„Amikor Nicolas Sarkozy beleegyezett, hogy jelen legyen a pekingi olimpia megnyitó ünnepségén, hátba szúrt bennünket” – jelenti ki a párizsi Nouvel Observateurnek adott interjújában Robert Ménard, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet főtitkára.

A márciusi tibeti lázongás idején, mint a Metazin is beszámolt róla, világszerte felvetődött a pekingi olimpia bojkottjának lehetősége, a megnyitó ünnepség bojkottját pedig vezető francia politikusok kifejezetten kilátásba helyezték. Aztán Sarkozy elnök mégis jelen volt az ünnepélyes megnyitón. Ebből Ménard arra következtet, hogy az olimpia után az emberi jogok ügye sok támogatást nem várhat a francia diplomáciától.

Amíg zajlottak a versenyek, s húszezer újságíró és megszámlálhatatlan tévékamera volt jelen Kínában, aránylag elviselhető volt a helyzet. A tudósítók szabadon dolgozhattak, legalább is szabadabban, mint korábban bármikor. Azért a hatóságok vagy húsz újságírót tettleg bántalmaztak, és le is csuktak. A nyugati emberjogi weboldalakat végül is hozzáférhetővé tették, de a Tibet-párti és az ujgur-párti honlapokat nem lehetett megnyitni. Tibetben pedig a többi nyugati honlapot sem. Mintegy ötven kínai állampolgárt eltávolítottak a fővárosból, amiért nyugati tudósítókkal akartak találkozni, ötven Tibet-párti tiltakozót pedig letartóztattak.

Most, hogy az olimpiának vége, s az újságíróhad hazatért, a nagyobb szabadságra vágyó kínaiak még ekkora védelemre sem számíthatnak, s legfeljebb a diplomatáktól remélhetnek oltalmat. Ménard szerint ez a védelem Sarkozy elnök magatartásából ítélve nem lesz túl hatékony.

Az emberjogi mozgalmak Nyugaton még csak fel-fel tudták hívni a figyelmet a szabadságjogok korlátozására, de Kínában erre semmi esélyük sem volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot ezek a dolgok a legkevésbé sem érdekelték, csak tessék-lássék foglalkozott az emberi jogok ügyével. Sőt, a játékok végével kifejezett hazugságra ragadtatta magát, amikor szóvivője útján úgy nyilatkozott, hogy a szabadságjogok területén új korszak nyílt Kínában.

Ménard azt javasolja, hogy a jövőben ne lehessen a mostanihoz hasonló, zavaros feltételek mellett odaítélni a rendezés jogát. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság sok területen, például a biztonság, a környezetvédelem, a technikai és az anyagi feltételek terén nagyon is konkrét feltételeket támaszt. Ideje lenne, hogy az emberi jogok minimumát is előírja azoknak az országoknak, amelyek olimpiát akarnak rendezni.