Egy milliárdos vagyon fogyástörténete

A rendszerváltás idején a Kommunista Ifjúsági Szövetség vagyonának egy részét a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványra hagyta. Ez az alapítvány most megszűnik. A sok milliárdot érő ingatlantömegből mára három, fogyatékosokkal foglalkozó intézmény maradt.

Ha volna verseny abban, hogy mely szervezetek ellen indult a legtöbb vizsgálat a rendszerváltás óta, a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány (NGYIK) bizonyára dobogós helyen végezne. Rendőrségi, ügyészségi, bírósági és állami számvevőszéki vizsgálatok sokasága indult ellenük. Pedig "álomrajtot" vettek.

A Minisztertanács 1990. március 29-én fogadta el az előterjesztést, amely szerint a KISZ vagyonának az "ifjúság kezében", vagyis egy közalapítványban kell maradnia. Az alapító okiratot Németh Miklós írta alá. Az alapítvány elnöke az ifjúságpolitikai kormánybiztos, Králikné Cser Erzsébet lett. A kuratóriumba az ifjúsági szervezetek, a pártok és a szaktárcák delegáltak tagokat.

A KISZ vagyona a szervezet megszűnése után a jogutód DEMISZ-hez került, majd e vagyon egy része lett a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványé. A DEMISZ gondosan osztott: nem került az alapítványhoz például a Csillebérci Gyermektábor, amit a Magyar Úttörő Szövetség kapott meg, s megtartott olyan vagyonelemeket is, mint mondjuk az Ezermester Vállalat, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat és az Expressz Utazási Iroda.

A Németh-kormány a vagyon egy részét a központi alapítvány kezelésébe utalta, a maradékot a helyi, többnyire megyénként szerveződő nemzeti gyermek- és ifjúsági alapítványoknak adta át. A központnál 70, a helyi alapítványoknál 30 ingatlan maradt.

Az ingatlanvagyonon - közte táborok, pihenőparkok, gyermeküdülők - felül pénzügyi támogatást is kaptak a működtetésre: ezek egyik legfőbb tétele a játékautomaták adózott nyereségének 50 százaléka volt. Az NGYIK megkapta az éves idegenforgalmi alap 5 százalékát is.

Az ingatlanvagyon összértéke akkor hárommilliárd forint volt. (1990-ben egy Dél-Pestet ellátó kórház éves költségvetése alig érte el az egymilliárd forintot.)

Az alapítvánnyal kapcsolatos nehézségek pár évvel később jelentkeztek először, akkor, amikor az Antall-kormány drasztikusan csökkentette a működési támogatást. Elvette a játékautomatákból származó bevételt és az idegenforgalmi alapból befolyó pénzt. Cserébe a költségvetés helyzetétől függő, évről évre változó támogatást ígért.

A kabinet a korábbi alapító okiratból kivette a nyilvános beszámoló kötelezettségére és a parlamenti ellenőrzésre vonatkozó passzust is.

Az alapítvány a kisebb-nagyobb összegű állami támogatást üzleti vállalkozásokkal próbálta pótolni: ingatlanokat adott-vett. Erre volt jogosultsága.

A kérdés, hogy ezek milyen befektetések voltak. Bárdos Balázs, a MeH ifjúsági ügyekért felelős politikai államtitkára '92-ben óvatosan, de sokat sejtetően fogalmazott, amikor azt nyilatkozta: ,,a szemük láttára vándorolt jóval a piaci értéke alatt a vállalkozásokba a vagyon, ami ellen nem tettek meg mindent".

Nem sokkal az MSZP győzelmét hozó 1994-es választások után a kormány ügyészségi vizsgálatot kezdeményezett az alapítvány ellen azzal, hogy "gyanítható, a vagyont törvénytelenül kezelték az elmúlt években". Tény, hogy az alapítvány - kuratóriumi döntés nélkül - hiteleket vett föl és adott másoknak. Az adósok akkoriban 350 millió forinttal tartoztak. A kuratórium a vagyont nem az alapító okiratban meghatározott célokra használta. "Az ifjúsági célú kiadások az összes kiadás 10 százalékát sem érik el" - mondta ki a vizsgálat. Az alapítvány néhány volt vezetőjét ekkor egyebek mellett jogosulatlan pénzintézeti tevékenységgel vádolták meg: családtagjaik kft.-inek több tízmilliós hiteleket nyújtottak, a pénz nem térült meg, a cégek ellen pedig felszámolási eljárás indult.

