Megvalósítható, de kockázatos a kormányfő 1.000-1.200 milliárd  forintos adócsökkentő programja - válaszolta Oszkó Péter, a Deloitte  elnök-vezérigazgatója szerdán az MTI kérdésére, aki szerint a  gazdaság fehéredése hozhat többlet bevételt, de az állam kiadásait  is csökkenteni kell.

Oszkó Péter kiemelte: a program iránya jó, a négy százalékos vállalati különadó eltörlése és a munkáltatói járulék tíz  százalékpontos csökkentése, amelyből az első körben jövőre öt  százalékpont valósulhat meg, megegyezik azzal a javaslattal, amit a  nemzetközi tanácsadók összeállítottak.

A különadó eltörlése közel 200 milliárd forintos tehertől  mentesíti a vállalkozásokat, ugyanakkor ennek közel harmadát  visszaveszi a  kormány, ha a társasági nyereségadót 16 százalékról  18 százalékra emeli - tette hozzá.

Mivel a program az adócsökkentés lényegi forrását a gazdaság  fehéredésében jelölte meg, az igazi kockázat az, hogy vajon a kisebb  adóterhelés rábírja-e az adózók szélesebb körét a fekete-szürke  tevékenység feladására, és valódi adózókká válnak-e - fogalmazott az  elnök-vezérigazgató.

" A mi javaslatunkban forrásként szerepelt az 1.950 forintos  tételes egészségügyi hozzájárulás emelése 8.000 forintra és az  ingatlanadó bevezetése is, valamint a személyi jövedelemadó  átalakítása, 10-20-30 százalékos kulcs mellett" - idézte fel a  nemzetközi tanácsadók javaslatait Oszkó Péter.

Magyarország versenyképessége akkor állítható helyre, ha az  újraelosztás jelenlegi 50 százalék feletti szintje legalább 10  százalékponttal csökken, ami az állami kiadások lefaragása nélkül  elképzelhetetlen - állítja az adószakértő.

Kiadáscsökkentés ebben az 1.000-1.200 milliárd forintos  programban tételesen nem szerepel, ugyanakkor a jelzett 300 milliárd  forintos adócsökkentési alapot nyilván azzal a céllal hozná létre  a  kormány, hogy ha a fehéredés nem hozza meg  a kívánt bevételeket,  akkor ennyivel csökkenti a kiadásokat - mutatott rá a Deloitte vezetője.

Az adócsökkentési program a kívánt irányban indult el, ugyanakkor jelentős kockázatot jelent a fehéredésre építő bevételi oldal - csatlakozott kollégája véleményéhez Vámosi-Nagy Szabolcs. Az  Ernst and Young adószakértője emlékeztetett arra, hogy a gazdasági  fehéredési program 2007-ben 80 milliárd forint többletbevételt  hozott a költségvetésnek, de a jegybank szakértői éppen a héten  közzétett inflációs jelentésükben aggályukat fejezték ki az  összeggel kapcsolatban.

Bár a fehéredést illetve a láthatatlan gazdaságból származó  jövedelmeket nagyon nehéz becsülni, tapasztalati tény, hogy az adó-,  illetve járulékcsökkentés csak hosszabb távon hoz többletbevételéket  - magyarázta az APEH korábbi elnökhelyettese. Mivel a munkaadói  járulék öt százalékponttal való csökkentése egy év alatt 350  milliárd forintot jelent, ha ezt 2009 április elsejétől vezetik be,  akkor 263 milliárd esik ki a költségvetésből, azaz ennyit kellene  fehéredésből pótolni - mondta Vámosi-Nagy Szabolcs.

Ha a GDP évente két százalékkal nő, akkor adócsökkentésre jövőre  ennek felét, egy százalékot fordít a kormány, ami megközelítőleg 300  milliárd forint - összegezte az első gyorsbecslés eredményét Barcza György. A K and H Bank vezető közgazdásza szerint az adócsökkentési  program reálértéken tartja a kiadásokat, ugyanakkor  kiadáscsökkentést nem tartalmaz.

A magyar gazdaság alapproblémája az 50 százalék feletti  adócentralizáció, amely legalább 10 százalékponttal magasabb a  szlováknál - mondta az elemző, aki úgy véli: ha adócsökkentési  program nem vált ütemet, akkor az ország 10 év múlva érheti el a  szlovákok jelenlegi centralizációs mértékét, márpedig ez nem egy  igazán vonzó perspektíva.

Ha négy százalékos gazdasági növekedés mellett, például 2003-ban  vagy 2004-ben hirdetnek meg egy ilyen programot, akkor 2009-re már  elérhető lett volna a 40 százalékos adócentralizáció, a mostani  lassabb gazdasági növekedés mellett azonban ez csak 10 év alatt valósulhat meg - figyelmeztetett Barcza György.

(MTI)