A grúz válság ügyében az EU létérdeke, hogy egyetlen hangon szólaljon meg, és erős üzenetben jelezze szándékait - ám ezt annak tudatában kell tennie, hogy a viszonyt a kölcsönös függőség jellemzi: az uniót gazdasági, kereskedelmi, politikai szálak sokasága köti Oroszországhoz, és fordítva. Ebben a szellemben készül a francia elnökség az általa összehívott csúcstalálkozóra, amely diplomáciai források szerint így jórészt az elvek kinyilatkoztatására szorítkozik majd.

Egy francia diplomata tegnap azt mondta, hogy a labda az oroszok térfelén van, nekik kell eldönteniük, hogy a nemzetközi jog és az európai alapelvek alapján akarják-e folytatni a partneri viszony kialakítását. Amiről egyébként szeptember közepén folytatódnak az egyeztetések (hacsak a csúcs másképp nem dönt), és novemberben csúcstalálkozót is terveznek Nizzába.

A helyzet gyorsan változik, és hétfőig akár módosulhatnak a vélemények - ám pénteken úgy látszott, hogy az állam- és kormányfők három kérdést tekintenek át, s ezek között nem szerepel a szankcióké. Igaz, Bernard Kouchner francia külügyminiszter dobta be az ötletet, majd finomította álláspontját, de péntekre nyilvánvalóvá vált, hogy a francia kormány sem akar ilyen intézkedéseket, amint a német és az olasz sem. Így hiábavalók a brit, lengyel és balti erőfeszítések a keményebb fellépés kicsikarására.

A három fő téma közül az első a segélyekről szól, amelyek összege már meghaladja a tízmillió eurót. A második témakör a politikai rendezést érinti. Az EU szerint elfogadhatatlan, hogy Oroszország elismerte Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, a moszkvai lépést a nemzetközi jogba ütközőnek tartja. Ami a harmadik témakört, az EU-orosz kapcsolatokat illeti, az unió partnert keres Moszkvában, és kész a párbeszéd folytatására - de Dél-Oszétia és Abházia orosz elismerése miatt a dolgok nem mehetnek úgy tovább, mint eddig. A francia elnökség szerint azonban csak elvi állásfoglalás várható, részletek nélkül.