Német lapok a grúziai ügyről: Európának egységet kell mutatnia

Miután Európának  nincs igazán olyan eszköz a kezében, amellyel befolyásolhatná az  orosz politikát, az a legkevesebb, hogy a huszonhetek egységes  álláspontra jussanak Oroszországgal szemben - írták a grúziai  szakadár régiók függetlenségének orosz elismerését kommentálva a  szerdai német napilapok.

Európa ezúttal nem engedheti meg magának, hogy gyengének mutatkozzon, a Dél-Oszétia és Abházia körüli vita ugyanis nem az  egyetlen megoldatlan konfliktus az orosz érdekszférában:  Hegyi-Karabahban vagy a Dnyeszteren túli területen is kiéleződhet a  helyzet - mutatott rá a berlini Der Tagesspiegel.

Felidézte, hogy az orosz állami televízió már a grúziai  fegyveres konfliktus első napjától kezdve összefüggésbe hozta  egymással a dél-oszétiai orosz bevonulást Grúzia - és Ukrajna -  nyugatpárti politikájával, buzgón követelve a kijevi és a tbiliszi  vezetés leváltását. A Der Tagesspiegel szerint a cél az, hogy a  balti államok kivételével az összes egykori szovjet köztársaságot  ismét Moszkvához lojális, de legalábbis Oroszországgal szemben  semleges politikus irányítsa.

A moszkvai "ötödik hadoszlop" Chinvaliban semmi kétséget nem  hagy afelől, hogy a déloszét függetlenségi harc tulajdonképpeni  célja az, hogy a terület csatlakozzon az Oroszországi Föderációhoz -  írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes konzervatív  napilap szerint ez az elképzelés hamarosan valóra válhat, s egyúttal  mindkét terület az orosz katonaság előretolt állása lehet a  Kaukázusban.
Moszkva azért fitogtathatja erejét, mert a NATO-nak és az  Európai Uniónak nehezére esik, hogy egységes irányvonalat  képviseljen - állapította meg a Handelsblatt című gazdasági lap,  hozzáfűzve, hogy ebből a szempontból sok függ az Európai Tanács (az  EU-országok vezetőinek) hétfői rendkívüli csúcsértekezletétől.

Ugyanakkor - jegyezte meg a Handelsblatt - az európaiak nem  rendelkeznek olyan nyomásgyakorlásra alkalmas eszközzel, amellyel  jobb belátásra bírhatnák az orosz vezetést. Feltehetően sem a  stratégiai partnerség feladása, sem a Kereskedelmi Világszervezethez  (WTO) való orosz csatlakozás megtagadása nem fog nagy hatást  gyakorolni Moszkvára.

A kereszténydemokrata párti Andreas Schockenhoff, a német  kormány Oroszország-politikájának koordinátora szerint ugyanakkor  igenis van hatásos eszköz Európa kezében: "a Nyugat nélkül aligha  sikerül megvalósítani az orosz gazdaság modernizálását" - mondta.
Brutális az a mód, ahogyan Oroszország de facto bekebelezte egy  másik állam területeit, egyúttal azonban egyértelmű viszonyokat  teremt - állapította meg vezércikkében a Financial Times  Deutschland. A pénzügyi lap szerint ezután végképp semmi értelme  bármiről is tárgyalni Oroszországgal, ez "rossz jelzés is lenne". Az  EU nem beszélhet vízumkönnyítésekről vagy a gazdasági együttműködés  bővítéséről, amikor a másik fél demonstrálja, hogy a nemzetközi  megállapodások nem jelentenek számára többet egy darab papírnál - írta a Financial Times Deutschland.

Lengyel lapvisszhang Abházia és Dél-Oszétia orosz elismeréséről

A nemzetközi közösség egyhangúlag elítéli Moszkvát a szakadár Abházia  és Dél-Oszétia elismerése miatt, ám Oroszország nem akar tudomást  venni a bírálatokról - írta a Gazeta Wyborcza című lengyel baloldali  liberális napilap szerdai számában.

Oroszország azt a benyomást akarja kelteni, hogy a mára hatalmát vesztett Egyesült Államok és a végelgyengülésben szenvedő  Európa nem tehet semmit a felemelkedő orosz szuperhatalommal  szemben. Az újság szerint Moszkva most nyíltan a Nyugat szemébe néz, és cinikus mosollyal azt kérdezi: "Nekünk van földgázunk, és nektek?".

