A pénzvilág, az üzleti élet egykori elitjének egy jelentős csoportja találkozott csütörtökön a brókerperben Fővárosi Bíróságon. Évekkel ezelőtt aligha gondolták volna, hogy vádlottként kell majd tárgyalniuk ígéretes tranzakciókról.

Kilencvenkét tárgyalási nap, 150 ezer oldalnyi iratanyaggal a hátuk mögött a vádlottak tegnap az elsőfokú ítélet kihirdetésére jöttek a bíróságra.

Nem lehetett különösebb érzelmeket, szorongást látni az arcokon, amikor Varga Zoltán bíró kihirdette az elsőfokú ítéletet. A huszonnégyből hét vádlott letöltendő szabadságvesztést kapott. A legtöbbet Kulcsár Attila, az ügy elsőrendű vádlottja, akit 8 év börtönre ítéltek sikkasztás és okirat-hamisítás miatt, s emellett 230 millió forint vagyonelkobzást is kapott. Az exbróker, aki újsághirdetés útján került a K & H bankhoz, megfelelő végzettség, sőt, érettségi nélkül rövid idő alatt nagy karriert futott be. Üzletág-igazgató lett a bank brókercégénél. E pozíciójából szervezte a pénzmozgatást. A cégnél elhelyezett összegeket - gyakran állami vállalatok, az ítélet szerint többnyire szabálytalanul rendelkezésre bocsátott pénzeit - tőzsdén forgatta, segítségükkel vállalatokat szerzett meg, s ameddig jól keverte a lapokat, mindebből nagyon nagy hasznot húzott, illetve adott tovább másoknak. Azok, akiket elítéltek vagy a megforgatott pénz jogtalan rendelkezésre bocsátásában, vagy az akció leplezésében, hasznának tisztára mosásában találtattak bűnösnek.

Végül huszonnégyen kerültek a vádlottak padjára. Közülük heten kaptak letöltendő szabadságvesztést; ígyKerék Csaba,

a Britton Kft. egykori vezetője,Bitvai Miklós,

az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója,Garamszegi Gábor,

a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese,El Abed Hassan

pénzváltó,Bende Péter,

valamintSchönthal Henrik

üzletember. Nyolcan felfüggesztett szabadságvesztést, négyen pénzbüntetést kaptak - 75 ezertől 450 ezer forintig terjedő összegben - három vádlottat pedig büntetés kiszabása nélkül próbára bocsátottak.Rejtő E. Tibort

ésDunai Györgyöt

pedig felmentette a bíróság a vádak alól.

Évek - letöltendő és felfüggesztett büntetések -, több tíz illetve százmilliós vagyonelkobzások. Összesen mintegy 1,7 milliárd forint. No és fegyelmezett arcok. Órákon át. A bíróság pedig sorolta, hogy ki mit csinált illetve nem csinált, s mindezt első fokon miként "honorálták".

Nem mindennapi ügy, nem mindennapi indoklás. A bíró előrebocsátotta, hogy most csak röviden érvvel - ez is több órán át tartott - mert a teljes ismertetés több napot venne igénybe.

A szóbeli indoklás elején a bíró kitért Kulcsár szavahihetőségére, s arra, hogy a sokak által vitatott, videora rögzített ügyészi kihallgatás anyagában nem talált olyan törvénysértő momentumot, ami miatt azt ki kellene zárni a bizonyítékok köréből. A bizonyítékok pedig nemcsak Kulcsár vallomásából állnak -, szemben azzal, amit több védő állított.

- Kulcsár hihetetlen módon robbant a pénz világába - fogalmazott a bíró. Ahogy a végzettségét, úgy mást sem firtattak - tűnt ki az indoklásból - hiszen korábban háromszor is volt már büntetve. Igyekvő ember volt, szakmailag is képezte magát, s emellett tehetséges is volt. Kerék Csabával egy kávéházban ismerkedett meg - hangzott el az indoklásban, s vele állapodtak meg abban, hogy Kerék biztosítja a szakmai hátteret, míg Kulcsár a pénzt.

