Eddig a bizonytalan, viszonylag nehezen kalkulálható bevételek közé tartoztak a költségvetésben a gazdaságfehéredésből befolyó forintok. A kormány új, elvileg a következő négy évre szóló adóprogramjának alapját viszont már ezek a bevételek alkotnák. Gyurcsány Ferenc tegnap nyilvánosságra hozta: négy év alatt, fokozatosan ezermilliárd forint nagyságrendű adócsökkentést tervez a szocialista kabinet. A mai, a nemzeti össztermék 50 százaléka felett lévő adócentralizáció 43-45 százalékosra apadna. Ezen felül - ha komolyan vehetőek a gazdaságfehérítéssel kapcsolatos ambiciózus tervek - vélhetőleg az eddiginél jóval nagyobb szigor jöhet az adóellenőrzésekben és egyes adószabályokban. Magyarán: kevesebb lehet a kiskapu és nagyobb az adócsalók büntetése. 

Azzal együtt, hogy a miniszterelnök által bemutatott intézkedések iránya nagyjából megegyezik azzal, amit a gazdasági szereplők, szakértők is kijelöltek, a terv első nekifutásra is több sebből vérzik. Eleve kétséges, hogy meglesz-e rá a pénz. Azt a kormányfő sem vitatja, hogy a fehéredési bevétel az nem egy biztosan kalkulálható összeg - eddig nem is terveztek ilyesmit a költségvetésekbe. Tavaly 80-100 milliárd forint ilyen bevételt mutatott ki a Pénzügyminisztérium, 2009-re egyelőre 50 milliárdot várnak - Gyurcsány Ferenc közlése szerint. Így eddig legfeljebb, mint az adótervek egyik forrásaként szerepelhettek ezek a pénzek. A mozgástér javát a költségvetési kiadások csökkentésében, az áfa vagy más adók növelésében keresték. Ez a mostani program így egyértelmű üzenet: nem lesz érdemi kiadáscsökkentés, sem a szociális, jóléti, sem az államigazgatási költések terén. Pedig, a pénzügyi és adózási szakértők zöme nemcsak a közel ezermilliárdos adócsökkentés mellett állt ki, hanem az állami kiadások legalább hasonló mértékű apasztásának szükségességét is kifejtette. A bevételek bizonytalansága okozta nehézséget úgy hidalná át a kormány, hogy minden évben újra nyitná az adózási, adócsökkentési fejezetet, és a következő évi intézkedéseket az akkor várható mozgástérhez szabná. Az intézkedések forrását egy külön költségvetési tartalékalapba különítené el a kormány, ami vélhetőleg a büdzsé egyensúlyi tartalékán felül értendő.

2009: oda-vissza

A jövő évi adócsökkentési csomagot 300 milliárd forintosnak mondta a kormányfő, valójában 260 milliárdnyi csökkentésről van szó, amiből 115 milliárd forintot az adóterhek növeléséből teremtenének elő. (Kiadáscsökkentés csak 65 milliárdnyi lesz, a szükséges többi forrást a tartalékok zárolása jelenti.) Tehernövekedést jelent egy kiskapu bezárása: megszűnne az útelszámolás intézménye. Ez a lehetőség a céges autókhoz vagy a vállalkozás tagjainak autóihoz kötődik: a valóságosan vagy papíron megtett kilométerek után az APEH által rögzített benzin-, illetve gázolajár alapján lehet kalkulálni a költségeket. Ehhez nem kell benzinszámla, így a kisebb-nagyobb vállalkozások viszonylag széles körében volt ez az elmúlt években az "adótervezés" hatékony eszköze.

Tíz-tíz százalékponttal emelkedne dohánytermékek és az alkoholos termékek - pontosabban az üzemanyagon kívül minden jövedéki termék - jövedéki adója. Háromszorosára nőne a rehabilitációs hozzájárulás: ezt a húsz fő fölött foglalkoztató cégeknek akkor kell fizetni, ha minden húszadik dolgozójuk nem csökkent munkaképességű. A kormányfő szerint a jelentős mértékű hozzájárulás valóban ráveszi majd a cégeket, hogy csökkent munkaképességű embereket is felvegyenek dolgozni. Ezen felül 11 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulást kell majd fizetni a természetbeni juttatások (például az adómentes étkezési jegyek) után.

