Öt év börtönt és 177 millió forint vagyonelkobzást kapott bűnsegédként elkövetett sikkasztás és pénzmosás miatt Kerék Csaba, a Britton Kft. egykori vezetője, továbbá sikkasztás miatt három év börtönt és 150 millió forint vagyonelkobzást kapott Bitvai Miklós, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatója, Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese pedig három év börtönt és 58 millió forintos vagyonelkobzást kapott szintén sikkasztás miatt.

Az ügyész Kulcsár mellett további öt, első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott letartóztatására tett indítványt az ítélethirdetés után, ám Kerék Csaba, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Schönthal Henrik és Bende Péter esetében a bíróság lakhelyelhagyási tilalom mellett döntött. Ugyanakkor Rejtő E. Tibornál és El Abed Hassannál megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat.

Schönthal Henrik üzletembert pénzmosás és sikkasztás miatt négy év börtönnel és 626 millió forint vagyonelkobzással sújtotta első fokon a Fővárosi Bíróság, amely ugyanakkor felmentette a bűnsegédként elkövetett sikkasztás vádja alól Rejtő E. Tibort, a K & H Bank egykori elnök-vezérigazgatóját.

Forró Tamás újságírót sikkasztás miatt másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 millió forintos vagyonelkobzásra ítélte a bíróság.

A Kulcsár-ügy elsőfokú ítéletében a 24 vádlott közül heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - Kulcsár Attila, Kerék Csaba, El Abed Hassan pénzváltó, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Bende Péter és Schönthal Henrik - összesen 26 év nyolc hónapot. Vagyonelkobzással nyolc embert sújtottak, összesen mintegy 1,7 milliárd forint értékben.

Tucatnyian kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, néhányan pénzbüntetést, illetve próbára bocsátást, két vádlottat, Rejtő E. Tibort és Dunai Györgyöt pedig felmentette a bíróság a vádak alól.

Indoklás:

A szóbeli indoklás első felében a bíró arról beszélt: a vádbeli időszakban Budapesten elterjedt, hogy Kulcsár a megszokott hozam többszörösét ígéri.

Kulcsárnak milliárdos nagyságrendben volt szüksége pénzre, hogy "működjön a rendszer", s a hiányokat visszapótolja. Kulcsárnak kétszeresen kellett helyt állnia, az elsikkasztott pénzt és az ígért magas hozamokat is ki kellett termelnie, ezért elemi érdeke volt, hogy minél nagyobb tőkére tegyen szert. A bíró a korábbi tárgyalásokon meghallgatott szakértők véleménye alapján Kulcsár Attiláról megjegyezte: "megtanulta ő ezt a szakmát".

Az elsőfokú bíróság nem számolta ki a bűncselekményekkel okozott kár pontos összegét, és a K & H Bank polgári jogi igényét is másik eljárásra utasította, mert ez meghaladta volna a büntetőper kereteit, és erre nem is volt szükség a bűncselekmények elbírálásához.

Kerék Csabával kapcsolatban a bíró megjegyezte, ő biztosította a pénzügyi műveletekhez szükséges szakmaiságot, míg Kulcsár volt a "pénzgyűjtő". A bíróság elutasította Kerék Csabának azt a védekezését, hogy ő nem foglalkozott a pénz eredetével. Azt pedig, hogy a pénzügyi műveletekkel egy ponton túl "minden rendben volt", a bíró úgy kommentálta: éppen az a pénzmosás lényege, hogy a bűnös eredetű pénz mozgása pénz egy idő után szabályossá válik.

Rejtő E. Tibor és Kulcsár Attila kapcsolatát a bíró szerint is lehet furcsának minősíteni, nagyon bizalmas viszonyban voltak, de az nem nyert bizonyítást, hogy a bankvezér bűncselekményt követett volna el. Kulcsár Attila rá nem tett terhelő vallomást.

A sikkasztás miatt másfél év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre és 30 milliós vagyonelkobzásra ítélt Forró Tamás újságíróval összefüggésben a bíró szóbeli indoklásában arról beszélt, hogy a vádlott védekezésével szemben Kulcsár terhelő vallomását fogadta el. Forró védekezése szerint 30 millió forintot adott neki Kulcsár műtárgyakért, ám a bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádbeli 30 milliónál nagyságrendekkel kevesebb a műtárgyak ellenértékeként átadott pénz.

