A drágulástompító csodafegyver

Az IK-szabályt a Medgyessy-kormány idején hozták. Akkor még a Mol volt a nagykereskedő tulajdonosa, de a cég köztudomásúan eladósorban állt. Nagyrészt épp e problémák miatt: mivel az Orbán-kormány idején még ilyenfajta háttér-megállapodás sem garantálta a nagykereskedőcég bevételeit, a Mol a gázüzletágon százmilliárdos veszteségeket halmozott fel. Az Orbán-kormány meg is akarta venni a Mol a gázágazatát. Ez az üzlet végül is nem jött létre, de a Mol a hatósági ár bizonytalansága miatt továbbra is meg akart szabadulni a cégtől. Végül is a német E.ON lett a vevő, amely azonban - mint utóbb kiderült - többek között épp azért vásárolta meg a társaságot (igaz, a jóval értékesebb gáztárolócéghez "ragasztva"), mert az IK számára garantálta, hogy az egyszer a kormány által elismert bevételek előbb-utóbb be is folynak a társasághoz. Klaus G. Hammer, a cég elnöke ezért is hangsúlyozta váltig az esetleg számukra alacsonynak tűnő gázáremelések során, hogy teljes mértékben elégedett az árszabályozással. Arra számított ugyanis, hogy ha nem is akkor, de később hozzájutnak a számukra elismert összegekhez.

Szombaton a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca közzétette: október elsejétől 6,55 százalékkal emelkedik a lakosság és 9,4 százalékkal a többi fogyasztó hatósági gázára. A lapunk korábbi információit megerősítő, rendkívül rövid közlemény magyarázatként a nemzetközi olajárak emelkedését említi.

Daróczi Dávid kormányszóvivő még aznap éles támadást intézett a jelenleg központi szerepet elfoglaló, a német E.ON kezében lévő hazai földgáz-nagykereskedő, az E.ON Földgáz Trade ellen. Úgy fogalmazott: a kormány teljes árfelülvizsgálatot kér annak megállapítására, hogy a gázcégek valóban csak az indokolt költségek alapján állapítják-e meg áraikat. Hozzáfűzte: szakértők vitatják, hogy a nagykereskedő jogosan követel nagyobb áremelkedést a fogyasztók állítólagos tartozására hivatkozva. (Ez a "fogyasztói tartozás" valójában az a bevételkiesés, amelyet az indokoltnak ítéltnél kisebb áremelés miatt szenvedett el a gáznagykereskedő, tehát jogi értelemben nem tartoznak érte a fogyasztók, hanem az E.ON kérheti ennek figyelembevételét a kormánytól - A szerk.) A 2005-2006-ban felhalmozott tartozást ugyanis 2007 végére a fogyasztók "visszafizették" - szögezte le. Az MTI tudósítása szerint rávilágított: az olaj és a forint-dollár árfolyamváltozás kockázatait a jelenlegi rendszerben a nagykereskedő teljes egészében átháríthatja a fogyasztókra. A kormány szakértői szerint méltányos felvetni, hogy ezt ellensúlyozzák. A kormánynak az a célja, hogy a 2009-ben várható gázpiaci nyitásra ne az erőfölényes helyzet legyen a jellemző - tette hozzá Daróczi.

Értesülésünk szerint a szóvivő szavait tettek is megelőzték: úgy tudjuk, a kormány egyszerűen eltörölte azt a gáztarifa-tartozást, ami a kabinet és a nagykereskedő eddigi egyetértése mellett az E.ON Földgázzal szemben mindmáig fennállt. (Ez a lépés minden bizonnyal ma a földgázárakkal együtt jelenik meg a Magyar Közlönyben, a jogszabályi kötelmek miatt tegnapi dátumozással.)

A tartozás mértéke jelenleg mintegy 20-30 milliárd forint, de a mostani, az eredeti javaslatoknál alacsonyabb gázáremelés nyomán az év végére 30-60 milliárd forintra nőhet. Kiszámítási módszerét egy olyan jogszabály rögzíti, aminek létét a 2004-es bevezetést követően tavalyig nem közölték. Mint mára kiderült, egy "korrekciós tényező" (hivatalos nevén importár-korrekció, IK) lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos mértékű áremelési szükségletet ne az adott negyedévben, hanem később fizessenek ki a nagykereskedő felé a gázáron keresztül. (A gázárat nem a piac, hanem a kormány határozza meg negyedévente - ez hatósági gázár.) Az IK eltörlését ma be is jelentette a az energiaügyi minisztérium.

Az IK alapján a viszonylag alacsony gázáremelésekből fakadóan 2005-2006 során több mint 100 milliárd forintos "extra" tartozás halmozódott fel a nagykereskedőcéggel szemben. Ennek törlesztése pedig az - időközben elismert - rendszer alapján meg is kezdődött. A fogyasztók ezt úgy érezték meg, hogy a tavalyi általános nemzetközi áresések közepette nálunk nem csökkent a hatósági tarifa.