Varju László szocialista országgyűlési képviselő, a kuratórium elnöke akkor elmondta: az NGYIK korábbi vagyonkezelési vezetője a felügyelőbizottság elnökének közreműködésével csaknem 670 millió forint értékű pénzügyi befektetéseket hajtott végre, de ezek még annyi hasznot sem hoztak, hogy a felvett hitelek kamatait ki tudták volna egyenlíteni. Ez nyilvánvalóan így is volt. Hogy az alapítvány vagyona mekkora mértékben csökkent, már az is jelzi, hogy 2000 környékén - egy ÁSZ-jelentés nyomán - már "csak" 17 millió forint miatt vonták kérdőre Varju Lászlót, aki akkoriban már nem kötődött az NGYIK-hoz.

A Talent Ingatlanfejlesztő Kft. jogelődjét, a Hunguest Gyermeküdülési Kft.-t az NGYIK vásárolta meg kétmillió forintos névértéken a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványtól (MNÜA) 1998. július 27-én. A vásárral az alapítvány három, összesen 210 millió forint értékű üdülőhöz jutott. Az NGYIK itt látszólag jó üzletet kötött. A frissen szerzett vagyon hamarosan vagyonkezelő cégéhez, a Talent Kft.-hez került. Az MNÜA-nál meg kell említeni, hogy a volt szakszervezeti vagyont úgy adta el a Leisztinger Tamás nevéhez köthető Arago Rt.-nek, hogy eközben megmaradt az alapító okiratnak megfelelő üdülési (csekkes) rendszer, az eredeti funkció. Ezt az NGYIK esetében - emlékezzünk csak az alapító okiratra: "az ifjúsági célú vagyon maradjon az ifjúságé" - nem sikerült megvalósítani, hiszen a közhasznúsági jelentés szerint a vagyon többségét a tulajdonában lévő iskolák fenntartása, a vagyongazdálkodás közvetlen költségei (hitelek törlesztése) és a személyi jellegű kifizetések emésztették fel.

De ne szaladjunk ennyire előre. A Fidesz ifjúsági szervezete, a Fidelitas nyomására az 1998-as, a Fidesz győzelmét hozó választás másnapján a közalapítvány vagyonát a Talent Kft.-be apportálták. A kft. ezután jó néhány, igen értékes ingatlant eladott azzal, hogy így törlessze az alapítvány adósságát.

A Talent Kft.-t az NGYIK alapította pénzügyeinek szakszerű kezelésére. A cégbe az alapítvány 1,3 milliárd forintnyi ingatlant apportált. Ebből a Talent a tulajdonos utasítására 30 százaléknyit értékesített.
A bevételből három, fogyatékosokat foglalkoztató intézményt alakított ki. Ezek még megvannak.

És csak néhány példa a pénzzé tett épületekre: egy csopaki kastély, egy sződligeti hotel, a győri Aranypart Hotel, az NGYIK központjául szolgáló pesti, Amerikai úti telekrész és abádszalóki telkek sokasága mind-mind úgy kelt el, hogy tartozásért adták cserébe. Az NGYIK 1995 és 1999. június 30. között összesen 14 ifjúsági ingatlant és 146 abádszalóki telket bocsátott áruba. A 602 millió forintos bevételből - az ÁSZ jelentése szerint - 482 milliót az 1995 előtti tartozások törlesztésére fordítottak.

Ezt követően az NGYIK tulajdonában már csak az ingatlanok töredéke maradt - bakonyoszlopi, nyíregyházi és a balassagyarmat-nyírjesi épületek, valamint a püspökladányi és véneki jurtatábor.

Nem cáfolta az NGYIK megszűnéséről szóló információnkat Kutassy György, az alapítvány elnöke, aki lapunknak azt nyilatkozta: amikor 2006 decemberében átvették a kuratóriumot, azonnal döntöttek a Talent Kft. végelszámolásáról. Az NGYIK fogyatékosiskoláját (három tagintézménnyel) egy új közalapítvány veszi át, amely két másik, fogyatékosokkal foglalkozó alapítvány összevonásából alakult. Az iskolák fenntartói jogát és ingatlanjait is átadják.

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.