Az eljárás megindulása után évekkel az Egyesült Államokból hazatért Schönthal Henrikről szólva a bíró kifejtette: két céget bocsátott Kulcsár rendelkezésére, melyek a Kerék Csaba által irányított Brittonhoz hasonló szerepet töltöttek be.

A bíró elmondta azt is, hogy két ügy volt, ami miatt összeomlott a Kulcsár által működtetett pénzügyi mechanizmus. Az egyik a Pannonplast felvásárlásával kapcsolatos vizsgálat, a másik pedig, hogy az Állami Autópályakezelő visszakérte befektetett pénzét.

A bíró a büntetőper méreteit, bonyolultságát érzékeltetve a szóbeli indoklás során elmondta, hogy az ügy iratai összesen mintegy 150 ezer oldalt tesznek ki, ebből Kulcsár Attila vallomása 600, az írásba foglalt elsőfokú ítélet pedig mintegy 800 oldal. Az elsőfokú büntetőperben 92 tárgyalási napot tartottak, amelyen hozzávetőleg 200 tanút hallgattak meg. 

Amennyiben első fokon nem emelkedik jogerőre a Kulcsár-ügyben az ítélet, várhatóan a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik majd másodfokon. 

Kulcsár Attila bilincsben

Kulcsár Attilát az elsőfokú ítélet kihirdetését követően  újra előzetes letartóztatásba helyezte a Fővárosi Bíróság, tekintettel arra, hogy a nem jogerősen kiszabott nyolcéves szabadságvesztés miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye.

Kulcsár Attilát évekkel ezelőtt, a nyomozás során egyszer már letartóztatták, de még a nyomozás alatt szabadlábra is helyezték, összefüggésben beismerő, feltáró jellegű vallomásával. Az előzetes letartóztatásról szóló határozat nem jogerős, mert Kulcsár védője fellebbezett ellene, de azonnal végrehajtható. Kulcsár Attila bilincsben távozott a tárgyalóteremből.Az ügyész Kulcsár mellett további öt, első fokon végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott letartóztatására tett indítványt az ítélethirdetés után, ám Kerék Csaba, Bitvai Miklós, Garamszegi Gábor, Schönthal Henrik és Bende Péter esetében a bíróság a lakhelyelhagyási tilalom mellett döntött. Ugyanakkor Rejtő E. Tibornál és El Abed Hassannál megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat.

Korábban: vádbeszéd, védőbeszéd

Korábban vádbeszédében az ügyész tucatnyi vádlottra kért letöltendő szabadságvesztést és összesen több mint 2,3 milliárdos vagyonelkobzást.

Letöltendő szabadságvesztést kért az ügyész többek között Kulcsár Attilának, Kerék Csabának, a Britton cégcsoport volt magyarországi vezetőjének, Rejtő E. Tibornak, a K and H Bank volt vezérigazgatójának, Garamszegi Gábornak, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének, Bitvai Miklósnak, az Állami Autópálya-kezelő volt vezérigazgatójának és Forró Tamás újságírónak.

Kulcsár Attila ügyvédje korábban védőbeszédében azt kérte, hogy a bíróság védence esetében a vádbeli minősített sikkasztás 5-10 évig terjedő büntetési tétele helyett a büntető törvénykönyv enyhítő szakaszának megfelelően csupán a 2-8 évig terjedő büntetési tételt alkalmazza. Továbbá tekintsen el a vagyonelkobzástól, miután Kulcsár teljes vagyona zár alatt van a polgári jogi igények kielégítésére.

Az eljárás során Kulcsár Attila magát és társait is terhelő vallomásokat tett, amelyek szerint akkor, amikor a K and H Equities brókercégnél dolgozott, egyik vádlott-társa bírta rá arra, hogy az ügyfelek pénzét tudtuk és beleegyezésük nélkül felhasználják. Kulcsár vádlott-társai javarészt tagadták bűnösségüket, védőik pedig felmentést kértek.

Az ügyészség nyolcmilliárd forintot meghaladó kárról beszélt az egyik korábbi tárgyaláson, a K and H Equities sértetti képviselője is ekkora polgári jogi igényt tartott fenn. A különböző eljárások adatai szerint jogerős ítéletek és peren kívüli egyezségek során eddig 11 milliárdot fizettek ki a brókerbotrányban, 32 milliárdnyi követelés jelenleg is függőben van, az összes veszteség megközelítheti a 46 milliárdot.