Bár az év végére a tartozás majdnem lenullázódott, mindmáig rendre hallani lehetett "bennragadt" tízmilliárdos tételekről. Olyan esetekben ugyanis, amikor a kormány a szakminiszteren keresztül az elismert költségeknél alacsonyabb áremelésről döntött, ez az összeg ismét növekedésnek indult. Kutas István, az E.ON Földgáz szóvivője lapunknak úgy fogalmazott: a 2005-2006-ban felhalmozódott öszszegeket már valóban megkapták, de 2007-2008-ban újabb elismert költségek kifizetését halasztották el ily módon. Az IK így ma 30 milliárd forintra tehető.

Az IK eltörlésére vonatkozó információt Kutas István tegnap úgy kommentálta, hogy az hideg zuhanyként éri őket. Leszögezte: ilyen jellegű szándékokról senki még csak utalás szinten sem tájékoztatta őket eddig. Kérdésünkre ebbe a körbe tartozónak nevezte Szabó Pált, az árak kihirdetéséért felelős energiaügyi szakminisztert is, akivel gáztárolójuk bővítése, illetve téli feltöltése kapcsán a magyar E.ON-gázcégek elnöke, Klaus G. Hammer épp kedden tárgyalt Zsanán. Ha a kormány valóban ilyen tartalmú határozatot hozott, mihamarabbi tárgyalásokat kezdeményeznek a kormányzati illetékesekkel egy új, "átlátható, nyilvánosság előtt is vállalható" megállapodás érdekében - fogalmazott. Hozzáfűzte: egyeztetnének azokkal az árrendszert bíráló szakértőkkel is, akikre Daróczi Dávid hivatkozott: az E.ON ugyanis ilyen szakértői elemzéseket nem ismer. A negyedéves, szakértők által előkészített ármegállapításnak évek óta bejáratott rendszere működik, amelynek jogszerűségét eleddig senki nem vonta kétségbe - tette hozzá. Így a "teljes árfelülvizsgálat" intézményét sem ismerik. A kormányszóvivő szavaival kapcsolatban megjegyezte: az E.ON Földgáz jelenleg is vállal a változó nemzetközi árakból fakadó kockázatokat, mivel az IK-ban felhalmozódó összegeket "kamatmentesen" hitelezi a fogyasztóknak. Mivel a gázár szabályozott, vagyis nem versenypiacon alakul ki, és az E.ON-cég nyeresége minden köbméteren filléres nagyságrendű, ennél nagyobb kockázatokat nem tudnak vállalni.

Az igaz - szögezte le -, hogy tavaly az adózás előtti eredményük mintegy 60 milliárd forint volt, 2005-ben és 2006-ban viszont - épp az IK bevételeltoló hatása révén - összesen 52 milliárd veszteség érte őket. A három év alatt így kimutatható 8 milliárdos nyereséget a több ezermilliárd forintos forgalomhoz képest elenyészőnek ítélte. Idén a mostani intézkedések szintén csökkentik nyereségvárakozásaikat. A verseny kapcsán leszögezte: szabályozott árak közepette nem lehet többszereplős piacot kiépíteni. De a majdan bekövetkező szabadáras környezetben is felmerül: az E.ON-cégnek olyan, 2015-ig érvényes szerződése van az orosz gázszállításokat végző Gazprommal, amely akár az egész ország ellátására is elegendő lenne. Ráadásul úgy, hogy ha netán nem vennék át a gázt, azt akkor is ki kell fizetniük. A társaság központi szerepének tehát a jövőben is meg kell maradnia. Mivel az orosz gázforrások végesek, arra nincs lehetőség, hogy a Gazprom egy másik, Magyarországra szállító céggel hasonló nagyságrendű szerződést kössön - érvelt. De a kormány helyében nem is bízná kevésbé stabil hátterű cégekre az ország gázellátását.

Bár az IK léte fontos volt akkor, amikor megvásárolták a gáznagykereskedőt, azzal nem számoltak, hogy azt a kormány bármikor jogszerűen eltörölheti - ismerte el Kutas. Most megvizsgálják a jogi és diplomáciai lehetőségeket. A szóvivő biztosított arról: bármi is történjék, semmiképpen nem terveznek olyan intézkedéseket, ami az ellátás biztonságát a legcsekélyebb mértékben is veszélyeztetné. A most keletkező esetleges többletveszteségüket anyacégük rövid távon finanszírozhatja, de hosszú távon nem ellentételezheti azt - fűzte hozzá. Arra, hogy náluk is felmerülne-e az értékesítés gondolata, nem kívánt kitérni.