Putyin: Oroszország nem korlátozza Európába irányuló gáz- és olajszállításait
Putyin: Oroszország nem korlátozza Európába irányuló gáz- és olajszállításait
Oroszországnak nem áll szándékában korlátozni Európába irányuló gáz- és olajszállításait - jelentette ki vasárnap Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök a Rosszija tévécsatornának adott interjújában. "Nem akarunk bármit is korlátozni. Szigorúan tiszteletben tartjuk majd szerződéses kötelezettségeinket, de egyben szélesíteni és diverzifikálni fogjuk exportlehetőségeinket ezekből a termékekből, amelyek olyannyira szükségesek a világgazdaság számára" - mondta Putyin a grúziai válság következményeinek szentelt brüsszeli EU-csúcs előestéjén. Oroszországból származik az EU-országok teljes földgázfogyasztásának nagyjából egynegyede és kőolajfogyasztásának jelentős része. Moszkva azonban szeretné, ha más piacokra is nagy mennyiséget tudna szállítani e két termékből: Putyin épp az interjú napján járt a Szibéria-Csendes-óceán kőolajvezeték építkezésének helyszínén, s itt sürgette a munka felgyorsítását. A vezetéknek ugyanis idén év végére kellett volna felépülnie, de átadását egy évvel elhalasztották.
Gordon Brown: Európa nem kerülhet Moszkva "energiabéklyójába"
Oroszország nem sarcolhatja meg a Nyugatot - írta a brit miniszterelnök egy vasárnap megjelenő újságcikkben.
Oroszország grúziai fellépése rámutatott, hogy Európának szüksége van alternatív kőolaj- és földgázforrásokra, hogy elkerüljön egy "energia-béklyót" - vélte Gordon Brown a cikkben, amelyet az Observer című brit napilap közöl.
Mint írta: szombaton telefonon figyelmeztette Dmitrij Medvegyev orosz elnököt, hogy "határozott válaszra kell számítania Európa részéről" a grúziai konfliktus ügyében. Brown szerint teljes egészében felül kellene vizsgálni az Európai Unió és Moszkva kapcsolatát.
Moszkvának be kell tartania a nemzetközi játékszabályokat, ha élvezni akarja az olyan szervezet, mint a G8-ak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) vagy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) tagságának előnyeit - írta Gordon Brown.
Oroszország letiltja az amerikai baromfibehozatal egy részét
Moszkva hétfőtől letiltja 19 amerikai vállalat számára az Oroszországba irányuló baromfiszállítást - értesült a The New York Times. Az amerikai baromfiexportőrök legnagyobb piaca Oroszország. Az orosz hatóságok figyelmeztettek: az egészségügyi és biztonsági előírások megszegése miatt további 29 amerikai céggel szemben is tilalmat rendelhetnek el. A moszkvai indoklás szerint az amerikai baromfifeldolgozó üzemekben július végén és augusztus elején végzett orosz-amerikai ellenőrzések megállapították, hogy a vizsgált telepeken nem tartották be teljes mértékben a szerződéses előírásokat. Sok gyár állítólag nem tett lépéseket a korábbi ellenőrzések során felfedett hiányosságok kiküszöbölésére. A baromfibehozatal korlátozásával egy időben Moszkva az amerikai húsfeldolgozó vállatok importkvótáját is csökkenteni készül a hazai termelők támogatása jegyében.
Az Egyesült Államok újraértékeli kapcsolatait Oroszországgal a grúziai válság miatt - közölte a washingtoni Fehér Ház múlt csütörtökön. Vezető amerikai exportvállalatok azonban a háttérben állítólag nyomást gyakorolnak a Bush-adminisztrációra: ne siesse el az Oroszország elleni fellépést, és ne cselekedjen egyoldalúan. Érvelésük szerint meglehetősen szűk a nyugati államok mozgástere a kiterjedt üzleti, gazdasági és energiaipari kapcsolatok miatt. Az amerikai exportvállalatoknak tavaly 26,7 milliárd dolláros hasznuk származott az orosz-amerikai kereskedelemből.
