Aggodalom, elítélés, Grúzia támogatása, a kölcsönös függés jegyében készség az orosz kapcsolatok fejlesztésére - de feltételekkel. Ebben a szellemben zárult a tegnapi rendkívüli EU-csúcs, amelyet a francia elnökség a grúz válság nyomán hívott össze. A grúziai orosz katonai és diplomáciai lépések elítélésében egységes, de a következményeket, a válaszlépéseket illetően már megosztottabbnak látszó Európai Unió tegnap csúcsszinten viszonylag gyorsan egyezségre jutott a Moszkvának szánt üzenet illetően. - Jó úton járunk - mondta a találkozó után Nicolas Sarkozy francia államfő, az unió soros elnöke.
Az EU elítéli Moszkvát, segíti Grúziát
Gyurcsány-Fico konzultáció Brüsszelben
- Nem akarunk hidegháborút, nem akarunk szankciókat, nem akarunk katonai ellenlépéseket, kinek használnánk ezzel? A párbeszédet fenn kell tartani. - folytatta. Közölte: szeptember nyolcadikán Moszkvába utazik, újra felméri a helyzetet, vajon Oroszország eleget tett-e a vállalt kötelezettségeinek. Ha nem, akkor újabb uniós csúcs, újabb döntés jöhet.
Hétfőn bő három órán át üléseztek az állam- és kormányfők, s Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a zárás után azt mondta, hogy egyetértettek abban: e krízis során az EU gyorsan cselekedett, s a szükséges ellenlépéseket illető nézeteltéréseket félretéve a tagállamok meg tudtak egyezni a közös vélemény kialakításában. E közös vélemény lényege: Dél-Oszétia és Abházia egyoldalú orosz elismerésének elutasítása, a francia elnök által közvetített, az orosz és a grúz vezetők által aláírt hatpontos rendezési terv betartásának megkövetelése. Az EU két nagyobb csoportra bomlott azonban a következményeket illetően. A britek, a lengyelek, a baltiak erősebb fellépést sürgettek, míg a franciák, a németek, az olaszok a visszafogottabb megközelítést szorgalmazták.
Brüsszelben a csúcs előtt több vezető személyiség vetette el a Koszovó párhuzam érvényességét. Sarkozy is érintette ezt a kérdést: Koszovóról évekig tartott a nemzetközi vita a megfelelő fórumokon, s Moszkva is bírálta az EU álláspontját. Most az EU teszi ugyanezt. A tárgyalások folytatását szorgalmazta, miközben Grúzia területi integritásának megőrzése mellett szállt síkra.
Az állam- és kormányfők kijelentették: aggodalommal szemlélik a grúz eseményeket, s elítélik Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének orosz elismerését, egyben felszólítják a világ államait, hogy ne kövessék a moszkvai példát. A békés megoldásnak a nemzetközi jogon, a Biztonsági Tanács határozatain, a helsinki megállapodáson, Grúzia függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartásán kell alapulnia.
A hatpontos tervet maradéktalanul végre kell hajtani, a harcoló alakulatokat az ellenségeskedés kirobbanása előtti állásokba kell visszavonni, s nemzetközi egyeztetésnek kell kezdődnie Dél-Oszétia és Abházia biztonságának garantálására. Gyurcsány Ferenc azt mondta: a részvevők remélik, hogy az orosz csapatok visszavonása szeptember nyolcadikáig befejeződik.
Az EU növeli jelenlétét Grúziában, s támogatja Grúzia újjáépítését, megvizsgálja annak lehetőségét, hogyan könnyíthetné a grúz polgárok uniós beutazását, s hogyan mozdíthatná elő egy szabad kereskedelmi szerződés megkötését. A legnagyobb vitát az váltotta ki, hogyan fogalmazzák meg az orosz kapcsolatok jövőjét. Végül leszögezték: amíg a csapatokat Moszkva vissza nem vonja a megállapított vonalak mögé, addig elhalasztják a partnerségről folyó tárgyalásokat. De mint Sarkozy is megfogalmazta, szükség van a párbeszédre, a nemzetközi normák szerint. Ezzel Moszkva térfelére gördítette át a labdát, mondván, neki kell eldöntenie, hogy ezen az alapon akar-e tárgyalni. Az állam- és kormányfők tanácsa megbízta a brüsszeli Bizottságot a kapcsolatok áttekintésével, még a novemberben esedékes EU-orosz csúcs előtt.