Szeptemberben kezdődik veszprémi kórház kardiológiai osztályán annak a speciális EKG-készüléknek a klinikai tesztje, amit a Pannon Egyetem műszaki informatikai karán fejlesztettek ki az úgynevezett hirtelen szívhalálra való hajlam kiszűrésére.
Világújdonsággal a hirtelen szívhalál ellen
Magyarországon évente mintegy 25 ezren válnak áldozatává a gyakran előjelek nélküli úgynevezett hirtelen szívhalálnak. A közvélemény csak azután figyelt fel erre a tényre, hogy a közelmúltban ebben hunyt el Kolonics György olimpiai bajnok kenus. A veszprémi Pannon Egyetemen ugyanakkor már hét éve folyik az a kutatás, amelynek célja egy olyan újfajta készülék kifejlesztése, amivel külső beavatkozás nélkül is megállapítható, ha valaki hajlamos hirtelen szívhalálra.
- Az általunk kidolgozott speciális számítógépes diagnosztikai rendszer valójában a hagyományos EKG-vizsgálat továbbfejlesztett változata - mondja dr. Kozmann György, a Pannon Egyetem műszaki informatikai karának egyetemi tanára, a kutatás vezetője. - A módszer alkalmas arra, hogy az emberi szervek, köztük a szívizomzat bioelektromos folyamatait képi formában jelenítse meg. Az újdonság abban áll, hogy mérhetővé váltak a hirtelen szívhalál szempontjából legfontosabb paraméterek, ezáltal pedig bármely vizsgált személynél meghatározható a rendellenesség mértéke, vagyis kiszűrhető a hirtelen szívhalálra való hajlam.
A váratlan motorleállás
A leginkább elfogadott definíció szerint hirtelen szívhalálnak nevezzük azt a szíveredetű halált, ahol a tünetek fellépése és az exitus bekövetkezése között maximálisan egy óra telik el, függetlenül attól, hogy az illetőnek megelőzően volt-e ismert szívbetegsége, vagy sem. A hirtelen szívhalál hátterében többnyire szívritmuszavar áll. A kórházon kívül bekövetkező esetek nagy részében ez kizárólag elektromos úton kezelhető ritmuszavar, leggyakrabban kamrafibrilláció.
A kamrafibrilláció a szívizomzat kaotikus elektromos tevékenysége, mely a szívnek mint pumpának a mechanikai működését - normális összehúzódását - teszi lehetetlenné. Ennek következtében a szív pumpáló teljesítménye megszűnik, a keringés leállásával a szervek (az agy és maga a szívizomzat is) vérellátás nélkül maradnak. Az oka leggyakrabban az akut oxigénhiányos állapot, de felléphet baleset, megerőltetés vagy erős mellkasi ütés következtében is. Tünete az eszmélet elvesztése, a pulzus, illetve a légzés azonnali leállása. (Forrás: Weborvos)
Míg a hagyományos EKG-készülék 12 jelből állapítja meg a szív aktuális állapotát, addig a Veszprémben kifejlesztett világújdonság - hatvannégy elektróda segítségével - a test 192 pontján méri a bioelektromos folyamatokat. A számítógéppel vezérelt rendszer másodpercenként 1500-2000 felvételt készít, ami azt jelenti, hogy egy ötperces vizsgálat során körülbelül 300 szívciklus adatait rögzíti több százezer színkódolt képen. A műszer ezeket az adatokat elemezve képes meghatározni a hirtelen szívhalálhoz vezető kóros bioelektromos folyamatok paramétereit.
- Bár az új képalkotó rendszer a közeljövőben a legtöbb segítséget a kardiológusoknak nyújthatja, de fel lehet majd használni az agyi elektromos tevékenység részletes vizsgálatára is - mondja Kozmann György. - Eddig a projekt műszaki részének a kidolgozása volt a fő feladatunk, de szeptembertől a veszprémi kórház kardiológiai osztályán kezdődik a rendszer klinikai tesztelése.
Kozmann Györgytől megtudtuk: 2001 óta folyik a kutatás a Műszaki, Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézettel közösen, de a további fejlesztésbe már egy olyan egészségügyi műszereket gyártó vállalkozás is bekapcsolódik, amely fantáziát lát az új diagnosztikai berendezés majdani gyártásában és forgalmazásában.
- Bár pontos összeget még korai lenne mondani, de azt már most tudjuk, hogy a berendezés és az üzemeltetés ára nem fogja meghaladni egy átlagos ultrahangos készülékét - mondja Kozmann György. - Az új diagnosztikai eljárás a klinikai tesztelés után rövid időn belül megjelenhet a súlyponti kórházakban, a nagyobb szakrendelőkben és a sportorvosoknál.
A kutatásvezető elmondta: meg kell még határozni egy speciális terheléses vizsgálati protokollt is, hiszen nyilvánvaló, hogy extrém körülmények között dolgozó embereknek a hirtelen szívhalálra való hajlamát nem csupán nyugalmi állapotban, de erős fizikai igénybevétel után is vizsgálni kell.