Német- lengyel egyeztetés az EU-csúcs előtt: Grúzia területi épségén a hangsúly
Lech Kaczynski lengyel államfő telefonon beszélt Angela Merkel német kancellárral a grúziai válságról és közös álláspont képviseletéről az Európai Unió rendkívüli csúcsértekezlete előtt - jelentette vasárnap a PAP lengyel hírügynökség.
Szombati beszélgetésén a két vezető megegyezett abban, hogy a hétfői brüsszeli csúcson együttműködnek "a grúziai válságból való kilábalás tervének" előkészítésében - mondta Mariusz Handzlik, a lengyel elnöki hivatal külügyi irodájának vezetője. A tervnek "támogatnia kell Grúzia szuverenitását és területi épségét" - tette hozzá. Putyin "józan álláspontot" vár a rendkívüli EU-csúcstól
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő
Ivanov a líbiai Bengázi városban mondta ezt, miután tárgyalt a szintén ott tartózkodó Silvio Berlusconi olasz kormányfővel. A nyilatkozatot vasárnap sugározta a Vesztyi orosz hírtelevízió.
A moszkvai politikus szerint a Berlusconival folytatott megbeszélés, illetve egyes európai országokban elhangzó megnyilatkozások alapján az EU-ban távolról sem mindenki gondolja azt, hogy szankcionálni kell Oroszországot "az állítólag békés Grúzia elleni állítólagos agresszió miatt".
Ivanov nyilatkozata az EU hétfői állam- és kormányfői találkozója előtt egy nappal hangzott el. Megfigyelők szerint egyelőre kevés az esély arra, hogy a csúcsértekezleten büntető intézkedésekről döntenének Moszkva ellen, de a nyár elején új szakaszba lépett uniós-orosz kapcsolatépítés szinte bizonyosan megtorpan a grúziai konfliktus orosz kezelése miatt.
Ivanov szerint Moszkva továbbra is türelmesen magyarázni fogja Grúziával kapcsolatos álláspontját, beszélni fog az orosz állampolgárok elleni, etnikai tisztogatások kíséretében lezajlott grúziai agresszióról, tényekre fog hivatkozni, elvonatkoztatva a dolgokat attól az igen kemény propagandától, amely elsősorban az amerikai és nyugat-európai médiában bontakozott ki Moszkva ellen.
Ivanovhoz hasonlóan sérelmezik az amerikai sajtó magatartását az Egyesült Államokban élő oroszok is. A hét végén az orosz származásúak "kongresszusa" hivatalos levélben fordult Washingtonhoz, komoly aggodalmát fejezve ki az amerikai média egyoldalú és oroszellenes propagandája miatt.
Reméljük, hogy a józan ész felülkerekedik" - mondta Putyin abban az interjúban, amelyet az ARD német közszolgálati televíziónak adott a fekete-tengeri Szocsiban. Az orosz vezető kijelentette, hogy amint enyhül a helyzet a térségben, Moszkva visszavonja katonáit Grúzia belsejéből a (grúz-déloszét határ térségében kijelölt) úgynevezett konfliktusövezetbe.
"Nem tervezzük a katonáinkat hosszútávon a dél-oszétiai és abháziai biztonsági övezetben hagyni" - tette hozzá az elnökből miniszterelnökké lett Putyin, hangsúlyozva, hogy az orosz fél kívánatosnak tartja EU- és EBESZ-megfigyelőknek (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) a térségbe telepítését. "A határuk védelmében fogunk még segíteni a dél-oszétiaiaknak" - mondta.
A miniszterelnök visszautasította és provokációnak nevezte azokat a nyugati aggodalmakat, hogy Oroszország esetleg az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félszigetet, a Krímet is lerohanhatja. Putyin a német televíziós interjúban megismételte azt a tézisét, miszerint az Egyesült Államokban kormányon lévő Republikánus Pártnak konkrét érdeke fűződött ahhoz, hogy az amerikai választási kampány idején kiéleződjön a dél-kaukázusi helyzet.
