Fegyverembargó bevezetését sürgeti az orosz külügyminiszter Grúzia ellen. Szergej Lavrov tegnap elmondott beszéde szerint erre eddig van szükség, amíg egy új hatalom nem változtatja Grúziát "normális országgá". Az orosz külügyminiszter elmondta: Moszkva mindent megtesz annak érdekében, hogy felelősségre vonja a vétkeseket - tehát az augusztus 8-án Dél-Oszétiában megkezdett grúz hadműveletek értelmi szerzőit - és biztosítani fogja, hogy a jövőben hasonló akció ne fordulhasson elő.
Lavrov új kollektív biztonsági rendszert akar kialakítani
Grúzia elismerte, hogy kazettás bombákat vetett be a déloszét tartomány ellenőrzésének visszaszerzéséért indított támadásban. A Human Rights Watch (HRW) közölte, hogy a grúz védelmi minisztériumtól kapott hivatalos levélben Tbiliszi elismerte: kazettás lőszert használt a Dél-Oszétiát Oroszországgal összekötő Roki-alagútnál folytatott hadműveletben. Bonnie Docherty, a HRW katonai részlegének kutatója tegnap Genfben kijelentette, hogy Oroszország is számos helyen vetett be kazettás bombákat a kaukázusi konfliktus során. Ennek ellenére Moszkva folyamatosan tagadja a vádat. (MTI)
Az Egyesült Államokat - egyebek között Mikhail Szaakasvili rezsimjének és a grúz hadsereg modernizálásának támogatásáért - felelősségre vonó Lavrov szerint Európának és Oroszországnak új kollektív biztonsági rendszerre van szüksége, mert a hidegháborúban kialakult struktúrák - azaz a NATO - ennek nem felel meg.
- Olyan euroatlanti rendszerről van szó, amely Oroszországot is magába foglalja - jelentette ki a külügyminiszter, megjegyezve, hogy ennek fényében szükség van a Cseh- és Lengyelországba telepítendő amerikai rakétavédelmi rendszer tervének megvitatására is.
A grúziai kérdés megtárgyalására összeülő EU-csúcscsal egy időben az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője bejelentette: Moszkva hajlandó hozzájárulni, hogy a jövőben nemzetközi rendőri erő jelenjen meg az Oroszország által múlt héten elismert Dél-Oszétia és Abházia közelében lévő biztonsági zónában. Szergej Nyesztyerenko kijelentette, hogy az orosz békefenntartók nem kívánnak örökre a két területen maradni.
Moszkva nem teljesítette az orosz elnök és grúz kollégája által is aláírt hatpontos egyezménynek azt a pontját, amely szerint a feleknek az augusztus 6-i állásokba kell visszavonni erőiket. Az orosz álláspont szerint viszont ez lényegében megtörtént, csupán a grúz agresszió megismétlődésének megakadályozására szükséges csapatok maradtak a kialakított ütközőzónában. A Kreml úgy látja, egyelőre a grúz fél nem teljesítette a visszavonulást.
Egy friss közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok 48 százaléka tart attól, hogy Ukrajnában is bekövetkezhet egy olyan konfliktus, mint amilyen Grúzia és Oroszország között kitört. Az ukrán Stratégiai Kutatóintézet tegnap ismertetett felméréséből kiderült, hogy a válaszadók 40 százaléka nem fél a grúz-orosz konfliktushoz hasonló esemény megismétlődésétől Ukrajnában, de 47 százalék ukrán vonatkozásban is veszélyesnek tartja a Kaukázusban történteket.
A megkérdezettek 57 százaléka úgy vélte, Ukrajna jelenleg képtelen lenne megvédeni magát egy esetleges támadás esetén. A felmérésben részt vett ukránok 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnának nem szabad elutasítania a NATO-ba való belépést az Oroszországgal fenntartott jószomszédi kapcsolatok kedvéért - jelentette az UNIAN hírügynökség. A megkérdezett ukránok relatív többsége, azaz közel 42 százaléka azon a véleményen volt, hogy Ukrajnának egyik felet sem kell támogatnia a grúz-orosz konfliktusban. (MTI)
