A grúziai konfliktus propagandaháborúvá alakult át Brüsszelben, ahol az orosz és a grúz diplomácia is megpróbálta meggyőzni az uniós fórumokat a maga igazáról a mai csúcs előtt. Tegnap már nemhogy az Oroszország elleni szankciókról nem esett szó, de a tagállamok egy része jelezte: nem tudja, ki kezdte a harci cselekményeket.
A hatpontos terv mögé sorakoznak fel az uniós országok
Bár az utóbbi napokban Oroszország elleni szankciókat is emlegettek diplomaták, a ma délutáni uniós csúcstalálkozó várhatóan az alapelvek kinyilatkoztatására szorítkozik majd. Pontosabban: a tagállamok támogatják az EU soros elnökségét ellátó francia államfő által kidolgozott, hatpontos rendezési tervet, Grúzia segélyezését, s hajlandók egységesen kijelenteni: elutasítják, hogy Moszkva egyoldalúan elismerte Dél-Oszétia és Abházia önállóságát. Ennél tovább azonban nem mennek, mert a büntető intézkedések mellé már nem sorakoznak fel a tagországok, ennél fontosabbnak tartják az orosz kapcsolatot és az energiaüzletet. Franciák, németek és olaszok egyértelműen ebbe a mérsékelt táborba tartoznak, a keményebb fellépést Nagy-Britannia, Lengyelország és a balti államok szorgalmazták.
Közvetlenül a mai uniós csúcs előtt, tehát a reggeli órákban informális találkozót tart Brüsszelben Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök - erősítették meg tegnap magyar diplomáciai források. Gyurcsány tavaly októberi szlovákiai hivatalos látogatása a kétoldalú kapcsolatok romlása miatt elmaradt, azóta informális találkozók révén próbálják a politikai viszonyt javítani. (B. M.)
Miközben Washington fontolgat legalább jelképes intézkedéseket - Oroszország tagságának felfüggesztése a nyolcak csoportjában vagy tagságának akadályozása a Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) -, ez a jelek szerint Moszkvára nincs különösebb hatással. Brüsszel pedig közölte, Oroszországnak továbbra is helyet kellene adni a WTO-ban. Lehetséges azonban, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a három hónapja tető alá hozott megállapodást a békés célú atomipari együttműködésről.
Ez azonban most kevéssé befolyásolja azt a propagandaháborút, amely Brüsszelben bontakozott ki, s amelynek nyomán több ország - például Németország, Hollandia és Spanyolország - nyilvánosan is bejelentette, nem kíván állást foglalni a "ki kezdte?" kérdésében. Közrejátszhat ebben, hogy az EBESZ helyszíni megfigyelőinek bizalmas jelentése szerint Grúziát nagy felelősség terheli a válság kipattanásáért, csapatai pedig háborús bűnöket is elkövethettek a polgári lakosság ellen Dél-Oszétiában. A német ARD tévének nyilatkozva Putyin orosz miniszterelnök tárgyilagos megközelítésre szólította fel a tagországokat. Moszkva mindenesetre támogatja EBESZ-megfigyelők állomásoztatását a biztonsági zónákban és a grúz kormány lépéseinek pártatlan kivizsgálását.
A csúcs mindazonáltal a figyelem középpontjába bizonynyal az orosz lépéseket helyezi, ezek elítélésében közös nevezőre lehet jutni, Grúzia megítélésében már kevésbé. Az Európai Külpolitikai Tanács szerint Tbiliszi szintén lejáratta magát Brüsszelben. Más kérdés, hogy a konfliktus nyomán az unió milyen politikát alakít ki. Erőtlen válasza nyomán ugyanis kétpólusú Európa alakulhat ki, s ez nem érdeke. A megelőzést szolgálhatná az aktív keleti szomszédságpolitika, amelynek most már nem is annyira Grúziára, mint inkább Moldovára és Ukrajnára kellene összpontosítania.