Szavai szerint Washingtonban két lehetőséggel számoltak: vagy a grúzok "kicsi és gyors győzelmével", vagy azzal, hogy a (konfliktus kapcsán) Oroszországról kialakított ellenségkép újabb választási győzelemhez segítheti a kormányzó republikánusokat. Újfent cáfolta, hogy Moszkva meg akarná buktatni a Nyugat-barát Miheil Szaakasvili grúz elnököt és akadályozni az ország NATO-ba való belépését. Leszögezte ugyanakkor, hogy nézete szerint az elkövetett grúz "háborús bűnökkel" Szaakasvili eljátszotta a jogát országa vezetésére, s ezért le kellene mondania az államfői posztról.
Moszkva és Berlin enyhítené az európai feszültséget Grúzia kapcsán
Moszkva és Berlin enyhítené az európai feszültséget Grúzia kapcsán - ezt a közös álláspontot fogalmazta meg szombati telefonbeszélgetése során Szergej Lavrov orosz és Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.
Klaeden a Bild am Sonntag című német lapban vasárnap megjelent interjúban közli, hogy a csoportnak G7-ként, vagyis Oroszországot mellőzve kell újra találkoznia, amíg Moszkva nem képes az ENSZ keretein belül közreműködni a déloszét válság rendezésében. Emlékeztetett arra, hogy a Nyugat annak idején úgy vette fel Oroszországot a legfejlettebb demokratikus és ipari országokat tömörítő csoportba, hogy Moszkva nem felelt meg sem a felvétel gazdasági, sem pedig a politikai követelményeinek.
Az orosz külügyi tárca szerint Oroszországnak és Németországnak az a véleménye, hogy a Grúzia körül most kialakult helyzetet nem szabad felhasználni a feszültség szítására Európában. "A felek egyetértettek abban: meg kell akadályozni, hogy a Grúzia körül augusztus 8-át követően kialakult helyzetet a feszültség szítására használják fel Európában azzal, hogy a posztszovjet térségben más országokkal szembeni, nem létező fenyegetésekről terjesztenek spekulációkat" - fogalmaztak a moszkvai külügyminisztériumban.
Steinmeier német külügyminiszter már pénteken szkeptikusan nyilatkozott arról az elgondolásról, hogy az Európai Uniónak szankciókat kellene alkalmaznia Oroszország ellen a grúziai válság miatt. "Ilyen súlyos helyzetben meg kell őriznünk a józan eszünket. Oroszország továbbra is az EU szomszédja marad, érdekünkben áll, hogy visszatérjünk a normális viszonyhoz" - hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott nyilatkozatában.
A Dnyeszteren túli Köztársaság elismerte Abháziát és Dél-Oszétiát
"Oroszországot támogatjuk. Igazuk van. Megvédték saját érdekeiket. Mi is ezt tettük volna a helyükben" - jelentette ki Hugo Chávez egy diplomáciai eseményen, szombaton.
Ismert Amerika-ellenes politikájához híven Washingtont tette felelőssé, amikor azt mondta, hogy az Egyesült Államok "be akarja keríteni Oroszországot. Ez azonban már nem a Jelcin-korszak vagy a peresztrojka Oroszországa. Oroszország ismét talpra állt" - mondta a katonából államfővé lett Hugo Chávez.
Kölcsönösen elismertük egymást - mondta Igor Szmirnov, a moldovai szakadár terület vezetője sajtótájékoztatóján, gratulálva "abháziai és dél-oszétiai testvéreinek" a függetlenségükért.
A bejelentés súlyát azonban jelentősen csökkenti, hogy a Dnyeszteren túli Köztársaságot egyetlen állam vagy nemzetközi szervezet sem ismeri el. A többségében oroszajkúak lakta terület az 1990-es évek elején rövid katonai konfliktust követően kiáltotta ki függetlenségét, attól tartva, hogy Moldova román nyelvet beszélő többségi lakossága a Romániához csatlakozást választja.