Az adócsökkentési program törzsét egy tíz százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentés adja. A mai 32-ről 22 százalékra apadna a járulék - középtávon. Jövőre csak öt százalékpontot kíván engedni a kormány, mégpedig havi 140 ezer forintig, azt is csak áprilistól. Ennél magasabb fizetés esetén is járna a csökkentés, 140 ezer forintig - vagyis ez esetben kétkulcsos járulékról lenne szó. További járulékcsökkentés 2010-ben lenne esedékes, két százalékpont, majd ezt követően gondolkozna el a kormány azon, hogy futja-e a 140 ezres határ megszüntetésére.

A személyi jövedelemadónál középtávon megszűnne az adójóváírás, helyette belépne a nulla kulcs: havi 62 500 forintig ezen túl sem kellene jövedelemadót fizetni - akkor már az egyéni vállalkozóknak sem. Hosszabb távon 3 millió forintra növekedne a sávhatár. Jövőre azonban csak 2 millióra, és még maradna az adójóváírás intézménye is.

A nulla kulcs bevezetése az alacsonyabb fizetési kategóriák esetében célozza a bérek kifehérítését, illetve a munkáltatói terhek csökkentését, a sávhatár emelése a havi 142 ezres bruttó bér felett jelent könynyítést. Jövőre pontosan 4500 forintot havonta. Kérdés, hogy ez az öszszeg elegendő érv-e amellett, hogy a magánszemély is akarja a magasabb, vagy egyáltalán akarja a bejelentett bért. Az szja-sávhatár emelése a növekvő bérek és infláció miatt egyébként is általános gyakorlat minden évben - igaz, a 2008-as adótörvényekből épp kimaradt, vagyis ezt gyakorlatilag csak pótolná a 2009-es adócsomag.

A járulékcsökkentés és a sávhatár emelésének együttes hatásaként jövőre közel hétezer forinttal csökkenhet a munkáltatók bérköltsége a 140 ezres és annál magasabb bérű munkavállalók esetében, az alkalmazottak nettó bére az szja valorizációja miatt pedig 4500 forinttal emelkedhet. Hosszabb távon a kormány számításai szerint 100 forint bérköltségből 2012-ben 42,5 forintot kellene befizetni az államnak, míg most 54 forintot kell.

Cégek kedvezmények nélkül

Az adóprogram a cégeknek, vállalkozásoknak az alacsonyabb járulékokon túl azonban nem ad sok tehercsökkentést. Megszűnne ugyan a cégek - a magánszemélyek - különadója jövőre, ám a mainál nagyobb terhelést jelentene a társasági adó. Ennek mértékét 16-ról 18 százalékra emelnék, és jelentősen megkurtítanák az igénybe vehető kedvezményeket, mentességeket.

Gyakorlatilag csak a gyorsított amortizáció maradna meg, úgy tudjuk, a fejlesztési adókedvezményt is megvonnák a cégektől. (A különadó bevezetésekor az Audi "közbenjárására" ez megmaradt). A kormányfő szerint mindössze 25 milliárd forinttal fizetnének kevesebb nyereségadót a cégek jövőre, mint most egybevéve a társasági és a különadót. Az idei 700 milliárdnyi fizetnivaló így mindössze 3,5 százalékkal csökken.

Némi változásra a kisadók terén van még lehetőség: ugyan döntés még nincs róla, de elképzelhető ezek megszüntetése, az összevonással többé nem kísérleteznének - derült ki tegnap Gyurcsány Ferenc szavaiból. Hozzátette: az evához és az ekhóhoz sem szeretnének hozzányúlni, így a sok vitát kavart átalányadózási formák úgy tűnik, egyelőre megmaradnak.

Probléma közép- és hosszú távon azonban nem ezzel, hanem a helyi iparűzési adóval lesz/lehet. A közel 500 milliárdot hozó adót ugyanis gyakorlatilag már mindenki elutálta, kifejezetten hátrányos a külföldi befektetők szemében. Nagyságrendje és az önkormányzati finanszírozás problémái miatt azonban senki nem mer hozzányúlni - így a következő években a szocialista kormány sem tenné ezt.

