A négy jogszabályt érintő javaslat várhatóan az őszi ülésszak elején kerül az Országgyűlés elé - mondta a miniszter. Hozzátette: az elmúlt másfél-két évben, az MTV-székház ostroma óta olyan jelenségek voltak tapasztalhatóak - például az egészségre nem veszélyes fehér por küldése - amelyekre úgy tűnt, hogy nincs megfelelő jogi válasz.

Draskovics Tibor szerint a tervezet ezekre a kérdéskörökre nyújt világos szabályozást.

A minisztérium által készített összefoglaló szerint az előterjesztés céljai között szerepel többi között, hogy a hatóságok, a bíróságok és az ügyészségek zavartalanul működhessenek, növeljék a szabálysértési szankciók hatékonyságát és a jogszabályokat pontosítsák, valamint szűnjenek meg az eddigi értelmezési, alkalmazási nehézségek.

A tervezet - amely a minisztérium honlapján is elérhető - például a szabad gyülekezést érintő jogellenes cselekmények elkövetőivel szemben súlyosabb jogkövetkezményeket helyez kilátásba. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék, ha a gyülekezést erőszak vagy fenyegetés nélkül, de jogtalanul akadályozzák - egyebek között meggátolják az eljutást a helyszínre. Ha ezt erőszakkal vagy fenyegetéssel követnék el, a büntetési tétel akár 5 év is lehetne. Ha a cselekmény előkészületi szakban maradna, a tettesre akár két év szabadságvesztést is kiszabhatnának.

A közérdekű üzem megzavarásának bűntettét és a garázdaságot - amely jelenleg az erőszakos cselekmény meglététől függően minősül bűntettnek, annak hiányában szabálysértésnek - súlyosabban büntetnék, ha azt csoportosan és felfegyverkezve követnék el.

A javaslat szerint a garázdaság szabálysértését követnék el azok is, akik nyilvános helyen, olyan csoportban vesznek részt, amelynek a megjelenése - például a csoport vezetője által használt vezényszavak vagy a csoport által alkotott formáció miatt - alkalmas arra, hogy másokban félelmet keltsen.

Kiegészülne a büntető törvénykönyv egy új tényállással, a bűncselekmény elkövetésére való felhívással. Ez lehetővé tenné, hogy azoknak a bűncselekménytípusoknak - például a garázdaságnak is - az előkészületét büntetni lehessen, amelyeknél eddig ez nem volt lehetséges. Ugyancsak új fogalomként vezetnék be a hatóság eljárásának megzavarása bűntettet, amelyet alapesetben két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnének.

A tervezet szabályozná a bíróságok szervezetéről szóló törvényben azt is, hogy a bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének hatáskörébe tartozik.

Módosulna a zaklatás és a közveszéllyel fenyegetés tényállása is. Eszerint az, "aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját olyan módon ejt tévedésbe, hogy az életet vagy testi épséget sértő vagy veszélyeztető esemény bekövetkezésére következtethet, zaklatást követ el, míg aki mást oly módon ejt tévedésbe, hogy az közveszéllyel járó esemény bekövetkezésére következtethet, közveszéllyel fenyegetést követ el". Ez azt jelenti, hogyha például valakinek fehér port küldenek és a címzettben ez félelmet kelt, mert azt hiszi, hogy a csomagban egészségre káros anyag van, akkor ez zaklatásnak minősülne. Ha azonban a küldemény alapján a címzett közveszélytől tartana - tehát attól félne hogy a tágabb környezetére is veszélyt jelenthet a por - már közveszéllyel fenyegetésnek minősülne.

Az előterjesztés a szabálysértési szankciók - elsősorban a pénzbírságok - végrehajtásának hatékonyabbá tételére is módosításokat javasol. Például ha az előírt határidőig nem fizetik be a bírságot, a hatóság azonnal intézkedne a pénz adók módjára történő behajtásáról. Haladéktalanul ellenőriznék ennek részeként a gépjármű nyilvántartási adatait, lefoglalnák a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet. Ezzel egy időben a hatóság a határozatot közzétenné, és intézkedne arról, hogy a be nem fizetett bírság összegét jelzálogként az elkövető tulajdonában levő ingatlanra is ráterheljék.

Létrejönne a központi szabálysértési nyilvántartás is, amely szerint ha valaki ugyanazt a szabálysértést két éven belül kétszer is elkövetné, akkor ezt az újabb esetben a szankció kiszabásakor figyelembe vennék. Vagyis ezzel létrejönne a "szabálysértési priusz" intézménye.

Draskovics Tibor kérdésre válaszolva szólt arról is, hogy az utcai zavargásokon részt vevők és a sportrendezvényeken jogellenesen fellépők között számos átfedést véltek felfedezni, ezért a jövőben tervezik a sporttörvény módosítását is. Szabályoznák például a létesítmények felszerelését kamerákkal és létrehoznák a sportrendezvényekről kitiltottak számítógépes adatbázisát.

(MTI)