A bicikliláncokkal, Molotov-koktélokkal felszerelkezett ellentüntetők a felvonulást biztosító rendőröket is gyalázzák, mert azok a munkájukat végzik. Maga Martin Luther King mondta, hogy soha, a volt rabszolgatartó délen, Alabamában, Mississippiben sem tapasztalt akkora gyűlöletet a feketékkel szemben, mint Chicagóban, a hatvanas évek talán leginkább szegregált amerikai nagyvárosában.

Dr. King napra pontosan negyvenöt éve mondta el Washingtonban híres beszédét: "Van egy álmom." Az évfordulón fogadta el az első afroamerikai a két nagy párt egyikének felkérését az elnökjelöltségre. Barack Obama nem ezüstkanállal a szájában született, mint például az Egyesült Államok jelenlegi elnöke. "Fekete vagyok egy vicces névvel" - írja magáról Álmok apámtól című könyvében. Mindkettő korai alapélménye. Röhög az osztály, mint Karinthynál, amikor megmondja, hogy hívják. Amikor a tanárnő az amerikaiakra jellemző pozitív hozzáállással megkérdezi, vajon tudja-e, hogy kenyai apja melyik törzsből származik, van, aki a majom hangját utánozza.

Obama néhány éve éppen Chicago állama, Illinois szenátora. Politikai előmenetelét a meteor sebességéhez hasonlítják. Nyolc éve, ugyanilyen konvención, amely Al Gore-t választotta meg, egyszerű küldött volt, akinek nem fogadták el a reptéren a hitelkártyáját az autóbérléshez. Négy éve, John Kerry elnökjelöltségekor már felkért szónok, országos ismertséget szerez.

Az amerikai politika hirtelenjében zárkózott fel egy amúgy kényszerítő erejű társadalmi realitáshoz. Az afroamerikaiak 40 milliós tömege tudatos választói csoport, amely eddig szomjazta a méltó képviseletet. Dr. King és a radikális Malcolm X (mindkettőjüket meggyilkolták) még kétségbeesetten küzdött az egyenjogúságért. A későbbi zászlóvivő, Jesse Jackson tiszteletes megnyilvánulásaiból sütött a frusztráció. Obama, a Harvard alkotmányjogász professzora - akár eljut a Fehér Házig, akár nem - teljes eleganciával tetézi be egy 40 milliós közösség emancipációját. Ha fel is zúdulnak a feministák, nagyobb áttörés ez, mint Clinton szenátor, az első női elnökjelölt megválasztása lett volna. Az amerikai nő csak 77 százalékát keresi férfi munkatársa bérének, de nem lökték le járműről, nem zárták kvázi-gettóba, nem tiltották ki boltból, nem volt rabszolga. Csak akkor, ha fekete is volt. Obama célba érése száz százalékban igazolja az Amerikában vasszigorral erőltetett "politikai korrektséget", annak dacára is, hogy naponta találkozni bornírt gyakorlati alkalmazásával. Másképp ugyanis nem megy.