"Nagyon elképzelhető", hogy az Egyesült Államok katonai segítséget is ad Grúziának a közeljövőben. Grúziának megvan a joga, hogy bármilyen segítséget kapjon az Egyesült Államoktól. A segélyekkel jelenleg az USA nem nyújt katonai segítséget az országnak, de az sem tartozna másra, ha adna ilyen jellegű támogatást - mondta Matthew J. Bryza egy videokonferencián.

Az MTI azon kérdésére, hogy az Egyesült Államok képes lenne-e egy harmadik háborút is finanszírozni - Grúziában - az afganisztáni és az iraki jelenlét mellett, Matthew J. Bryza azt mondta: az Egyesült Államok fenntartja a magának a jogot, hogy segítsen a grúz hadsereg megerősítésében, hogy az részt vehessen szövetségesi küldetésekben.

A külügyi államtitkár-helyettes azonban hozzátette: nem kell attól tartani, hogy újabb katonai konfliktus alakul ki a térségben. Nem lehet második hidegháborúról beszélni a grúz helyzettel összefüggésben, hogy kialakul-e ilyen, az Oroszországon múlik - tette hozzá.

Matthew J. Bryza értékelése szerint az orosz beavatkozás az első, európai állam elleni támadás 1968 óta. Ez elfogadhatatlan a 21. században - húzta alá.

A háborút az oroszok kezdték a bevonulással, de Grúzia is hibázott a dél-oszét főváros elleni támadás elindításával. Az orosz véleménnyel szemben Washington nem bátorította Tbiliszit a támadásra, épp ellenkezőleg: óva intette a grúz vezetést a katonai erő alkalmazásától - emelte ki a politikus.

A diplomata az energetikai kérdésekkel kapcsolatban azt mondta, nem kell azzal számolni, hogy Oroszország válaszul korlátozza az európai energiaszállításokat. Szerinte a Nabucco-projekt sem került veszélybe a kaukázusi konfliktus miatt.

A fejlemények miatt pedig most nincs itt az ideje Déli Áramlatról tárgyalni. A projektben részt vevő országoknak azonban maguknak kell eldönteniük, hogy folytatják-e az egyeztetést Oroszországgal - tette hozzá az MTI-nek adott válaszában.

Arra a kérdésre, hogy a mi a különbség a Koszovóban történtek, valamint Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése között, Matthew J. Bryza azt mondta: az ENSZ 1244-es határozata kimondta, hogy Koszovóban egy egyedülálló folyamat ment végbe, ehhez hasonló egységes véleménye nem volt a közösségnek Dél-Oszétiával és Abháziával kapcsolatban.

A kaukázusi konfliktus augusztus 7-én kezdődött, amikor az orosz csapatok a Dél-Oszétia elleni grúz offenzívára válaszul betörtek Grúzia területére. A néhány napos heves harcokat tűzszünet követte, az orosz csapatok egy része azonban Grúziában maradt.

A konfliktus újabb fejleményeként Dmitrij Medvegyev elnök kedden bejelentette, hogy Oroszország elismeri Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét.

Az Európai Unió soros elnöksége elítélte a lépést, az Európai Bizottság szerint a moszkvai döntés kihathat az EU-orosz kapcsolatokra. A NATO és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elítélte Abházia és Dél-Oszétia elismerését. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szintén "sajnálatosnak" minősítette Moszkva lépését, és közölte: Washington az ENSZ-ben meg fog vétózni minden kísérletet, ami e területek státusának megváltoztatására irányul.

Göncz Kinga külügyminiszter az MTI-nek azt hangsúlyozta, hogy Magyarország sem ismeri el Abháziát és Dél-Oszétiát, továbbra is elkötelezett Grúzia területi épsége és szuverenitása mellett.

(MTI)