Lendvai Ildikó, szocialista frakcióvezető még nem ismerhette az SZDSZ szombati elutasító válaszát, amikor interjút adott a ma megjelent Vasárnapi Híreknek ("Választaniuk kell a szocialisták és  a Fidesz között" címmel olvasható a lap címoldalán.) A hosszú interjúnak az MSZP-SZDSZ vitával kapcsolatos részeiből idézünk:

"Lendvai Ildikó az adóvitáról szólva egyértelművé tette: baloldali párt nem könnyítheti akként a vállalkozók terheit, hogy „rápakolja” a lakosságra. El kell kerülni a társadalom felének-kétharmadának leszakadását, „inkább lassabban menjünk előre, de ne hagyjunk halottakat az út mentén” – fogalmazott. Lendvai beszélt a szakértői kormány orbáni blöffjéről, s arról is, hogy a grúz válság kapcsán a fideszes radikalizmus az amerikaiak kiengesztelése kíván lenni."

"Úgy gondolom, hogy a szabad demokraták számára a fenntartás nélküli igen és a zsigerből kimondott nem között van egy harmadik út. Az SZDSZ jelen pillanatban nem kormánypárt, de megkülönböztetett felelőssége van – mint korábbi partnernek – a közösen megkezdett út sikeres folytatásáért, a kormányzati ciklus eredményességéért. Mivel nem kormánypárt, nem kell a szociálpolitikától, az oktatáspolitikán át az adópolitikáig a kormány minden egyes részlépésével egyetérteniük – ha csak nem akarnak újból belépni a kormányba. De mivel felelősségük és helyzetük más, mint a többi ellenzéki párté, mondhatják azt: számomra különösen fontos, mondjuk az adópolitika, vagy a környezetpolitika, az oktatáspolitika, vagy a demokratikus jogok kérdése, ezeken a területeken vagyok kész bizonyos feltételek árán az együttműködésre Tehát én legreálisabbnak nem az egészre mondott azonnali igent tartanám, (hogyan is várhatnék ilyet), de az egészre mondott nemet súlyosan felelőtlennek és alaptalannak gondolnám.  Azt azonban nyitottsággal fogadnám, ha megjelölné azokat a programfejezeteket a szabad demokrata párt, amelyeket további vitára, tárgyalásra, együttműködésre alkalmasnak tart."

"Nem is csak a szabad demokratákkal való vitáról van szó. A közgazdászszakma, a gazdasági élet sok szereplőjével folytatott eszmecsere is körülbelül ebben a dilemmában csúcsosodik ki: azonnali nagy adócsökkentés a vállalkozói szférában, aminek fedezetét elsősorban a szociális kiadások nagy csökkentése adja, vagy lépcsőzetes előrehaladás a feketegazdaság visszaszorítása, a tehermegosztás igazságosabbá és ésszerűbbé tétele, a munkahelyteremtés és a munkavégzés ösztönzése segítségével. Mindkét út politikailag járható. De valóban más értékmegközelítéssel. Úgy hiszem, hogy baloldali párt nem lehet partner olyan teher-átcsoportosításban, ami nagyon leegyszerűsítve a vállalkozók valóban magas terhét úgy könnyíti, hogy egyszerűen rápakolja a lakosságra, annak is védtelenebb csoportjaira. Volt ilyen út, van ilyen út a világban, hogy nagyon közel menjek a „szlovák út” ilyen volt, csak baloldali párt sose felejtse el, hogy a szlovák út választását éhséglázadások kísérték és a szélsőjobboldal megkerülhetetlenségéhez vezetett a politikai életben. Persze mi sem mondjuk, hogy az állam kiadásszerkezete úgy jó, ahogy van. A szociális kiadásoknak nem óriási csökkentését, hanem olyan típusú átcsoportosítását felvállaljuk, ami nemcsak társadalmilag, hanem gazdaságilag is hasznosul, mert például segély helyett munkára való esélyt ad az embereknek. Nem von el a legszegényebbektől, de másképp használja fel.
(...)
Olyan útra nem lépünk, amely jelentős társadalmi csoportokat taszít rosszabb helyzetbe. Ettől függetlenül, ha a szociálpolitikai összegek okosabb felhasználására, igazságosabb elosztására bármi javaslat érkezik, akkor én nem mondom, hogy csak a mienk a bölcsek köve. De nem a társadalmi leszakadás árán akarunk gazdasági fölzárkózást. Ettől hívnak minket szocialista pártnak."

"...úgy lehet sikeresen tárgyalni, hogy világosan leszögezzük, mi az, ami számunkra megkerülhetetlen érték. Természetesnek tartom, ha a tárgyalópartner is ezt teszi. Értem (sok vonatkozásban osztom is), hogy az SZDSZ számára az a megkerülhetetlen érték, hogy a gazdaság terhei, a vállalkozók terjeszkedését béklyózó terhek csökkenjenek. Innentől kezdve az a feladat, hogy e szempontokat összeegyeztessük. Erre a mi programunk kettős módon kínálja fel a lehetőséget. Egyrészt a fokozatossággal, tehát nem egyszerre mond ezermilliárdot, hanem három év alatt. Ez lehet egy fontos kompromisszum – gondolom én. A másik, hogy forrásként nem a nyugdíjat vagy a családtámogatást, vagy a szociális kiadásokat jelöli meg, hanem kínál egy társadalmi partnerséget. Az első év adócsökkentésére megvan a garancia, második évben akkor lépünk tovább, amennyiben beigazolódik az a szabad demokrata és mások által mondott recept, hogy a valamelyest kisebb teher gazdasági növekedést és fokozatos kifehéredést eredményezhet, ami új forrásokhoz is juttat. Ez szerintem egy értelmes alku ajánlat."

A teljes interjú további részletekkel itt olvasható: Választaniuk kell a szocialisták és  a Fidesz között>>>>>