Putyin szerint Amerikából provokálták ki a grúziai viszályt

Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a CNN amerikai hírtelevíziónak csütörtökön azt mondta: feltételezése szerint "valaki az Egyesült Államokból provokálta ki a konfliktust Grúziában". A Fehér Ház ésszerűtlennek nevezve visszautasította a feltételezést.

Vlagyimir Putyin szerint a viszály jól jött egy jelöltnek az amerikai elnökválasztási folyamatban, ezért történt a provokáció. "Felmerül a feltételezés, hogy valaki az Egyesült Államokban szándékosan idézte elő ezt a konfliktust a feszültség fokozása céljából és azért, hogy versenyelőnybe hozza az amerikai elnökségért harcoló jelöltek egyikét" - fogalmazott az orosz miniszterelnök.

A Fehér Ház szóvivője szerint "észszerűtlennek" és "nyilvánvalóan hamisak" ezek a vádak.

Dél-Oszétiában továbbra is feszült a helyzet, a grúz fegyveres erők mindent elkövetnek harcképességük helyreállítása érdekében, s e munkában külföldi államok is részt vesznek - mondta az orosz vezérkari főnök helyettese.

Anatolij Nogovicin tábornok szerint a grúz hadsereg tűzszerészeinek felkészítésében egy brit nem kormányzati szervezet vesz részt, a szárazföldi erők irányítási rendszeréhez ukrán szakemberek nyújtanak segítséget, és egy szétvert grúz különleges egység állásában amerikai útlevelet találtak.

Az orosz Fekete-tengeri flotta hajói azért vannak és maradnak Abházia partjainál, hogy garantálják a köztársaság partjainak biztonságát, tekintettel arra, hogy a Fekete-tengeren külföldi hajók jelentek meg - mondta.

Abházia és Dél-Oszétia "illegális elismerésével" Dmitrij Medvegyev orosz elnök világossá tette, hogy Moszkva célja Európa térképének átrajzolása, erő alkalmazásával - írta a Financial Timesban megjelent cikkében Miheil Szaakasvili.

A grúz államfő azt írta: Moszkva dél-oszétiai állampolgárainak védelmére hivatkozva hajtotta végre grúziai invázióját. Ám ez olyan ürügy, amelyet Oroszország már öt éve készít elő cinikus módon, törvénysértő eljárással útleveleket osztogatva Dél-Oszétiában és Abháziában, "így állítva elő" azokat az orosz állampolgárokat, akiket meg kell védeni.

Sürgős cselekvésre biztatta az ENSZ Biztonság Tanácsát a kaukázusi válság ügyében a grúz külügyminiszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) állandó tanácsában elmondott beszédében. Eka Tkeselasvili hasonló felhívást intézett az ötvenhat országot átfogó szervezet tagállamaihoz is, megjegyezve, hogy a BT jelenleg "tehetetlennek tűnik".

Közlése szerint az orosz csapatok bevonulása után Dél-Oszétiából elüldözték az ott élő grúzokat. A tisztogatási folyamat lankadatlanul zajlik az oroszok által létesített ütközőzónában - állította. Később, újságíróknak nyilatkozva az orosz egységeket vádolta azzal, hogy félkatonai erők segítségével végrehajtották az "etnikai tisztogatást".

Az Európai Unió szankciókat és egyéb intézkedéseket fontolgat Oroszország ellen amiatt, hogy Moszkva elismerte két szakadár grúziai terület függetlenségét - közölte hírügynökségi jelentések szerint a soros EU-elnök Franciaország külügyminisztere.

Bernard Kouchner később úgy árnyalta nyilatkozatát: egyes tagállamok szankciókat fontolgatnak, de a soros elnök Franciaország nincs közöttük. Ez volna az első eset, hogy Párizs felveti büntető intézkedések lehetőségét a mostani válságban.

Kouchner részleteket nem közölt, s arra hivatkozott, hogy nem akar a válság miatt jövő hétfőre összehívott rendkívüli EU-csúcsértekezlet elébe vágni.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet tagállamai támogatják "azt az aktív szerepet, amelyet Oroszország játszik a (kaukázusi) térség békéjének és együttműködésének előmozdításában" - áll a szervezet dusanbei csúcstalálkozójáról kiadott közös nyilatkozatban.

"Biztosra veszem, hogy ennek az egységes álláspontnak nagy nemzetközi visszhangja lesz, és remélem meghallják üzenetét azok is, akik megpróbálják fehérre festeni a feketét, igazolni akarják ezt az agressziót" - értékelte a nyilatkozatot Dmitrij Medvegyev orosz elnök a tádzsik fővárosban az orosz beavatkozást elítélő nyugati véleményekre utalva. Az államfő köszönetet mondott a csúcstalálkozó többi részvevőjének, hogy "megértették és tárgyilagosan értékelték Oroszország béketeremtő erőfeszítéseit".

A sanghaji hatok közös nyilatkozata elítéli az erőszak alkalmazását, és követeli minden ország területi épségének tiszteletben tartását. Sürgeti a grúziai konfliktusban érintett erőket, hogy békésen, párbeszéd útján oldják meg vitáikat. Egyes nyugati megfigyelők - Medvegyev megítélésével éles ellentétben - úgy értelmezik e kitételeket, hogy a többi öt tagállam elítélte Oroszország grúziai akcióját.

Miheil Szaakasvili elhamarkodottan cselekedett, amikor parancsot adott Dél-Oszétia megtámadására, pedig előre figyelmeztettük a veszélyre - állítja a cseh külügyminiszter. "A grúz elnök elhamarkodottan cselekedett, és romlásba vitte saját országát. Határozottan felhívtuk a figyelmét arra, hogy ne üljön fel a(z orosz) provokációnak, s őrizze meg országában a nyugalmat. Sajnos úgy reagált, ahogy" - fejtette ki Karel Schwarzenberg a Mladá Fronta Dnes című lapban közölt interjújában.

Az Európa Tanács (ET) elnöki bizottságának és az Európai Parlament (EP) elnökségének brüsszeli tanácskozása hozzájárulhat ahhoz, hogy Európa egységesen lépjen fel Grúzia területi épségének védelme érdekében - nyilatkozott az MTI-nek Brüsszelben Eörsi Mátyás.

A liberális országgyűlési képviselő az ET grúziai jelentéstevőjeként vett részt a csütörtöki megbeszélésen. Mint elmondta, a két testület hasonlóképpen ítéli meg az ügyet: "teljesen függetlenül attól, hogy ki milyen hibát követett el, nem lehet semmilyen alkotmányos indok arra, amit Oroszország művelt, sem abban a tekintetben, hogy katonailag lerohanta Grúziát, sem pedig abban, hogy elismerte a két szakadár területet" - fogalmazott Eörsi.(MTI)

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.