőt kvázi kizárják. Tehát ők lesznek az árulók, és akkor Fodor a megmarad SZDSZ frakció romjain, illetve azon építkezik újra. Én ezt a két következményét látom egy ilyen forgatókönyvnek. De én is ezt tartom a legvalószínűbbnek egyébként, hogy ilyen töredékesen sikerül őket megnyerni.

Orosz József: Mit gondolnak, Kornélia és Zsolt, hogy a szocialisták, a frakció, mennyire félős? Mert több internetes portálon is, most legutóbb éppen az Indexen olvasom, hogy Gyurcsány menesztéséről tanakodnak az MSZP-ben. Az Index által megkérdezett MSZP-sek közül többen is attól félnek, hogy az MSZP úgy járhat, mint 2005-ben az államfő megválasztásakor. Az SZDSZ nemcsak ijesztget azzal, hogy ellenáll majd.

Magyar Kornélia: Lehetnek félősek, de aztán mégiscsak a következményekkel kell majd szembesülniük.

Orosz József: A következmény az a választás, és a választási - akár történelmi - vereség?

Magyar Kornélia: Akár ez, de ha nem is szaladok ilyen messze, csak azt mondom, hogy jelölni kell egy miniszterelnököt Gyurcsány Ferenc helyére, akit ugye az SZDSZ-szel is el kell fogadtatni, vagy esetleg hagyják, hogy az SZDSZ jelöljön egy miniszterelnököt, akit majd ők elfogadnak. Ezek mind kemény következmények lennének. Én nem látom, hogy kinek a programját szavazná meg az MSZP frakció, hiszen, yha Gyurcsány programja nem elég radikális az SZDSZ-nek, akkor milyen program lesz az, amit az MSZP hajlandó lenne megszavazni?

Orosz József: Pestiesen szólva - és bocsánat, hogy ennyire vulgárisan fogok fogalmazni - Fodor Gábor hétvégi nyilatkozata azt jelenti, hogy “beparáztatja a szocikat”?

Magyar Kornélia: Én megint csak azt tudom mondani, hogy szerintem ez nem az MSZP-nek szólt. Sokkal inkább befelé, sokkal inkább Kóka Jánosnak, sokkal inkább a saját pártjának szólt ez az üzenet, mint az MSZP-nek. Mondom: azzal együtt, hogy persze az SZDSZ-szel már ez egy nagy-nagy fegyvertény lenne, ha sikerülne rávenni a szocialistákat arra, hogy cseréljék le Gyurcsány Ferencet. De azt is hozzáteszem, hogy ennek megvannak a maga következményei. Az SZDSZ szempontjából ez egy pozitív forgatókönyv lenne. Az MSZP szempontjából nem lenne forgatókönyv. Egy olyan program elé kellene odaállni, amelyik sokkal radikálisabb kiadáscsökkentést és adócsökkentést szorgalmaz, azért az MSZP szempontjából ez nem lenne egy baloldali program. Tehát ott nem tudná a baloldaliságát képviselni. Az egy sokkal konfliktusosabb jövőkép lenne.

Orosz József: Egy olyan politikai szituációban - gondolok a népszavazásra, meg a népszavazás következményeire, meg a Gyurcsány-dolgozatra adott többé-kevésbé társadalmi, illetve szakértői reagálásokra -, aminek az az üzenete, hogy kevesebbet akarok fizetni, mint adófizető, lásd radikális adócsökkentés, ám te mint állam adjál minél többet - lásd nem szabad megnyirbálni sem a jóléti, sem a szociális, semmilyen kiadásokat, sőt adjon az állam többet. Szóval ilyen - enyhén szólva - politikai és közgazdasági abszurdum, és ilyen mentalitás közepette lehet itt bármelyik párt, amelyik ki tud állni ezzel a programmal, hogy többet kell fizetned, és cserébe kevesebbet fogsz kapni?

Pétervári Zsolt: Éppen ezért írta a múlt heti írásában a miniszterelnök, hogy itt valójában kultúraváltásra van szükség. Tehát ez nem egy napi politikai küzdelem eredményeként fog létrejönni, hanem sokkal inkább egy minimum középtávú ciklust követően.

