Oroszországnak nem volt más választása, vélte Medvegyev, miután a grúz elnök, Mikhail Szaakasvili augusztus 8-án fegyveres úton próbálta visszaszerezni az ellenőrzést a szakadár területek felett. Az akcióra válaszul Moszkva az orosz békefenntartók és a civilek védelmére hivatkozva bevetette hadseregét a grúz erők visszaverésére, ellenőrzése alá vonva Dél-Oszétián kívüli területeket is. - Grúzia villámháború útján, a világot kész tények elé állítva akarta fegyverrel, egy egész nép megsemmisítésének árán rendezni a kérdést - mondta az elnök. Hozzátette: az események után mind Dél-Oszétia, mind az elnök állítása szerint hasonló agresszió előtt álló Abházia kiérdemelte az önrendelkezés jogát. Oroszország a helsinki záróokmányt, és az ENSZ alapokmányát figyelembe véve állt ki a 70 ezer lakosú 3,9 ezer négyzetkilométeres Dél-Oszétia, valamint a 150 ezer lakosú, 8,6 ezer négyzetkilométeres Abházia elismerése mellett - mondta Medvegyev.

A döntés révén a Kreml immár formálisan is szembemegy azzal a hatpontos, Nicolas Sarkozy francia államfő által Moszkvában augusztus 12-én tető alá hozott rendezési egyezménnyel, amelyet mind az orosz elnök, mind grúz kollégája aláírt.

Oroszország erővel meg akarja változtatni az európai határokat - reagált a bejelentésre Mikhail Szaakasvili. A grúz elnök televíziós beszédében elutasította, minden jogi alapot nélkülözőnek minősítette a moszkvai lépést, amely szerinte nem jár semmilyen jogi következménnyel sem a kaukázusi országra, sem a világ többi részére nézve. Oroszországot azzal vádolta, hogy magához akarja csatolni egy másik állam területét, amire szerinte nagy európai ország részéről nem volt példa a földrészen a náci Németország és Sztálin néhai szovjet diktátor óta. Szaakasvili hangsúlyozta, hogy Tbiliszi békés eszközökkel fog küzdeni az ország területi egységének helyreállításáért. "Kétség sem fér hozzá, hogy Grúzia egy és oszthatatlan lesz" - mondta.

Eközben tovább nő a hivatalosan humanitárius segélyt szállító NATO-hadihajók száma Grúzia partjainál. Az amerikai, német, lengyel, spanyol hajók száma már elérte a tízet, ami a Kreml szerint igazolja, hogy a NATO- és EU-tagságot célul kitűző grúz vezetés a "Nyugat védelmét" élvezi, és támogatta a konfliktus kirobbantását is.

Fél évre felfüggeszti Oroszország a békefenntartói együttműködést a NATO-val - hangzott el Moszkvában. A munkáját időlegesen felfüggesztett NATO-Oroszország tanács orosz főtárgyalója szerint ez egyelőre nem vonatkozik az Afganisztáni békemisszióra, amelynek logisztikai ellátásához az orosz fél biztosítja saját területét, legalábbis egyelőre - hangsúlyozta Dmitrij Rogozin. A politikus hozzátette: Ha a NATO-ban továbbra is úgy találják, hogy a békefenntartók ellen tüzet nyitó Szaakasvili tagságra méltó, akkor nem kár a katonai szervezetért.

Moszkva hamar rendezni kívánja a függetlenség elismerésével jogi vákuumba került, 15 éven át békefenntartóként jelenlévő orosz erők helyzetét is, katonai együttműködés aláírását kezdeményezve Dél-Oszétiával és Abháziával.

"Oroszország csak egy olajfolt"

Zsákutcába lavírozta magát Oroszország a Kaukázusban, amely miatt elszigetelődés fenyegeti, ráadásul a dél-oszétiai katonai fellépés az orosz hadsereg gyengeségeire is rámutatott, nyilatkozta lapunknak Alekszandr Polovinkin. A tartalékos vezérőrnagy szerint - aki a Kremllel mára szembekerült Mihail Kaszjanov miniszterelnöksége alatt, 2003 végéig felügyelte a hadiipar stratégiájának kidolgozását, a védelmi erők finanszírozását, valamint a nemzetközi haditechnikai együttműködést - úgy látja, sem jogilag, sem katonailag nem igazolható, hogy az orosz erők Dél-Oszétián kívüli grúz területeket is ellenőrzésük alá vontak, még akkor sem, ha Mikhail Szaakasvili grúz elnök akciója meggondolatlan és elítélendő lépés volt.

- Az, hogy stratégiai bombázót semmisített meg a grúz légvédelem, hogy a bevonuláskor számos páncélos jármű mondta fel a szolgálatot, azt mutatja, hogy a hadsereg gyengébb, mint tíz éve volt - jelentette ki Polovinkin, aki szerint az orosz légierő precíziós bombázása is kérdéses hatékonyságú. - Már nehéz megmondani, ki is ártott jobban Chinvalinak: a grúz aknatűz, vagy az ellenük bevetett orosz bombák - jegyezte meg a tartalékos vezérőrnagy, utalva a déloszét fővárost ért pusztításra.

- Békefenntartóként Oroszország 1992 óta semmit sem tett érdemben azért, hogy rendezze a konfliktust - mondta Polovinkin, aki a Kremllel ellentétben úgy véli, hogy a kialakult helyzetért csak Grúziát és Oroszországot terheli a felelősség, nem a Nyugatot. A politikus szerint ugyanakkor az elismerés nem destabilizálja közvetlenül az Észak-Kaukázust: a hadsereg 1,2 milliós ereje mellett további ötmillió ember van különböző belügyi, rendőri erőknél, a Szövetségi Biztonsági Szolgálatnál, így a civil társadalmat erős kontroll alatt tartó központnak egyelőre elég ereje van ahhoz, hogy felszámolja az ilyen törekvéseket belföldön.

Azonban Oroszország nagy árat fizethet a hangzatos bejelentések ellenére gyengülő, az atomarzenált leszámítva komoly külföldi erővel harcolni képtelen hadsereg "erőgyakorlatáért". - A gazdaságunk virtuális, nem innovatív, minden tekintetben importra szorul, amit az olaj- és gázexportra épülő vagyonosodás nem tud ellensúlyozni. - mondta Polovinkin. - Csupán olajfolt vagyunk. (Ny. G.)