Vészesen közeleg Gusztáv az USA partjaihoz. Kuba felett sebesülteket és károkat maga után hagyva száguldott át, előzőleg Haitin, a Dominikai Köztársaságban és Jamaicában 85 áldozatot szedett. Ray Nagin, New Orleans polgármestere az önkéntes kiürítés után a kötelező evakuálást is elrendelte vasárnap reggeltől. Egyirányúvá tették a Mexikói-öbölnél fekvő város környéki autópályákat: azok csak kifelé vezetnek. Nem minden benzinkútnál van már viszont üzemanyag. A vasútállomáson kilométeres sorok gyűrűznek a tűző napon. A dzsessz otthona a három évvel ezelőtti, 1800 áldozatot követelő Katrinát alaposan megszenvedte, 3,3 milliárd dollár szövetségi forrást kapott a helyreállításra.

A Gusztáv a júliustól novemberig tartó atlanti hurrikánszezon „rendjébe” illeszkedik, annak hetedik trópusi ciklonja és második nagy hurrikánja. A polgármester most nem akar renitens lakókat látni. – Ez az évszázad vihara. Nem vagyok biztos benne, hogy láttunk már ehhez foghatót. Bárkinek, aki azt hiszi, hogy majd átvészeli, egyet mondok: ez lesz az egyik legnagyobb hiba az életében – mondta a Gusztávról, amelyet vasárnap reggel egyelőre hármas erősségűre minősített vissza a miami Országos Hurrikánközpont. Az egy hete, a haiti fővárostól 420 km-re képződött hurrikán magyar idő szerint keddre virradóra érheti el New Orleanst, és egy nappal később Texast.

Több amerikai állam rendkívüli lépéseket tett. Louisianában szükségállapot van érvényben, Texasban, Mississippiben és Alabamában mozgósítják a nemzeti gárdát, evakuálnak. George W. Bush elnök, aki a Katrina idején késlekedett, szombat reggel konzultált a négy érintett állam kormányzójával. A Gusztáv a Katrinánál is kedvezőtlenebbül érinti az amerikai szénhidrogéntermelést. A Mexikói-öböl környékén nyerik ki az USA saját nyersolajtermelésének negyedét és a földgáz 14 százalékát. Ennek 77, illetve 37 százalékát a BP, az Exxon Mobil és a Royal Dutch Shell egyetértésével egyelőre leállították.

Szőcs László,
Washington