A Gazeta Wyborcza ugyanakkor rámutat, hogy Oroszország erősen  függ a Nyugattól: elég csak a kedden a moszkvai tőzsdén elkönyvelt  veszteségekre gondolni. A lap szerint Európa és az Egyesült Államok  képes lehet befolyásolni Oroszország viselkedését azzal, ha közös  erővel nem hajlandók szemet hunyni egy szuverén állam önkényes  feldarabolása felett. Ennek egyik első megnyilvánulása lehetne  Grúzia mielőbbi felvétele a NATO tagsági akciótervébe.

A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel lap kiemelte: Grúzia  példája azt mutatja, hogy az egykori szovjet blokk néhány állama  esetében túl későn kezdték fontolóra venni a nyugati integráció  lehetőségét. Európa nem használta ki azt a rövidke időt, amíg  keleten nem létezett a mai Oroszországhoz hasonló veszélyes  nagyhatalom. Márpedig Moszkva jelenleg olyan nagyhatalom, amely  képes bármilyen ürüggyel rátámadni a szomszédjára - vélekedik a  lengyel újság, hozzátéve, hogy a Nyugatnak nem szabad elfelejtenie:  ilyen országot nem lehet az elit szövetségekbe bevonni.

"Európa tízszer gazdagabb, mint Oroszország, az Egyesült  Államokkal együtt pedig hússzor. Azt szeretném, ha Oroszország  együttműködne és integrálódna a szélesebb értelemben vett Nyugattal,  de ha a konfrontációt választja, ismét veszít" - mondta Radoslaw  Sikorski lengyel külügyminiszter a Dziennik című jobboldali lengyel  napilapnak adott interjúban. Hangsúlyozta, hogy Lengyelország  változatlanul támogatja Grúzia területi integritását, és  értelmetlennek tartja olyan önálló államok létrehozását, mint  amilyen a nagyobb járás méretű, 70 ezer lakosú Dél-Oszétia. Emellett  véleménye szerint a volt Szovjetunió autonóm területei  függetlenséghez való jogának elismerése olyan precedenseket teremt, melyeket talán jobb lenne, ha Oroszország elkerülne.

Der Standard: Moszkva visszavágott Koszovóért

A két grúziai szakadár  terület, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének orosz részről  történt elismerése nyilvánvalóan Moszkva visszavágása Koszovóért -  írta a Der Standard című liberális osztrák lap szerdai  kommentárjában.

Véleménye szerint mindkét esetben az történt, hogy semmibe vették a kelet-nyugati enyhülés pillérének tekintett helsinki  egyezményben foglalt alapelvet, amely rögzítette, hogy az államok  területi épsége sérthetetlen, és a határokat csak az összes érintett  ország beleegyezésével lehet megváltoztatni. "Az európai földrész  újrarendeződése, a hidegháborúban aratott nyugati győzelem és a  Szovjetunió széthullása azonban lyukakat ütött a területi  sérthetetlenség intézményén. Moszkva pedig most fizetteti meg a  Nyugattal mindazt, amit az utóbbi évtizedben vereségként élt meg" -  véledekett az osztrák újság.

A maga részéről azonban mégis lát különbséget Koszovó, illetve  Abházia és Dél-Oszétia esete között. Mint rámutatott, Koszovó  függetlenné válását éveken át zajló, nemzetközi tárgyalások előzték  meg, méghozzá olyan jogi keretek megteremtésével és fenntartásával,  amelyekre Belgrád és a koszovói szerb kisebbség mindmáig támaszkodni  tud. Mindez távolról sem mondható el a Grúziából kivált két  területről, ahol Oroszország katonai erővel teremtett kész  helyzetet.

Megítélése szerint 2008 a fordulat éve lesz a nyugati-orosz  viszonyban: a moszkvai vezetés lépésével bábfigurát csinált  Európából és az Egyesült Államokból. A liberális újság úgy vélte,  hogy a reváns mögött valójában Oroszország erős embere, Vlagyimir  Putyin áll, aki nem vesztegette az idejét, és két héttel a kaukázusi  katonai győzelem után felmérte, hogy mennyire behatárolt Európa és  az Egyesült Államok játéktere országával szemben - és cselekedett.

A Kurier című független lap szintén a nemzetközi jogi normák  szemszögéből közelítette meg a kérdést, és azt nevezte a  "legmegrendítőbbnek a jelenlegi európai válságban, hogy a politikai  alapelvek többé már nem számítanak. Mindenki kénye-kedve szerint  keres indokokat saját cselekedetére".