Újabb amnesztiatervek

Azt nem tudni, lesz-e valami a szocialisták által korábban feltételekkel és elvi síkon támogatott adóamnesztiából. A kormányfő tegnap két, számára elképzelhető irányt vázolt. Az amnesztia (a korábban "elcsalt" adó megfizetésének teljes vagy részleges elengedése) működhet azoknál a kisvállalkozóknál, akik ígéretet tesznek a törvényszerű adózásra (bejelentik alkalmazottaikat, rendesen számláznak). Esetükben felvethető, hogy ne vegzálja őket az APEH a múlt miatt és a jövőben is csak fokozatosan kelljen "hozzászokni" a normál járulékfizetéshez. A másik verzió a külföldön tartott pénzek hazacsábítására vonatkozik. (Erről 2006 nyarán készült tervezet, de jelentős szakmai aggályok miatt elvetették).

A tegnap vázolt adóprogram számos hasonló elemet tartalmaz, mint a miniszterelnök által korábban, az Akadémián bemutatott három adókoncepció közül az úgynevezett járulék-fókuszú terv. Abban szintén lépcsőzetes járulékcsökkentés szerepelt, igaz, közel 10 százalékpontos, ám csak az első tíz alkalmazottra, és második évben a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás megszüntetésével is számolt. Az szja esetében 1,9 milliós sávhatárt, a társasági adónál pedig lényegében ugyanarról szólt a korábbi javaslat, mint a mostani.

Fehérítés átutalásokkal

A mostani terv azonban nagyban alapoz a gazdaságfehérítésre, így vélhetőleg azokra a módosításokra, intézkedésekre, amelyek egyrészt szigorúbb adóelszámolást, másrészt keményebb büntetést, harmadrészt pedig szolgálatkészebb adóhatóságot jelentenek. Bár erre a kormányfő tegnap nem tért ki, írásában jelezte: azokat, akik nem adnak számlát, a hatóság majd hosszabb időre is eltilthatja az üzleteléstől - ami jelentős szigorítás lehet. Emellett számos esetben előírnák: nem lehet kézpénzben, csupán átutalással fizetni - vonatkozna ez a bérekre és egyéb beszerzésekre. (Így könnyítenék az APEH-ellenőrök dolgát, és jóval nehezebb lenne számla nélkül értékesíteni). Általánosságban pedig zéró toleranciát ígért a miniszterelnök az adócsalókkal szemben.

Hogy az APEH miként válna a vállalkozók partnerévé, az sem derül ki. Gyurcsány Ferenc írásában konzultációról, tanácsadásról szólt. Kérdés, hogy ez a mai ügyfélkapcsolati rendszer keretei között képzelendő el vagy sem? Felvetette továbbá a havonta frissítendő, pozitív adóslista létrehozását (aki ezen szerepel, nem kellene neki külön nullás igazolások után szaladgálni), valamint azt, hogy az APEH is elkészíthetné az állampolgárok adóbevallását. Utóbbi lehetőség évek óta adott, néhány ezren élnek vele mindössze.

Jövő évre tervezett intézkedések hatása (Mrd Ft)

Járulékcsökkentés (5 százalék)

140 ezer forintos jövedelemig, áprilistól)	-165
Szja felső kulcsa 2 millió forinttól kezdődik	-70
Új 18 százalékos nyereségadó (különadó megszűnik)	-25
11 százalékos eho a természetbeni juttattatásokra	55
Jövedéki adók emelése (szesz, dohány)	25
Rehabilitációs hozzájárulás növelése	25
Cégautós elszámolás szigorítása	10
Összesen:	- 145