 Orosz József: Valamennyire egyetért a nagyon hevenyészett összefoglalásommal, hogy az a politikai-társadalmi üzenet, hogy minél kevesebbet akarok fizetni, ám minél többet adjon vissza az állam?

Pétervári Zsolt: Jelenleg ez a politikai kultúránk, az általános társadalmi és politikai kultúránk alapja tulajdonképpen. A Fidesz mindenképpen ezt szajkózza.

Orosz József: Akkor istenien állunk.

Magyar Kornélia: És az SZDSZ is ezt mondja egyébként. Én megdöbbenve olvastam a hétvégi Fodor-interjúban, hogy a radikális adócsökkentés mellett érvel, de ugyanakkor párhuzamosan a másik szájából azt mondja, hogy nem szabad a segélyezettek körét szűkíteni. Tehát láthatóan az SZDSZ is erre az útra téved.

Pétervári Zsolt: Kiadáscsökkentést említenek időnként. Tehát lehet, hogy nem mondják konkrétan meg, hogy hol kell meghúzni a nadrágszíjat, de az SZDSZ gyakran mondja azt, hogy jelentős kiadáscsökkentésre van szükség, nem a bevételeket kell növelni, hanem a kiadásokat kell csökkenteni.

Magyar Kornélia: Igen, de közben azt mondja, hogy nem szabad szűkíteni a segélyezettek körét. Tehát ez megint egy ellentmondás, hogy mondhatja ő azt, hogy kiadáscsökkentésre van szükség, de akkor azt is látnia kellene, hogy a segélyezettekkel is valamit kezdeni kell.

 Pétervári Zsolt: Igen, ez igaz. Az SZDSZ-től mindenképpen szokatlan ez az érvelés. A Fidesztől már sokkal inkább megszokott. Én azt hiszem, hogy ezt az uralkodó logikát, hogy Orosz úr eredeti kérdésére visszatérjek, nagyon könnyen meg tudná fordítani egy kormány, amely egyértelműen hirdet programot. Tehát szerintem nem azért bukott meg a “szociális népszavazás” kapcsán a kormány reformprogramja mind az oktatási, mind az egészségügyi területen, mert túlságosan radikális volt, hanem azért, mert egyszerűen nem tudták megjeleníteni, nem tudták elmagyarázni, nem tudtak - csúnya szóval élve azt mondom hogy - kommunikálni a társadalom felé. Mindenki vesztesként pozicionálta magát, és senki nem értette azt, hogy vajon mi ebből az előnye. Tehát akár az energiapolitika kapcsán is lehet ezt mondani, hogy mindenki sokallja a jelenlegi gázárat, és mikor emelik, legutóbb talán 6,5%-kal, akkor ugye a piac azt mondta, hogy ez a vártnál sokkal alacsonyabb emelés. Aztán mikor meglépte ezt a kormány, akkor a társadalom nyilván - persze még nincs visszajelzés erről -, de a társadalom nyilván nem képes elfogadni ezt, holott nyugodtan mondhatná azt a kormány...

Orosz József: …Zsolt! Mondjon már egy mondatot legyen kedves, hogy a “dolgozó munkástömegeket” hogyan győzné meg arról, egyébként a gáz akárhány százalékos emelése milyen hozadékot, milyen jót jelent a számára?

Pétervári Zsolt: Ezt ha nem emelik, akkor is valójában ő fizet, hiszen nyilvánvalóan a társadalom nem érzi közvetlenül, de az államkasszában lévő pénz az az ő pénze, és amennyiben gázártámogatásra megy el, és nem lehet áttérni megújuló energiaforrásokra, akkor azon már nem hogy középtávon, hanem rövidtávon is sokkal többet veszít.

Orosz József: És ezzel máris a következő havi gázszámlánál a “dolgozó munkás tömegek” nyugodtan hajtják álomra a fejüket?

Pétervári Zsolt: Lehet, hogy nem a következő havi gázszámlánál, de talán egy-két év múlva igen, és ezt igenis el lehet mondani.

Orosz József: Oh, igen? Csak azt a reálbércsökkenést tudnám felejteni…

Pétervári Zsolt: Ez sajnos már egy másik kérdés.

(A Klubrádió Kontra című műsorában elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege.)