A Dnyeszteren túli Köztársaságon kívül eddig a posztszovjet térség egy másik válságövezete, a szintén szakadár Hegyi-Karabah ismerte el a Grúziától való elszakadásra törekvő Abháziát és Dél-Oszétiát. Fehéroroszország és Venezuela támogatásáról biztosította az orosz elismerést, ám maguk hivatalosan nem követték szövetségesük példáját.
Grúziában az örmények és azerbajdzsániak is fontolgatják, hogy "elválnak" Miheil Szaakasvili grúz államfőtől - hívta fel a figyelmet több orosz lap is hétvégi számában. A Moszkovszkij Komszomolec című lap A grúz széthullás című írásában úgy ítélte meg, hogy Grúziában tovább hevül a helyzet, ugyanis az ott élő örmények és azerbajdzsániak úgy érzik, sérelmeket szenvednek kisebbségi jogaik - főleg azt sérelmezik, hogy nem használhatják hivatalosan anyanyelvüket -, s a napokban bejelentették: amennyiben nem változik a helyzet, készek felvetni területük függetlenségének kérdését.
A két kisebbség egyelőre megelégszik Miheil Szaakasvili kritizálásával, de nagy kérdés, hogy mit hoz a jövő.
A Grúzia délkeleti részén lévő Kvemo Kartli (vagyis Alsó Kartli) megyében - amelynek határán van Tbiliszi, Grúzia fővárosa - mintegy félmillió azerbajdzsáni él, míg a vele nyugatról szomszédos Szamche-Dzsavahetia megyében kétszázezer örmény lakik - írta a Moszkovszkij Komszomolec és a Komszomolszkaja Pravda című lap. Az azerbajdzsániak Kvemo Kartli lakosságának mintegy 45 százalékát, a grúzok 44 százalékát adják. Az örmények a lakosság mintegy 6 százalékát teszik ki, de Szamche-Dzsavahetia megyében egyes források szerint 54 százalék az arányuk. A megyén átvezet a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték és a dél-kaukázusi földgázvezeték. Emellett Örményország elégedetlen Grúziához fűződő gazdasági kapcsolataival, és megfigyelők szerint az örmény többségű terület ügyét aduként használhatja a tárgyalásokon.
A két lap arra is rámutatott: a Szamche-Dzsavahetiától a Fekete-tengerig húzódó Adzsaria is - egykor az i.e. VIII. században alakult Kolhisz (az Odüsszeiában szereplő Kolchis) része - előállhat követelésekkel. Adzsaria Autonóm Köztársaság - székhelye Batumi - a Szovjetunió széthullását követően egészen Miheil Szaakasvili hatalomra jutásáig elvben autonómiában, valójában azonban Tbiliszitől teljesen függetlenül élt, s gazdaságilag az egyik legfejlettebb területté vált az országban.
Szaakasvilinek az integritás helyreállítására vonatkozó törekvései közepette a fegyveres konfliktust csak úgy sikerült elkerülni, hogy a köztársaság akkori elnöke Oroszországba menekült, s helyreállhatott a központi irányítás.
Grúzia kilép az abház háborút lezáró tűzszüneti megállapodásból
A grúz kormány felmondja az első abháziai háborút 1994-ben lezáró tűzszüneti megállapodást.
A döntést Temur Jakobasvili kabinetminiszter jelentette be szombaton. Az ENSZ közvetítésével a grúzok és abházok között kötött megállapodás tűzszünetet és csapatszétválasztást írt elő, miután több ezren meghaltak a központi kormány és a szeparatisták harcai következtében. Rendelkezései között van egy békefenntartó erő felállítása is, orosz részvétellel. Tbiliszi szerint az orosz katonák nem maradtak semlegesek, hanem a szakadárok oldalára álltak.
Az augusztusi konfliktusban az orosz erők eltávolították a grúz katonaságot Abháziának abból a kis részéből - a Kodori-hágóról - is, ahol még jelen voltak.(MTI/AP/AFP)
