Tamás Pál: Búcsú a blairizmustól A blairizmus nem megy, a klasszikus svéd szociáldemokráciát nem tudjuk megvalósítani, úgyhogy marad ez utóbbi puha, "felvizezett" változata: a piacosított skandináv modell, erős állammal. Így értékelte a gyurcsányi modellt Tamás Pál. Az MTA Szociológiai Intézetének főigazgatója szerint a külföldi tőke nem azért jött ide, hogy egy kiterjedt jóléti rendszert eltartson. A történet tehát arról szól, "mekkora" az a jóléti állam, amit a tőke még hajlandó megfizetni - vélekedett Tamás Pál.
Magyar öszvér, merre visz az utad?
A lényeget abban látja, hogy amikor azt választottuk, hogy alapvetően külföldi tőkéből építünk modern gazdaságot, akkor nem tudtuk, hogy ezzel szociális modellt is választottunk. A kormányfő írása jelentős gondolati fordulatot jelent, tette hozzá, hiszen Gyurcsány azt is megüzente, hogy a magyar öszvérnek abból a szempontból is vége van, hogy bebizonyosodott: hazánkban nem lehet társítani az (SZDSZ által képviselt) angolszász modellt a - szociáldemokraták által óhajtott - német típusú jóléti állammal.
Kiszelly Zoltán: Késői blairizmus
Késői blairizmus - így foglalta össze lapunknak a "Gyurcsány-modell" lényegét Kiszelly Zoltán politológus. A "spárgagyakorlat" abban áll, mondta, hogyan lehet a neoliberális gazdaságpolitikát baloldali értékekkel párosítani. Csakhogy a Blair-féle harmadikutas modell nem igazán sikerült, a neoliberális gazdaságpolitika győzedelmeskedett. Kiszelly szerint Gyurcsány a baloldali szavazók megtartásának zálogát a nyugdíjasok és a szegények védelmében látja, tehát megállt a hagyományos baloldali csoportoknál, "kihagyva" Blair sikerre vezető felismerését: a középosztálynak is kell kedvezni. A magyar baloldal megújítását szolgáló ideológiai eszmefuttatás valójában Gyurcsány újraválasztási programjának része, tette hozzá. Nem az a célja, hogy modellt teremtsen, hanem az, hogy gesztust gyakoroljon az SZDSZ felé. Ez Gyurcsány utolsó lehetősége, kísérlet az újrakezdésre. Az MSZP átpozicionálta magát, s fölsorakozott az adócsökkentő pártok táborába.