Mindeközben Kulcsárból gyorsan kiemelt bankár lett, "megtanulta ő ezt a szakmát". A vádbeli időben Budapesten elterjedt, hogy Kulcsár a megszokott hozam többszörösét ígéri. Így a fiatalembernek kétszeresen kellett helyt állnia; az ígért magas hozamokat akkor is ki kellett termelnie, amikor rossz üzletet kötött. Ezért elemi érdeke volt, hogy minél nagyobb tőkére tegyen szert. A spirál beindult: Kulcsárnak már milliárdos összegekre volt szüksége, hogy működjön ez a rendszer.

A bíróság elutasította Kerék azon védekezését, hogy ő nem foglalkozott a pénz eredetével. Azt pedig, hogy a pénzügyi műveletekkel egy ponton túl minden rendben volt, a bíró úgy kommentálta: éppen az a pénzmosás lényege, hogy a bűnös eredetű pénz mozgása egy idő után szabályossá válik.

Az ugyancsak letöltendő szabadságvesztére ítélt Schöntalnak azt rótta fel a bíróság, hogy két céget bocsátott Kulcsár rendelkezésére a műveletek lebonyolításához.

Ami a felmentett Rejtő E. Tibort illeti, a bíró azt mondta: a vád abból indult ki, hogy a bankvezér és Kulcsár között furcsa kapcsolat volt, így például Kulcsár Tibikémnek hívta a megközelíthetetlent elnök-vezérigazgatót. A bíró szerint lehet furcsának minősíteni a kapcsolatukat, de az nem nyert bizonyítást, hogy Rejtő bűncselekményt követett volna el. Kulcsár rá nem is tett terhelő vallomást.

Tett ellenben Forró Tamás újságíróra - akit felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 millió forintos vagyonelkobzásra ítéltek -, mert védekezését nem fogadta el a bíróság. Forró azt mondta, Kulcsár azért adott neki 30 millió forintot, mert különböző műtárgyakat értékesített. Ez az ár volt, és nem valamiféle haszon. A bíró szerint elképzelhető hogy történt műtárgy értékesítés, de a két dolgot külön kell választani.

A bíró elmondta azt is, hogy két ügy miatt omlott össze a Kulcsár által működtetett pénzügyi mechanizmus. Az egyik a Pannonplast általuk tervezett felvásárlásával kapcsolatos PSZÁF-vizsgálat, a másik pedig, hogy az Állami Autópálya-kezelő váratlanul visszakérte a pénzét.

Kulcsár Attila az elsőfokú ítélet kihirdetése után bilincsben távozott, mert a bíróság - helyt adva az ügyészi indítványnak - szökés, elrejtőzés veszélyére hivatkozva előzetes letartóztatásba helyezte. (Kulcsár korábban már Bécsben rejtőzködött az eljárás elől.) Az ügyész a többi letöltendő szabadságvesztésre ítélt vádlott letartóztatását is kérte, de azt a bíró nem látta indokoltnak. Ugyanakkor lakhelyelhagyási tilalom mellett döntött a bíróság Kerék, Bitvai, Garamszegi, Schönthal és Bende esetében. Rejtő és El Abed Hassan vonatkozásában megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat.

Az, hogy ebben az ügyben kinek s mekkora kára keletkezett, még nem tudni. A bíróság ezt most nem összesítette, mert a bűncselekmények elbírálásához nem volt rá szükség. A K & H polgári jogi igényének elbírálását - azaz kárának megtérítését - is másik eljárásra utasította, mert ez meghaladta volna a büntetőper kereteit. (A bank azon az alapon kéri kára megtérítését, hogy a cégek képviselői Kulcsárral összejátszva tudatosan jogellenes akciókban vettek részt, amelyek végül kárt okoztak a pénzintézetnek.)

A tegnapi bírói döntés a két próbára bocsátott vádlott ügyében jogerőre emelkedett, a többiek esetében a várható fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik az eljárás.

Kulcsárt a letartóztatását elrendelő bírói intézkedésre nem reagált, ahogyan semmire sem. Ügyvédje fellebbezett az intézkedés ellen.