Lapunk információi szerint a formálódó kormányhatározat alapján 100 ezer forint körül szabhatják meg azt a felső határ, amennyiért egy személy kedvezménnyel vásárolhat majd állami részvényt az úgynevezett Új tulajdonosi program (ÚTP) keretében. Ez az összeg - a májusi bejelentések szerint - tíz százalék befizetése mellett hároméves futamidő alatt részletekben is törleszthető lesz. Addig azonban a részvényeket nem szabad eladni. Az eközben mégis visszakozóktól az állam másfél évig az eredeti árfolyamon visszavásárolná a papírokat. A hűséget viszont ajándék részvénnyel jutalmaznák. Ezenfelül is vehetünk majd a papírokból, de már csak az eredeti kibocsátási áron. A kedvezmény mértéke még nem ismert, de az eredeti javaslatok 5-15 százalékról szóltak. Korábban az így vehető részvénycsomag mértékét a kormányzati szakértők magasabbra tették. Százezer forintos felső határ esetén számításaink szerint akár több millió polgárnak is részt kellene vennie a programban ahhoz, hogy a kormány szakértői által korábban becsült 300-3000 milliárd forint az ÚTP révén megjelenjen a tőzsdén.

Daróczi Dávid kormányszóvivő vasárnap délután az MTI-nek ismertette a kormány szerdai, az ÚTP-ről hozott határozatát. E szerint legelőször az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) 25 százalék mínusz egy szavazatnyi részét lehetne jegyezni, mégpedig május 31-ig. (Ezzel végleg meghiúsulni látszik az az eredeti kormányelképzelés, hogy akár már az idén beindítsák a jegyzést.) Az ÚTP alapelveiből következően az ÁAK 25 százalékának egy részét feltehetőleg céges befektetőknek ajánlják fel (természetesen kedvezmények nélkül), még a lakossági jegyzést megelőzően. Korábban Mészáros Tamás, az ÚTP-t előkészítő tanács elnöke túlságosan kis méretűnek tartotta az ÁAK-t a program első résztvevőjének szerepére.

A bejelentésből az szűrhető le, hogy a központi áramnagykereskedelmet végző Magyar Villamos Művek (MVM) leányvállalatát, az áramforgalom-felügyeletet végző, illetve a nagyfeszültségű vezetékeket tulajdonló Mavir egy részét 2009 szeptember 30-ig értékesítik. Az eladó az MVM lenne. Az eljárást a magánosításban jártas állami szuperholding, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) - az MVM közvetlen tulajdonosa - végezné. Eddig a határidőig legalább 25 százalék mínusz egy, legfeljebb 50 százalék mínusz egy szavazatnyi Mavir-részvényt értékesítenének.

Daróczi nem tért ki arra, hogy két héttel ezelőtt szóvivőtársa, Budai Bernadett még arról számolt be: az ÚTP keretében 2010 .március 31-ig több részletben a Mavir legalább 50 százalék plusz egy, legfeljebb 75 százalék mínusz egy szavazatnyi tulajdonrészét adnák el. (Vagyis hogy az MVM mindenképpen kisebbségbe kerüljön, de befolyásoló részvényhányada megmaradjon.) Arról tegnap nem kaptunk hivatalos nyilatkozatot, hogy a két bejelentés nincs-e ellentétben egymással. Több illetékes szerint azonban nem. Azaz a Mavir 75 százalék mínusz egy szavazatnyi hányadából az első részt jövő szeptember végéig, a maradékot pedig 2010 márciusáig értékesítik. Feltehetőleg ismételten először céges befektetőknek, utána pedig a lakosságnak.

A Mavir első üteme után pedig maga az anyacég, az MVM jön: a központi áramnagykereskedő 25 százalék mínusz egy szavazatnyi részét 2009. november 30-ig bocsátaná áruba a kormány. A vállalat 75 százalék plusz egy szavazatnyi hányadát a törvény tartós állami tulajdonnak nyilvánítja, amin nem is kívánnak változtatni. Korábban több értékelés szerint az MVM állítólagos túlzott piaci súlyára vonatkozó kormánybírálatok a társaság tőzsdei bevezethetőségének idejét kitolták. Az MVM negyedének jövő év november végi eladása minden jóslatnál korábbi időpont.

A tisztánlátást nem segíti, hogy sem a két héttel ezelőtt, sem a vasárnap említett kormánydöntésről szóló határozat nem jelent még meg. Értesüléseink szerint azért, mert a részletekről - például a kedvezmények mértékéről - még folynak az egyeztetések.

Podolák György, a parlament energetikai albizottságának szocialista elnöke nem tartaná szerencsésnek, ha az állam 50 százalék alá kerülne a stratégiai szerepet betöltő Mavirban. Bár szavai szerint még tájékozódik - az MVM és a Mavir különválasztásának jogszabályi előkészítésével megbízott igazságügyi tárcától még nem keresték -, áthidaló megoldásnak el tudná képzelni, hogy az MVM-nél maradó 25 százalék mellett egy másik állami társaság is több mint 25 százalékos tulajdonrészhez jutna a cégben. Szintén üdvözlendőnek tartaná azt az - időnként fel-felröppenő - elképzelést, miszerint az állami Mavir és a magántulajdonú Mol áram-, illetve gázvezetékhálózatait, valamint az efeletti irányítási tevékenységet öszszeolvasztanák.

A mostani bejelentés alapján végleg lekerült a napirendről az, hogy az ÚTP keretében elsőként egy újonnan alapítandó, állami ingatlancég papírjait kínálják fel. Pedig korábban Mészáros Tamás, illetve Tátrai Miklós, az MNV vezérigazgatója is ezt nevezte a legvalószínűbbnek. Értesüléseink szerint egyelőre egyeztetés alatt áll, miként tegyék a tőzsdén részvények formájában jegyeztethetővé az ingatlanalapot: ilyen jellegű vagyonból ugyanis hagyományosan befektetési jegyet szokás vásárolni.