Forrásai

Kiadáscsökkentés	65
Fejezeti tartalékok zárolása	80

Bár korántsem látszik minden részlet - például az, hogyan, mekkora kapacitásbővítés után ellenőrzi majd az APEH a közterhek fizetése alól kibújókat -, soknak tűnik ez a gazdaságfehérítésből származó 1000-1200 milliárd forint ilyen rövid idő alatt. Az sem teljesen világos, honnan kerül elő az "első lökésnek" szánt 170-180 milliárd forint a költségvetésből, amikor a kormányfő a javaslat első ismertetésekor még kategorikusan kijelentette: nincsenek pluszforrások. A járulékcsökkentés eredménye az első években aligha érződik majd, de bizonyára lesznek olyan vállalkozások, amelyeknek sokat segít. Első lépésként nem rossz, de a kezdeményezést mindenképp tovább kell vinni a következő időszakban. Nagy könynyebbség lenne a versenyszférában tevékenykedők számára, ha megszűnnének a kis adók, az osztalékadó 35 százalékos kulcsa, és bevezetnék - még ha egy magas összegnél is - a munkáltatók járulékfizetésének plafonját. Ezek a büdzsé szempontjából apró módosítások, de nagyban javíthatnák a "közhangulatot", és egyelőre nem szerepelnek az adóprogramban. Ez a program egy első lökés nélkül, kizárólag a gazdaságfehérítésből származó bevételekkel számolva valóban nem indítható el. A tervezett változtatások nem olyan mértékűek, hogy rövid távon megváltoztatnák az adózási szokásokat. Annak viszont, ha 140 ezer forint alatt öt százalékkal kevesebb járulékot kell majd fizetni, lehet viszonylag gyors, érdemi hatása. Ebbe a jövedelemsávba már az átlag feletti keresettel rendelkezők is beletartoznak. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a munkáltatók mellett a munkavállalókat is motiválni kell, különben nem emelkedik látványosan a foglalkoztatottság, többéves távlatban pedig arra van szükség, hogy a terhek jövedelemsávtól függetlenül csökkenjenek. A különadó eltörlése a befektetői bizalom visszaszerzése szempontjából kulcsfontosságú. A társasági adó emelésekor egységesebb kedvezményrendszerre és arra van szükség, hogy a bevált, célba találó engedmények - holding, K+F - megmaradjanak. Az irány helyes, a menetrendről és a csökkentések, növelések mértékéről lehet vitatkozni.

Finoman szólva is túlzott optimizmust tükröznek ezek a tervek, amelyeknek nem látom a realitását. Még a 2009-re becsült 50 milliárd forintot, a gazdaság fehéredéséből származó bevételi becslést is túlzónak találom, nemhogy a 2010-es 300 milliárdot. A fehéredés egyébként is hosszú távú, az első látható eredményeket 2-3 év múlva hozó folyamat. Szinte kizárt, hogy ezek az összegek valóban megjelennek a büdzsében. A munka- és nyereségterhek csökkentésének szándékával egyetértek, de a módszer furcsa... Az adószakértők korábban a járulékok tízszázalékos mérséklését javasolták. Az e helyett javasolt engedmény nem olyan nagyságrendű, hogy tömegesen arra késztesse a munkaadókat: bejelentsék addig feketén vagy szürkén alkalmazott dolgozóikat. A vállalkozások óvatosak, sokan közülük legfeljebb akkor lesznek hajlandók kilépni az adóelkerülők közül, ha stabilitást, lényegesen alacsonyabb adókulcsokat, és nem évente változó szabályozást látnak. A társasági adó emelésével lényegében intézményesedik az eredetileg átmenetinek szánt különadó fele.

Az irány jó, ám lényegesen nagyobb lépésekkel, nagyobb kockázatot vállalva kellene haladni. Azokban a régióbeli országokban, ahol ezt megtették - ma már látszik -, meg is lett az eredménye. A gazdaságfehéredés eleve viszonylag megfoghatatlan kategória, akkor aztán végképp, ha időközben folyamatosan változnak a szabályok. A különadót például valószínűleg be sem kellett volna vezeti, ezért annak megszüntetése nem túl nagy fegyvertény. A társasági adó 18 százalékra emelésének akkor lenne a költségvetés szempontjából is érezhető hatása, ha az adóleírás szabályai mindenkire egységesen vonatkoznának, és például a multinacionális nagyvállalatok adóterhelése az átlagos 11-13 százalékról szintén 18-ra emelkedne. A nagy cégek nem emelik majd jelentősen foglalkoztatottjaik számát a járulékcsökkentésnek köszönhetően, a kis- és középvállalkozások pedig minden bizonnyal osztalékként kezelik az így a kasszában maradó pénzt. Ez a javaslatcsomag a közgazdasági összefüggések szempontjából legalábbis kétséges.