Mióta a francia Laennec (1781-1826 között élt!) felfedezte a sztetoszkópot, a műszer orvosi státusszimbólummá vált. Modernebb típusát, a hajlékony műanyag csővel fülbe illeszthető fonendoszkópot, büszkén hordja medikus, fiatal orvos, tapasztalt professzor és máig elengedhetetlen, alapvető eszköze az orvosi diagnosztikának.
Fonendoszkóp vagy MP3?
Hogy meddig, kérdéses. Az Európai Tüdőgyógyász Társaság kongresszusán mutatták be azt a közönséges MP3-lejátszóhoz illesztett, apró mikrofonnal ellátott műszert, amellyel sokkal tisztábban és hangosabban (hangosítva) lehet meghallgatni a tüdő- és szívhangokat. Ráadásul a szívdobbanásokat és légzési hangjelenségeket a digitális szerkezet rögzíteni is képes, és ha kell, összehasonlítja a korábbi lelettel, elemzi és összeveti kontroll hangjelenségekkel. A szerkezet kitalálói még arra is gondoltak, hogy amikor épp nem vizsgál az orvos, zenét hallgathat vele.
Igazából a kérdés műsza-kilag rég megoldott, csodálom is, hogy eddig nem harapott rá egyik nagy gyártó sem. Bár nincs új a nap alatt. Az orvostudomány egy korábbi fejlettségi szintjén - amikor még nem volt UH, CT, MRI stb. -, a test hangjelenségeit sokkal nagyobb becsben tartották. Egész tudomány szerveződött például a szívhangok elemzése köré, és ehhez többé-kevésbé bonyolult - persze a maiaknál sokkal primitívebb - gépeket is alkalmaztak. Aztán lassan kiment a divatból.
Ennek ellenére, meggyőződésem, hogy a fonendoszkópot még sokáig használni fogjuk. Ugyanis egyszerű, megbízható és nem romlik el. Az enyém például már húsz éve szolgál. Egy MP3 meddig él?...