Kommentárja szerint röviddel ezelőtt még aligha tartotta valaki  is lehetségesnek Európában, hogy negyven évvel a szovjet páncélosok  prágai bevonulása után újraéledhetnek az orosz nagyhatalomtól való  félelmek. "Amiről az emberek úgy gondolták, hogy a szovjet birodalom összeomlását követően végleg elmúlt, ma ismét akuttá vált" - írta.

Orosz lapok Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismeréséről

A Vedomosztyi című  orosz üzleti lap Hadikapitalizmus című kommentárjában rámutatott:  Abházia és Dél-Oszétia elismerésével alapvetően megváltoztak Moszkva  külső és belső prioritásai: már nem a főváros nemzetközi pénzügyi  központtá alakítása, hanem a fegyverkezés, nem a beruházási klíma  javítása, hanem a potenciálisan veszélyesnek tekintett beruházások  korlátozása lesz fontos.

Oroszország történelmében már nem egyszer előfordult, hogy amikor a külvilággal való konfrontáció stratégiáját választotta, ez  a bármennyire is aktuális belső reformokról való lemondást  jelentette. A kommentátor szerint Vlagyimir Putyin volt és Dmitrij  Medvegyev jelenlegi elnök "tandemje" szempontjából figyelemre méltó,  hogy - látszólag - éppen Medvegyev és nem Putyin hozta meg a  döntést, amely elszigeteltségbe viszi az országot, s ő fenyegeti a  Nyugatot, ezzel elveszítve liberális, Nyugat-barát jogászi  arculatának utolsó maradványait is.

A vezetés nem fél a hidegháborútól, mert az nem érintette és nem  érinti az energiahordozók exportját, de eltaposhatja a modernizációs  törekvéseket, külső ellenségre hivatkozva mobilizálják majd a  forrásokat, az amúgy is következetlen reformok teljesen leállnak.  Mindez a magas olajárak mellett nem tűnik vészesnek, de végül az  orosz gazdaság nyersanyagszállító marad, energiaforrásként szolgál a  Nyugatnak, és az innovációs fejlődésről szőtt tervek a távoli jövőbe  halasztódnak - írta kommentárjában a Vedomosztyi.       

A Komerszant című gazdasági lap rámutatott: Dmitrij Medvegyev  hangsúlyozta, hogy Moszkva végrehajtotta az orosz és a francia elnök  által kidolgozott rendezési tervet, de mivel annak 6. pontja szerint  a két szakadár terület státusát a nemzetközi közösségnek kell  megvitatnia, elismerésükkel Moszkva tudatta, hogy már nincs miről  vitatkozni, s áthúzta a Medvegyev-Sarkozy tervet.
A szerző szerint a két terület elismerése más jogi csapdákat is  rejt: egy állam nemzetközi elismeréséhez azt is rögzíteni kell, mely  határok között ismerik el. Emellett a konfliktusövezetben tartózkodó  orosz katonák ettől kezdve semmiképpen nem tekinthetők  békefenntartónak, vagyis el kell hagyniuk az ütközőövezet grúziai  részeit. Oroszország ezenkívül első ízben adta fel a területi épség  elvét és részesítette előnyben a népek önrendelkezési jogának elvét,  noha éppen az előbbi alapján minősítette megengedhetetlennek Koszovó  függetlenségének elismerését.

A lap nyugati diplomáciai forrásokat idézett, amelyek szerint az  elismerés várható volt, mégis sokkot okozott, és jelentőségét a New  York-i ikertornyok elleni 2001-es merénylethez hasonlították azzal,  hogy a világpolitikai már soha nem lesz olyan, amilyen eddig volt.
Modeszt Koroljov, aki korábban az elnöki adminisztráció  FÁK-államokkal foglalkozó részlegét vezette, a lapban arra mutatott  rá, hogy a térségben felmerült a kölcsönös elrettentés igénye, mivel  Grúzia az Egyesült Államok támogatásával megerősödött. Koroljov  szerint a két új oroszbarát köztársaság egy kaukázusi biztonsági  platform része lesz, amelynek gondolatát Törökország vetette fel  korábban azzal, hogy Oroszország, a Kaukázuson túli köztársaságok, Törökország és esetleg Irán részvételével hozzák létre.

(MTI)