Splitben 711 kollégiumi helyért 2000 egyetemista küzd. Egy szobáért 145-235 kunát, nagyjából 5-8 ezer forintot kell havonta kifizetni, majdnem 70 ezerrel kevesebbet a legolcsóbb garzon bérleti díjánál.

Ahogy Horvátországban, Szlovéniában is augusztus elejétől hirdetik a tíz hónapra bérbe vehető ingatlanokat. A jók és kedvező árúak hamar elkelnek, szeptemberben már csak a rosszabb adottságú, és drága, valamint bútorozatlanok között válogathatnak a későn ébredők. Utóbbit az egyetemisták nem igazán kedvelik, mert az üres lakásba az ágytól, asztaltól a konyhaszekrényen át a mosógépig mindent be kell szerezni.

Horvátországban átlagosan 300-350 eurót kérnek havonta egy garzonért, és ebben a rezsiköltségek még nincsenek benne. Minél közelebb van a lakás az egyetemhez, annál magasabb az ára. A három-négy diáknak is alkalmas, többszobás ingatlanokat havi 700-900 euróért lehet bérbe venni.

Átlagosan 10-20 eurót számolhatunk tehát mindkét országban a bérbe adott lakások négyzetméterére, de például Ljubljanában akár 1500 euró is lehet egy luxus szinten berendezett, 60 négyzetméteres lakás havi díja - igaz, ez már inkább a jól kereső üzletemberek, és nem az egyetemi tanulmányaikat végzők kategóriája.

A szlovén és horvát bérleti piac különlegessége, hogy a közvetítők mindkét féltől levesznek egyhavi díjat, így a bérlő épp úgy fizet jutalékot, mint a bérbeadó. Az üzletek többségét "illegálisan" kötik meg, azaz a lakás tulajdonosa nem jelenti be a hatóságoknál, hogy befogadott valakit pénzért az ingatlanába, így nem is adózik utána.

Aki netán elszámolná a bérleti díjat, vagy szeretne bejelentkezni a bérelt lakás címére, az bizony kifizetheti a tulajdonos adóját is. Példának okáért az 500 eurós szlovén bérleti díjból elvileg és törvényesen 425 marad a bérbeadó zsebében, a többi a hivatalok számlájára kerül. Ha tehát nettó 500-at akar eltenni a lakás tulajdonosa, a bérlőtől elvárt összeg már a 600 eurót közelíti.

Sokan itt is úgy számolnak: jobban megéri venni egy lakást, mint éveken át kisebb vagyont kidobni az ablakon, amíg az egyetemi tanulmányok tartanak. Az igazán szemfülesek a tenger partján, az ottani egyetemi városokban (Horvátországban Rijeka, Zadar, Split, Dubrovnik; Szlovéniában Koper és Portoroz) keresnek továbbtanulási lehetőséget és ehhez ingatlant. (Akadnak, akik már akkor beruháznak, amikor még csak óvodás a gyerekük.) Ezek a dupla hasznosítású lakások, hiszen nyáron turistáknak adják bérbe, napi 50-60 euróért, ősztől tavaszig meg diákok lakják.

Akinek van rá lehetősége, nagyobb lakást vesz, amelybe egyetemista gyereke barátai is beköltözhetnek. Így nem csupán a rezsiköltséget fedezi, hanem jövedelemhez is jut.